📊 A februári események hatására eddig nem látott tömegek indultak el Ukrajna nyugati régióiba, remélve, hogy biztonságos helyen lesznek. A belső menekültek jelentős részét sikerült állami intézmények által fenntartott helyeken elszállásolni, sokukat kollégiumokba, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények egységeiben helyeztek el. A háború fokozódásával azonban belátható volt, hogy ez az ideiglenes megoldás nem teszi lehetővé számukra, hogy mindennapi életüket tovább folytassák, munkát vállaljanak, családjukat ellássák. Sok menekült ezért úgy döntött, hogy lakást bérel vagy vásárol az adott térségben, hiszen nem tudható, hogy a háború meddig húzódhat el, meddig kell saját otthonuktól távol lenniük. A megélénkülő kereslet a kiadó ingatlanok iránt már a nyár elején érzékelhető volt, így érdemes áttekinteni röviden, hogy a belső menekültek milyen hatással voltak az ukrán ingatlanpiacra az ország nyugati felében. Emellett röviden szót ejtünk arról is, hogy a lengyel és a német bérlakás piacokra hogyan hathatott a beáramló ukrán menekültek miatt jelentkező keresletnövekedés.
🚂 A belső menekültek esetében megfigyelhető, hogy az országon belül olyan régióba költöztek át, amely vagy közel esett a háború által sújtott, korábbi otthonuknak is helyet adó térséghez, vagy egészen az ország nyugati részét választották. Idén júliusra már elérhetőek voltak azok az adatok, amelyek révén megismerhető a lakásbérleti érdeklődés változása az egyes megyékben. Főként az ország középső és nyugati felén nőtt a bérleti igény.
🏘️ Drasztikusan megnőtt az érdeklődés Kárpátalja, Ternopil, Hmelnyick és Vinnyica megyékben is, de jelentősen emelkedtek a számok Kirovoghrad, Cserkaszi és Poltava régióiban. Az előző év októberéhez képest ezeken a területeken két-, de akár háromszorosára is nőtt a lakást bérlő érdeklődők száma. Értelemszerűen jelentős visszaesés mutatkozik azokban a megyékben, amelyek közel vannak a háborús zónához, továbbá a lengyel határ térségében húzódnak.
📉 A bérleti díjak azonban nem tükrözik ezt a megnövekedett érdeklődést a kiadó lakások iránt. Öt megye kivételével mindenhol csökkent a havi bérleti díjak összege az előző év októberi adataihoz képest.
💶 A bérleti díj/négyzetméter értéke fokozatosan visszaesett február óta: idén májusban 6 USD volt az egy négyzetméterért elkérhető átlagos összeg havonta. A háború fokozódásával ez az érték tovább csökkenhet, főként az októberi támadások miatt kialakult energiaválság és infrastrukturális környezet állapotának romlása miatt. Fontos kiemelni azt is, hogy Ukrajnában, hasonlóan a többi kelet-európai országhoz, magas a magántulajdonban lévő lakások száma, így a bérleti piac jóval másabb, mint a nyugat-európai. Az elmúlt években függetlenül ettől a ténytől elindult itt is az elmozdulás, mindazonáltal még messze van attól, ami Európa más országaiban megfigyelhető.
🧳Sok menekült úgy döntött, hogy véglegesen elhagyja Ukrajnát, ezért értékesítette korábbi ingatlanát. Kárpátalja, Csernovic és Vinnyica megyék kivételével minden régióban csökkent az eladó ingatlanok ára. A háborús térséggel közvetlenül szomszédos megyékben ez a visszaesés akár 80-90%-os is lehet.
🚗Február 24-e óta több mint 15 millió ukrán állampolgár hagyta el Ukrajnát, nagy részük Lengyelországba és Németországba távozott. Ebből adódóan ezekben az országokban is megváltozott a kereslet a bérlemények után, valamint megnőtt a lakásbérleti díjak összege is. Ez egyrészt magyarázható a növekvő inflációs adatokkal és az energia költségek növekedésével is, ugyanakkor a beáramló ukrán menekültek szintén élénkítették a lakásbérleti piac lehetőségeit.
🇵🇱 Lengyelországban 2021. I. negyedéve és 2022. I. negyedéve közötti időszakban Varsóban és Gdanskban emelkedett a bérleti díj/négyzetméter összege a legmagasabbra az országban. Katovicében és Poznanban változatlan maradt.
📈 Egy átlagos 60 négyzetméteres bérlakás Varsóban 2021-ben havi 720 euróba került, 2022-ben pedig 780 euró/hónapra drágult, így egy év alatt hozzávetőleg 10%-ot emelkedtek a bérleti díjak.
🇩🇪 Németország esetében szintén a főbb városokat vettük alapul a bérleti díj változás áttekintéséhez: a legdrágábban Münchenben bérelhetünk lakást, havi 10,4 euró/négyzetméter áron.
📈 Egy átlagos 60 négyzetméteres lakás bérleti díja 2021 első felében Münchenben 558 euró volt, ez egy évvel később 624 euróra nőtt, így ahogy Lengyelországban, úgy itt is átlagosan hozzávetőlegesen 10-12%-kal nőttek a bérleti díjak havonta. Érdemes megfigyelni, hogy Köln, Düsseldorf és Berlin esetében az emelkedés nem volt ennyire drasztikus, valamint Hamburgban is mérsékelten nőtt csak a bérleti díjak összege.
🇭🇺 Magyarország esetében a bérleti díjak 2022-ben jelentősen emelkedtek, ami a korábban már említett energiahelyzeti és inflációs adatoknak is köszönhető. Itthon a fővárosi négyzetméterár 4290,- forint/négyzetméter/hó, az országos átlag pedig ennél valamivel alacsonyabb, 3780,-/négyzetméter/hó. Ennek oka, hogy a hazai albérletpiac Budapest orientált, vidéken jellemzően az egyetemvárosokban és a nagyobb megyeszékhelyeken élénk a lakásbérleti piac. A menekültek érkezése ettől függetlenül az itthoni árakat is befolyásolta, bár nem olyan mértékben, mint a német és a lengyel piacokét, főként amiatt, mert a nálunk maradottak nagy részét ismerősök, barátok szállásolták el, valamint, hogy nálunk jóval kevesebben döntöttek a végleges letelepedés mellett, mint Németországban és Lengyelországban.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-elmult-9-honapjanak-merlege-61-teruleten/
#Ukrajna #Németország #Lengyelország #menekültek #ingatlanpiac #lakásbérlet #gazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
