Immár negyedik éve dúl háború Ukrajnában, ami nagyban meghatározta az ország mezőgazdaságának lehetőségeit. A tavaszi vetések végeztével több előrejelzés, becslés is napvilágot látott arról, hogy a nehezített körülmények között mekkora területen és milyen arányban tudtak a gazdák a földeken dolgozni. Ukrajna a globális napraforgóolaj előállításában 23%-os részesedéssel rendelkezik, a napraforgómag tekintetében pedig ez az arány 20%-os. A termőföldek jelentős részét ma is érinti az elaknásítás, emiatt kisebb területen tudnak csak a gazdák vetni és aratni. Mindez az ukrán ellátásbiztonság mellett a globális élelmiszerbiztonságra is hatással van. Alábbi rövid elemzésünkben az idei szezonra vonatkozó kilátásokat tekintjük át, a korábbi hónapok eredményeivel együtt.
Ukrajna hagyományosan meghatározó szereplő a gabonafélék, valamint olajos magvak termesztésében, de a 2022 óta tartó háború Oroszországgal az agráriumban is számos nehézséget okozott: a harcok kiterjedtsége miatt csökkentek a termőterületek, az energiaárak növekedése miatt drasztikusan emelkedtek a termelői költségek, valamint az üzemanyaghiány hatására sok helyen félbeszakadtak a mezőgazdasági munkák. Az idei évben az orosz-ukrán háború mellett az iráni konfliktus is nehezíti az ukrán gazdák megélhetését: a háború miatt az üzemanyagárak- és a műtrágyaárak is rövid idő alatt gyorsan emelkedtek, emiatt pedig jogos az a félelem, hogy az export és a termésmennyiségek területén is komoly visszaeséstől kell tartani.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28516380/
Az ukrán agrárminisztérium által kiadott 2025. decemberi közlemény szerint az előző évben 57,6 millió tonna gabonát és 17,3 millió olajos magvat takarítottak be a földekről. A kukorica, amely az egyik legfontosabb agrár-exporttermék, 60 millió tonnás termést hozott. Ukrajna az európai uniós országokhoz képest a második helyen áll a gabonatermelés tekintetében, csak Franciaország előzi meg (63,1 millió tonna). A lista harmadik helyén Németország (45,2 millió tonna) és Lengyelország (36,5 millió tonna) állnak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28571127/
Az uniós országok termelése mellett a globális listán is előkelő helyet foglal el az ukrán mezőgazdaság teljesítménye: világviszonylatban a napraforgóolaj esetén 23%-os, a napraforgómag lisztnél 21%-os, a napraforgómagnál pedig 20%-os az ország részesedése.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28516380/
A 2025/2026-os mezőgazdasági szezon adatai alapján látható, hogy a termelési mennyiségek értéke az azt megelőző 2024/2025-ös időszakhoz képest a legtöbb esetben csökkent. Legnagyobb arányban a napraforgómag esetében figyelhető meg visszaesés, 15%-os volt a zsugorodás mértéke az előző időszak során. Ezzel ellentétben azonban növekedés is volt, mégpedig a kukorica termésmennyiségében: a legfontosabb agrárexport-termék betakarítása 15%-kal nőtt az előző évhez képest. A búza esetén a növekedés mértéke 3%-os volt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28516669/
A termésmennyiséget nagyban meghatározza, hogy mekkora területet tudnak a gazdák hasznosítani. 2022 óta a legtöbb esetben csökkent a termőterületek mérete, a harcok kiterjedése, valamint az elaknásítás veszélyei miatt. Az olyan meghatározó növényfélék esetén, mint a kukorica, a búza vagy a napraforgó, mindez jelentősen befolyásolja az export alakulását is, annak csökkenése pedig negatívan hat az ország teljes külkereskedelmére. 2025-ben a napraforgóval bevetett területek mérete 6,6%-kal, a szójababé 23%-kal csökkent. Növekedett a búzával bevetett területek aránya (5,7%-kal), valamint a kukoricával (7,3%-kal) vetett földek mértéke. Az árpa és a repce esetében nem volt változás az előző évi adatokhoz képest.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28516757/
Az előrejelzések alapján a 2026-os szezonban a növénytermesztésben 4%-os növekedés várható az előző évi adatokhoz képest. Ez az eredmény abban az esetben tud megvalósulni, amennyiben Ukrajna képes a korábbi évek agrárexportját fenntartani. 2025 január és 2026 február között az előzetes adatok figyelembevételével együtt összesen 26 543 millió USD értékben exportált Ukrajna agrártermékeket, ami az előző év azonos időszakához képest 6,7%-os csökkenést jelent. A teljes exporton belül az agrártermékek 2025 január és 2026 február között a teljes kivitel 40,1%-át adták, így az ágazat súlya egyre meghatározóbbá válik az ország növekedésében is.
A háború kitörése óta az ukrán exportpiacok némileg átrendeződtek: a gabona és olajos magvak kivitele továbbra is meghatározza az ágazat kiviteli szerkezetét, de a búza esetében Oroszország egyre több piaci részesedést hódít el Ukrajna elől. Ennek hátterében az húzódik, hogy Oroszországban a gazdák lényegesen kedvezőbb árakon juthatnak hozzá a műtrágyához és az üzemanyaghoz is, mint ukrán kollégáik.
Az idei szezon vonatkozásában az ukrán becslések szerint a gazdák 15-30% közötti költségemelkedéssel számolhatnak, de az iráni konfliktus elhúzódása esetén az érték tovább nőhet. Ez viszont már veszélyeztetheti az exportpotenciált is. A megnövekedett költségek mellett továbbra is gondot okoz az ágazatban a munkaerőhiány, valamint a megszakadt ellátási láncok is. Az orosz támadások következtében az ukrán finomítók nem képesek működni, így az ország az európai gázolaj importjára szorul. Mindez a költségek növekedésén túl egy függőségi állapotot is eredményez úgy a szektor, mint a teljes gazdaság esetében.
A 2026-os előrejelzések szerint az idei év során csökkenhet az őszi búza, a kukorica és a hüvelyesek vetési területe. Az áremelkedés, amely főleg a műtrágyák árait, az üzemanyagot és a növényvédő szerekre fordított kiadásokat érinti, csökkentheti bizonyos növények termesztésének jövedelmezőségét. A mezőgazdaság volumene várhatóan továbbra is képes fedezni majd az ukrán lakosság alapvető élelmiszer-szükségleteit, viszont az említett tényezők fennállása az exportban visszaesést eredményezhet. Az állattenyésztési ágazatban 2,3%-os visszaesést prognosztizálnak a becslések, amelyet elsősorban a magángazdaságokban lévő állatállomány csökkenése idézhet elő. Az ukrán agrárium növekedéséhez elengedhetetlen lenne, hogy további beruházások valósuljanak meg, valamint erősödjön az állami támogatás szerepe és mértéke is. Fontos az alternatív energiaforrások aktívabb alkalmazása, valamint az innovatív technológiák bevezetése a mezőgazdaságban.
Összességében a 2026-os szezon egy óvatos fellendülést hozhat az ukrán agráriumban. A fő kihívás továbbra is a termelési volumen növelése és a stabilitás fenntartása az emelkedő erőforrásköltségek és most zajló háború ellenére is.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
