🤺 Az elmúlt időszakban szakmai vitákat váltott ki a kormányzat által az extrabevételeket elért szektorokra kivetett adó gazdaságra kifejtett hatása. A teljes kép érdekében érdemes azt is vizsgálni, hogy a cégek számára mekkora adókulcs érvényesül más országokkal való összehasonlításban. 🇪🇺 Az európai országok – a világ szinte minden országához hasonlóan – megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy nyereségük után társasági adót fizessenek. A jelen bejegyzéshez tartozó térkép megmutatja, hogyan alakulnak a társasági adókulcsok az európai OECD-országokban.

🏅 A rangsor alapján Portugáliában van a legmagasabb társasági adókulcs az európai OECD-országok közül – 31,5%. Ezután Németország és Franciaország következik 29,9%-kal, illetve 28,4%-kal. Eközben a skála másik végét Magyarország (9%), Írország (12,5%) és Litvánia (15%) alkotja, ahol a legalacsonyabb a társasági adókulcs. Az európai OECD-országok jelenleg átlagosan 21,7%-os adót vetnek ki. Ez elmarad a világ átlagától, amely 177 joghatóságot mérve 23,9% volt 2020-ban.

🇭🇺 A nemzetközi szinten is igen mérsékelt adókulcsot a magyar kormány 2017-ben vezette be, az üzleti környezet javítása érdekében. A lépés elősegítette számos nemzetközi vállalat magyarországi letelepedését, és munkahelyek teremtését. Fontos látni azt is, hogy a jelenleg bevezetett külön adók a vállalatok jelentős részét nem érintik. A rendkívül intézkedés emellett olyan szektorokra, illetve nagyvállalatokra vonatkoznak, amelyek váratlan bevétel-emelkedést tudtak realizálni az olyan szokatlan globális folyamatok nyomán, mint a járvány okozta korlátozások (például a digitalizáció felgyorsult terjedését eredményezte), vagy a gazdasági újranyitás után megugró árak (különösen az energiaszektorban).

🔭 A társasági adó kulcsa – nemzetközi folyamatok eredményeként – a nagyvállalatok esetében 15%-ra fog változni 2023-tól. 2021 októberéig hazánk tartózkodott a nemzetközi egyezményhez való csatlakozástól, amelyet 2021. július 1-jén az OECD tagállamainak döntő többsége elfogadott. Az OECD és az Európai Bizottság javaslata jelentős mérföldkőnek számít a nemzetközi adózás területén, tekintve, hogy több, mint 135 ország társasági adó szabályainak összehangolására törekszik.

📝 2021 júliusában a javaslat több pontját érintő lényeges módosítása után, 2021 októberében hazánk is elfogadta az egyezményt. A változások Magyarország szempontjából kedvező irányúak voltak, ezért is döntött hazánk a csatlakozás mellett. Mivel a globális minimumadó feltehetőleg 2023-tól a nagy multinacionális vállalatokra fog csak vonatkozni (750 millió euró csoportszintű árbevétel fölött) így a hazai vállalkozások túlnyomó többsége közvetlenül nem esik majd a szabályozás hatálya alá, marad a 9%-os társasági adókulcs. Emellett fontos szempont, hogy a minimum effektív adókulcs a társasági adóra és az iparűzési adóra együttesen vonatkozik. A kormányzati szándék, hogy az adórendszer egyes elemeit hozzáigazítsák az új keretekhez, a helyzet további javítása érdekében. Összességében mostani megállapodás a vállalatok nagy része számára jelenlegi formájában sem jelent tehernövekedést.

💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#adok #agazatok #tarsasagiado #Europa #OECD #kulonaadok #iparagak #Magyarorszag #extraprofit