🏛️2022. június 27-én, az ukrajnai háborús konfliktus kitörése után négy hónappal- Oroszország csaknem 100 millió USD nagyságrendű külföldi hitelei tekintetében fizetésképtelenné vált. Ilyen ebben az évezredben még nem fordult elő. Moszkva harminc napnyi haladékot követően (az eredeti határidő egyébként 2022. május 27-ére vonatkozott) sem tudta megtéríteni adósságait partnerei felé, ez azonban korántsem azért volt így, legalábbis orosz állítások szerint, mert tartalékai megfogyatkoztak volna. Oroszország technikai államcsődbe sodródott. Ez a rövid bejegyzés azt mutatja be, hogy a gazdasági kudarc ezen formája mennyiben tér el a „hagyományos” értelemben vett államcsődtől; valamint rávilágítunk a fizetésképtelenség kiváltó okaira is.
👛Az Oroszország ellenében foganatosított szankciócsomagok az invázió megkezdésétől számítva fokozatosan súlyosbodó büntető intézkedéseket tartalmaztak, ideértve például az orosz elithez szervesen kötődő személyek külföldön – aranyban vagy valutában tárolt vagyonának befagyasztását is. Mindennek következtében a rubel látványos mélyrepülésbe kezdett, ám a leértékelődésnek viszonylag hamar sikerült gátat szabni. A fizetőeszköz árfolyamának visszaigazításához, valamint a gazdasági stabilitás viszonylagos korrekciójához nagyban hozzájárult, hogy a Kreml az orosz gáz térítési formáját rubelben határozta meg. Hogyan lehetséges tehát mégis, hogy Moszkva képtelen eleget tenni külföldi partnerei irányába fennálló kötelezettségeinek?
⚙️Fontos kiemelnünk, hogy esetünkben az államcsőd ténye nem abból fakad, hogy Oroszország nem rendelkezik elegendő pénzösszeggel, sokkal inkább a kifizetések gyakorlati megvalósítása, technikai feltételei lehetetlenültek el. A SWIFT-rendszerről való leválasztás például jelentősen megnehezíti a nemzetközi kifizetések végrehajtását. Maguk a hitelezők azonban nem jelentettek csődöt, általánosságban elmondható, hogy a harcok végére várva, türelemmel követik a pénzügyi folyamatok alakulását. Az eset sajátosságát bizonyítja továbbá az is, hogy a csőd következtében a rubel árfolyama nem mutatott meredek zuhanást, valamint a külföldi tőke sem áramlik sebesebben kifelé az országból. A „klasszikus” államcsőd vonzatai tehát elmaradni látszanak, így technikai államcsődről beszélhetünk, amely sokkal inkább szimbolikus jelentőséggel bír, mintsem valódi összeomlást takar. „Mivel Oroszország folyamatosan profitál energiahordozóinak magas árából, a külföldi adósságainak kifizetésére egyértelműen rendelkezik mind az eszközökkel, mind pedig a szándékkal, is” – mutat rá Giles Coghlan, a HYCM csoport vezető elemzője. Ezzel együtt látnunk kell azt is, hogy ugyan az ország pénzügyi helyzete egyelőre stabilnak mondható, az infláció immáron kétszámjegyű, a külföldi nagyvállalatok kivonulása pedig valószínűsíthetően további gazdasági visszaeséshez vezet majd. A technikai államcsőd fogalma azonban ettől függetlenül nem konkrét fizetésképtelenséget, hanem a térítési módozatok ideiglenes megakadását jelenti. Ennek kapcsán Vlagyimir Putyin új szabályozást vezetett be, amely alapján Oroszország, a devizakötvényeket illető kifizetései csakis akkor teljesülnek, amikor a megfelelő rubelmennyiséget átutalták a helyi kifizető ügynöknek.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-oroszorszag-elleni-gazdasagi-szankciok-es-a-haboru-varhatoan-visszavetik-a-gdp-novekedest/
#oroszorszag #technikai #allamcsod #swift #utalas
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
