Abban az esetben, ha az új típusú koronavírus járványból való gazdasági kilábalásról gondolkodunk, hamar megjelenhetnek előttünk azok a forgatókönyvek, melyek az ábécé betűinek mintáját követik. A legnépszerűbbek talán a U, V, W és az L alakzatok, az utóbbi időben azonban egy újabb mássalhangzó is felbukkanni látszik, ez pedig a K. Lassan már minden betűnek szimbolikus jelentése lesz? Mit jelent pontosan a K-alakzat? Ezen érdemes egy pillanatra elgondolkodnunk.
A „K” betű akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor néhány héttel ezelőtt az azóta már megválasztott Joe Biden az elnökjelölti vitában K-alakú kilábalást emlegetett. Előtte azonban már szeptemberben, használta a hasonlatot Suzanne Clark, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke, amikor blogbejegyzésében K-alakú visszapattanásról és az infláció költségeiről beszélt. Valójában azonban, még márciusban az első hullám kezdetén megjelent ez a forgatókönyv. Azóta a legismertebb internetes keresőmotor a kifejezésre 100 milliónál is több találatot ad.
A K betű megjelenése tehát egyértelműen az új típusú koronavírus-járvány terméke. A lényege az, hogy a gazdasági fellendülés nem lesz teljes egészében L-alakú, vagy éppen V-alakú, ugyanis a járvány különböző hullámai között a technológiai, a kereskedelmi, vagy éppen számítógépes szolgáltatások piaca hamar visszapattanhat, ugyanakkor a turizmus, a vendéglátás, vagy éppen a szórakoztatóipar hosszan elhúzódó nehézségekkel nézhet szembe. A K betű egyik része tehát gazdasági növekedés produkáló iparágakat jelenít meg, míg másik része azokat a szektorokat takarja, ahol továbbra is visszaesés várható.
A közgazdászok mindezzel felismerték, legalábbis kezdik felismerni, hogy a gazdasági fellendülés idején nem minden szektorban lesz azonos a növekedési teljesítmény. Bizonyos iparágak ugyanis még további nehézségekkel is szembe kell, hogy nézzenek. Ezen túl fontos lehet hangsúlyoznunk, hogy különböző mögöttes tényezők formálják a K-alakzatot. Ezek között említhetjük meg a Schumpeter-féle kreatív rombolást, amely bizonyos iparágakban a technológia rohamosan fejlesztését jelenti. Másrészt pedig a monetáris és fiskális politikának érdemes lehet elgondolkodnia azon, hogy minden, vagy csak néhány kiemelt iparágat próbál ösztönözni. Harmadrészt pedig felmerülhet azon reálgazdasági sokkok kezelésének kérdése is, amely a gazdaság egy meghatározott szeletét sokkal jobban sújtja, mint esetleg más szektorokat.
🇭🇺 Az Magyar Nemzeti Bank a 2020 novemberében kiadott Pénzügyi stabilitási jelentésében a következőképpen fogalmaz: „A felívelés ráadásul az ágazati érintettséggel párhuzamosan szegmentált, „K” alakú lehet: míg egyes szektorok profitálnak a megváltozott fogyasztói magatartásból, addig mások tartós sokkot szenvedtek el. Ennek tükrében pedig érdemes lehet nyomon követnünk, hogy gyökeret ver-e a hazai gazdasági ciklusok narratívájában a K betű, és valóban ezeket a pályákat járják be az érintett szektorok.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecofocus/mit-arul-el-a-2020-harmadik-negyedeves-reszletes-gdp-adat/
http://www.oeconomus.hu/irasok/szamhaboru-helyett-betuhaboru-a-v-u-w-es-l-alaku-recessziok-bemutatasa/
#recesszio #kilabalas #betu #k
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
