A Kelet-afrikai Közösség egy hét országot magában foglaló regionális kereskedemi integráció. Ennek a formációnak a gazdasági és kereskedelmi erőközpontja Kenya, de az utóbbi időszakban Ruanda és Tanzánia is egyre jelentősebb szerepet tölt be mind a régióban, mind pedig a teljes szubszaharai térségben. Jelen bejegyzésünk a két ország regionális és világkereskedelmi szerepét igyekszik feltárni, melyben helyet kap a magyar-ruandai és a magyar-tanzániai viszonylat áttekintése is.
🪘”Egység, munka és hazaszeretet.” Ezt hirdeti az Afrika középső részén, az Egyenlítőtől néhány fokkal délre fekvő Ruanda mottója. A kimondottan nagy népsűrűségű (több mint 520 fő/km2) ország lakossága nagyjából 13 millió fő, területe azonban a magyarországinak mindössze egyharmada. Az ország területének döntő részét a Kelet-afrikai-magasföld adja, ezt pedig nyugatról a Kivu-tó, északon pedig a vulkanikus eredetű Virunga-hegység határolja. A nyugati határvidék egyébként a Nagy-hasadékvölgy része. Kimondottan lényeges tényező, hogy az ország legnagyobb része mezőgazdasági szempontból értékes, kelet felé lassan lejtő termékeny dombvidék. Az ország nagy része 1500 m felett fekszik, mely nagyon jól enyhíti a trópusi éghajlatot. Ennek tükrében pedig nem véletlen, hogy más néven az ezer domb országának is hívják Ruandát. A Burundival, a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Tanzániával és Ugandával határos ország tengerparttal nem rendelkezik, amely a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából lehet hátrányos. Legnagyobb városai: Kigali (főváros), Butare és Gitarama. Az ország hivatalos nyelve a ruandai, a francia és az angol, de beszélik a szuahélit is. A városi lakosság aránya mindösszesen 18%. Az írástudatlanság 24%-os. A születéskor várható élettartam férfiaknál 66,0 év, míg a nőknél 68,0 év.
📜 Az ország német gyarmat volt 1920 és 1962 között, majd belga fennhatóság alá tartozott Népszövetségi majd ENSZ gyámsági területként Burundival együtt Ruanda-Urundi néven. Ruanda 1962-ben vált függetlenné. A gyarmatosítás időszaka alatt azonban a korábbi stabilnak mondható társadalmi rendszer megbillent és a leginkább földművelésből élő hutuk és az állattenyésztő, illetve értelmiségi tuszik között viszály alakult ki. Ezek az ellentétek az 1994-es népirtáshoz vezettek, melynek eredményeként több százezer ember vesztette életét.
🔢 A Világbank 2022-es adatai szerint az egy főre eső nominális GDP nagyjából 966,3 USD volt, amely az 1994-es 111,9 USD-s értékhez képest már kimondottan látványos javulás, de az ország még mindig a legkevésbé fejlett (least developed) és az alacsony jövedelmű országok (low income countries, LDCs) közé tartozik. A tavalyi évben a GDP növekedése ütemes volt és 8,2%-ot ért el, amely nem egészen meglepő, hiszen nagyjából 1995 óta az ország minden egyes évben látványos gazdasági növekedést realizál. (Az egyedüli kívétel a 2020-as év volt, de ekkor is „csak” 3,4%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye.) A számok tükrében nem véletlen, hogy a Paul Kagame elnökölte országot nem csak a régióban, hanem a teljes afrikai kontinensen sikertörténetként emlegetik. Az utóbbi években látványosan javult az üzleti környezet és a befektetői bizalom, melynek egyik látható bizonyítéka, hogy a Világbank Ease of Doing Business rangsorában 2019-es adatok szerint a 38-ik helyen szerepel, míg a Trading Across Borders indikátor esetében a lehetséges 100-ból 75 pontot kap, amely messze jobb, mint a szubszaharai térség átlaga. A kedvező üzleti környezet létrejöttének fontos tartópillére a Kelet-afrikai Közösség (East African Community), amelynek 2007 óta tagja az ország. A regionális integráció ambíziciózus törekvései még a közös fizetőeszköz bevezetését is megcélozzák, de egyelőre a hivatalos fizetőeszköz a ruandai frank.
🚜 Ruandában csak kevés ásványkincs található és a gazdaság leginkább a rendkívül hatékonytalan és elmaradott eszközöket használó önellátó gazdálkodáson nyugszik. A munkaképes korú népesség 90 százaléka farmokon dolgozik, és a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat a GDP 24,9%-át adta 2022-ben. Az 1980-as évek óta a birtokméret és az élelmiszertermelés csökken, mely leginkább a lakóhelyüket elhagyni kénytelen személyek áttelepítése miatt történik. A mezőgazdasági adottságok adatok kedvezőek is lehetnének, viszont az élelmiszertermelés nem tud lépést tartani a népesség növekedésével, ezért az ország importra szorul, jóllehet az utóbbi években csökkent ez a kitettség. (Többen egyébként a népesség növekedésével és a birtokméret csökkenésével magyarázák a kilencvenes évek népírtását is.) Az önelláto gazdálkodásban matokét (a mezőgazdasági területek hasznosításának egyharmadát adja), burgonyát, babot, édesburgonyát, maniókát, búzát és kukoricát termesztenek. Export szempontjából a kávé és a tea az elsődleges kiviteli termék, ugyanis a magasabb tengerszint feletti magasság, a meredek lejtők és a vulkanikus talaj erre kedvező feltételeket biztosít. Nagyjából 400 ezer ruandai él abból, hogy kávéültetvényeken dolgozik. Sajnos az exportbevételek nagyban függenek a mezőgazdasági termékek árának ingadozásától. Az állattenyésztés nagyrészt a szarvasmarha, a kecske, a bárány, a sertés, a tyúk és a nyúl tenyésztésére fókuszál.
🏭 Az ipar szektora meglehetősen szerény és 2022-ben az ország GDP-jének nagyjából 21,2%-át adta. Az ipar elsődlegesen cementet, élelmiszeripari termékeket, italokat, szappant, bútort, cipőket, műanyagtermékeket, textíliákat és dohányipari termékeket állít elő. A bányászati szektor fontos, ugyanis már 2008-ban is nagyjából 100 millió USD bevételt hozott az országnak. Az elsődlegesen bányászott termékek: kassziterit, wolfram, arany és a koltán.
🛎️ A szolgáltatások szektora a leghangsúlyosabb a ruandai gazdaságban, ugyanis 2022-ben már a GDP 46,5 százalékát adta. Ezek között leginkább a banki és pénzügyi szolgáltatásokat, és a kis és nagykereskedelmet, a szállást és vendéglátást, a közlekedést, a tárolást és kommunikációt, a biztosítást, az ingatlanügyleteket és az üzleti szolgáltatásokat lehet megemlíteni. A turizmus az egyik legfontosabb gazdasági erőforrás és ez az ország elsőszámú bevételi forrása, melyet alátámaszt, hogy Ruandát tartják az egyik legbiztonságosabb országnak a turisztikai térképen. Nem véletlen, hogy amíg 2010-ben 667 ezren érkeztek az országba, addig 2013-ben már 1 millió 122 ezren, míg 2022-ben pedig már 1 millió 634 ezren. A turizmusból 2000-ben 62 millió USD származott, míg 2014-ben már 303 millió USD, amely 2022-re tovább növekedett 445 millió USD-re. Kimondottan fontos attrakció a gorilla és aranymajom állomány követése a Vulkánok Nemzeti Parkjában.
🔧 2019-es adatok szerint ruandani import elsődleges forrása Kína, India, Kenya, Tanzánia, valamint az Egyesült Arab Emírségek voltak, míg az elsődleges exportpiacok a Kongói Demokratikus Köztársaság, az Egyesült Arab Emírségek, Uganda, Svájc és Pakisztán. Az exportstruktúrában a nyersanyagok és a félkésztermékek kivitele domináns, az importban pedig a magasabb feldolgozottságú termékek (fogyasztási cikkek) és a tőkejavak töltenek be nagyobb szerepet. Ez a struktúra a kereskedelem kevésbé fejlett, és nagyrészt a gyarmati múltból örökölt szerkezetére utal, ennek tükrében pedig legkevésbé sem meglepő, hogy az ország külkereskedelmének mérleg folyamatosan hiányt mutat.
🇭🇺 A magyar-ruandai kereskedelmi kapcsolatokat alapvetően a kezdetektől a magyar szufficit jellemzi. A legfrisebb adatok szerint, 2021-ben Magyarország 5,98 millió USD értékben exportált Ruandába. A fő kiviteli termékek a következők voltak: oltóanyagok, vér, ellenszérumok, toxinok és azok kultúrái (4,61 millió USD), számítógépek (425 ezer USD) és vazelin (351 ezer USD). Az elmúlt 26 év során Magyarország Ruandába irányuló exportja éves szinten 24,1%-kal nőtt és az 1995-ös 22 ezer USD-ről 2021-re 5,98 millió USD-re ugrott. 2021-ben Ruanda 40,1 ezer USD értékben exportált Magyarországra. A fő termékek a nyomtatott áramköri lapok (24,8 ezer USD), a trópusi gyümölcsök (5,92 ezer USD) és a műsorszóró berendezések (5,44 ezer USD) voltak. Az elmúlt 26 év során Ruanda Magyarországra irányuló exportja éves szinten 11,3%-kal csökkent, egészen pontosan az 1995-ös 896 ezer USD-ről a 2021-es 40,1 ezer USD-s szintre.
🇭🇺 A bilaterális kapcsolatok esetében ki kell emelni, hogy 2020-ban átfogó stratégiai fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Vincent Biruta, a Ruandai Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere Budapesten. Az együttműködési megállapodás keretein belül egy baromfitenyésztéssel foglalkozó vállalkozás alapjait kívánták lerakni, emellett határvédelmi technológiák és eszközök szállításában, valamint személyazonosító okmányok, útlevek gyártásában is lehetőséget kínáltak a magyar gazdasági szereplők számára. Magyarország ezentúl beruházói és szakmai kiképzői oldalról is szerepet kívánt vállalni egy ruandai kibervédelmi biztonsági intézet létrehozásában is, továbbá az Eximbank 33 millió dolláros hitelkeretet nyitott magyar vállalkozásoknak egészségügyi és vízellátást javító beruházások végrehajtásához. A 2020-as volt egyébiránt az első külügyminiszteri szintű találkozó a magyar-ruandai viszonylatban. 2021-ben Magyarország 52 millió dolláros kötött segélyhitel-programot indított Ruandában, ami az akkori legnagyobb volumenű program volt, amelyet hazánk eddig valaha is elindított Afrikában. Később az együttműködés folytatásaként Magyarország 300 ezer adag koronavírus elleni vakcinát adományozott Ruandának (200 ezret az Astra Zeneca készítményéből, 100 ezret a Sinopharméból). Az együttműködésben újabb fordulópontot hozott a 2023-as év, amikor Magyarország kereskedelmi és konzuli képviseletet nyitott, a fővárosban Kigaliban. Erre alapvetően azért volt szükség mert láthatóan növekedett a magyar vállalati jelenlét az országban és a kötött segélyprogram keretein belül a hazai vállalatok korszerűsítik Kigali víztisztító rendszerét. Ezen kívül a magyar vállalatok a banki és mezőgazdasági beruházások kapcsán is érdeklődnek, emellett pedig a magyar ösztöndíjprogram is kimondottan népszerű.
🇹🇿 A „Szabadság és Egység” tanzánia hivatalos mottója. A kelet-afrikai ország a Nagy-Tavak vidékén fekszik és határos Ugandával, Kenyával, Mozambikkal, Malawival, Zambiával, Ruandával, Burundival és a Kongói Demokratikus Köztársasággal. A 2022-es népszámlálási adatok szerint a népesség közel 62 millió fő. A maga 947,3 ezer km2-ével Tanzánia a 13-ik legnagyobb ország Afrikában és a 31-ik legnagyobb a világnon. Magyarországnál több mint tízszer nagyobb ország. Az Indiai-óceánnal való partszakasza pedig nagyjából 1424 km. Két fővárosa van: Dar es-Salaam (történelmi) és Dodoma (törvényhozási központ). Tanzánia két szövetségi állama korábban Tanganyika néven brit mandátumterület volt és 1961-ben nyerte el függetlenségét és három évvel később, 1964-ben egyesült Zanzibárral. Innen ered egyébként a neve is: Tan+Zan+ia (képző). Az országban két hivatalos nyelv van: a szuahéli és az angol. A férfiak esetében a születéskor várható élettartam a Világban 2021-es adatai szerint 64 év, a nők esetében 68 év. Az írástudatlanok aránya nagyjából 18%. A városi lakosság aránya 1960-ban mindösszesen 5% volt, 2022-ben viszont már 37%-ot ért el.
Domborzatát a Kelet-afrikai-magasföld szavannája dominálja, de a fennsíkból északon nagyobb vulkánok emelkednek ki. Ezek közé tartozik a Kilimandzsáró hegység csúcsa, a Kibo amely egyben Afrika legmagasabb csúcsa is. A magasföld keleti oldala fokozatosan ereszkedik le az Indiai-óceánt kísérő, dél felé szélesedő sík és dombvidékre. A színes földrajzi jellemzők, változatos éghajlati feltételekkel is párosulnak. Jellemző itt a trópusi éghajlat, de ott ahol nagyobb a tengerszint feletti magasság, kimondottan hűvösek az éjszakák. Az Indiai-óceán partszakasza forró, és párás, itt domináns a trópusi klíma. Tanzánia hegyi lankáin azonban alapvetően mérsékelt éghajlat van.
🔟 A Világbank adatbázisa szerint a vásárlóerő paritáson mért egy főre eső GDP 2022-ben 3097 USD-volt, míg folyóáras számbavételnél 1193 USD. 2009 és 2013 között egyébként tekintélyesen növekedett az ország egy főre eső GDP-je és a Kelet-afrikai Közösség más országainak teljesítményét is meghaladta. A 2008-as pénzügyi majd reálgazdasági válságot kimondottan jól vészelte át az ország, melynek elsődleges oka a magas aranyár, a bányászati szektor fejlesztése, és az ország globális piacokba való szerényebb betagozódása volt. A recesszió óta a gazdaság látványosan növekedett, melyet leginkább a turizmus, a telekommunikáció és a bankszektor segített. A Világbank szerint Tanzánia 2020-ban kikerült az alacsony jövedelmű országok kategóriájából és a közepes jövedelmű országok alsó szintjéhez csatlakozott. Ennek pedig az elsődleges oka az volt, hogy egy főre eső GDP 2018-ról 1020 USD-ről, 2019-re 1080 USD-re ugrott.
🌽A tanzániai gazdaság döntő részben a mezőgazdaságon alapszik. A szektor részaránya 24,3 százalék volt a GDP-n belül 2022-ban, az exportbevételek nagyjából 85 százalékát adta, és a foglalkoztatottságból közel 50 százalékkal részesült. A klímaváltozás egyébként negatívan érinti a mezőgazdasági tevékenységet. Az ország területének csak 16,4%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre és a termelésbe bevont területek mindössze 2,45%-án van állandó növénykultúra. A kukorica az elsődleges élelmiszernövény, ezt követi a manióka, az édesburgonya, a bab, a banán, a rizs, a köles. A cukor (cukornád és cukorrépa) volt a legfontosabb bevételt hozó növény, ezt követte a gyapot, a kesudió, a dohány, a kávé, szizál, a tea. Az országban 29,4 millió hektár vonható be öntözéses mezőgazdasági termelésbe, de érdemben csak kicsivel több mint 310 ezer hektár volt öntözött 2011 júniusában.
🧑🏭 Az ipar és az építőipa fontos eleme a tanzániai gazdaságnak és 2022-ben a GDP-hez való hozzájárulása 27,7%-os volt. Ebből a bányászat 2022-ben már komoly szeletet hasított ki, ugyanis a GDP 7,3%-át adta. Az ország bányászati bevételei leginkább (90%) az aranyból származnak, de ezen kívül tekintélyes mennyiségű drágakű (gyémánt és tanzanit) is exportra kerül. Ahogyan Ruanda esetében is, a turizmus Tanzánia kapcsán is egyre jelentősebb szerepet kap. A szektor az ország GDP-jének a 17,5%-át adta 2016-ban, 2022-ben a pandémia miatt megtorpanás után még mindig 10,7%-ot képviselt. A turisztikai szektor a helyi munkaerő 11 százalékát foglalkoztatta 2016-ban, 2020-azonban ez 4,5%-ra esett vissza, ami jól mutatja az ország kitettségét. 2005-ben „csak” 590 ezren látogattak az országba, míg 2016-ban már közel 1,3 millióan. Ez a szám tovább emelkedett és 2022-ben már közel 1,5 látogatót ért el. A turisták döntő része Zanzibárt, a Szerengeti Nemzeti Parkot, a Kilimandzsárót és az egyéb nemzeti parkokat látogatja meg.
🔧Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei között a Dél-afrikai Köztársaságot, Svájcot, az Egyesült Arab Emírségeket, Indiát és Kínát találjuk. Ezek a legfontosabb exportpiacok. A legfontosabb importőrök pedig Kína, India, Egyesült Arab Emírségek, Japán és a Dél-afrikai Köztársaság. A világ országaival folytatott kereskedelme Ruandához hasonlóan hosszú évtizedek óta hiányt mutat.
🇭🇺 2021-ben Magyarország 15,2 millió USD értékben exportált Tanzániába. A fő kiviteli termékek az irodai gépek (10,6 millió USD), a centrifugák (1,06 millió USD) és a nitrogénvegyületek (480 ezer USD) voltak. Az elmúlt 26 év során Magyarország Tanzániába irányuló exportja éves szinten 11,7%-kal nőtt, az 1995-ös 858 ezer dollárról a 2021-es 15,2 millió USD-re.
Tanzánia 2021-ben 759 ezer USD értékben exportált Magyarországra. A fő behozatali termékek a műsorszóró berendezések (440 ezer USD), a nyersdohány (134 ezer USD) és a telefonok (45,2 ezer USD) voltak. Az elmúlt 26 év során Tanzánia Magyarországra irányuló exportja éves szinten 8,74%-kal csökkent, az 1995-ös 8,2 millió USD-ről a 2021-es 759 ezer USD-re.
🇭🇺 Tanzániában nem működik külképviselet, ezt a feladatot a szomszédos Kenyai Magyar Nagykövetség látja el, így alapvetően hosszú távú érdek, hogy a két ország viszonya erősödjön. A rendszerváltás előtt gyakoriak voltak a magas szintű találkozók a két ország vezetése között. 1960-tól gyorsuló ütembenn jöttek létre az új, kétoldalú kapcsolatok, nyíltak a követségek majd nagykövetségek. 1966 februárjában Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke vezetésével magyar kormányküldöttség érkezett Tanzániába a kétoldalú kapcsolatok egyeztetése, fejlesztése céljából. Az együttműködés látványos elemei érdekes módon az Ikarusz buszok voltak, amelyek hosszú évtizedeket át rótták például Dar es-Salam útjait. Egészen pontosan 1974-ben Dar es-Salaam városa 32db „félmegoldású” 280.99-es csuklóst vásárolt, ezeknél az ajtók átkerültek a bal oldalra, viszont a kormányzás a bal oldalon maradt. 1975-ben elkészült a jobbkormányos Ikarus 281-es csuklós is melyből 164db került Afrikába. Az Ikarusz busz annyira mély nyomott például a tanzániaiak fejében, hogy évtizedekkel később, amikor a kínaiaktól szerettek volna új buszokat rendelni a régi „csuklós” buszokat mutatták és arra hivatkoztak, hogy számukra az Ikarusz „a busz”.
🇭🇺 A rendszerváltozás hatalmas visszarendeződést jelentett a magyar-afrika politikában, de egy hosszabb átmenet után 2010-re, számos sikeres egészségügyi és humanitárius missziót szerveztek Ugandába, Szudánba, Kenyába, Tanzániába, Etiópiába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba és más nyugat-afrikai országokba. Árvaházat, kórházat, iskolát létesítettek magyar civil szakemberek és számos nagyváros nyomortelepén jelentek meg önálló kezdeményezésű vízügyi, higiénés programmal. Komoly szerepet vállalak az alapfokú és felsőfokú oktatás, szakképzés területén, és számottevő sikert értek el a kétoldalú kapcsolatokban, elsősorban Kelet-Afrika országaival. Mindezek mellett a felsőoktatási szektorban határozott partnerkapcsolatok kiépítése indult meg, elsősorban a 2009-ben a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott Afrika Kutatóközpontnak köszönhetően. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szintén a kétezres évek közepe óta van jelen fejlesztési programjaival Kelet-Afrikában, ahol úttörő kezdeményezéseinek révén Kenyában, Ugandában és Tanzániában segítenek, hiánypótló programokkal nagyvárosi nyomortelepeken, iskolákban a tiszta víz és elérhető higiéné megteremtésének céljából. De kisebb kezdeményezéseivel a Védegylet Egyesület, a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és mások is hozzájárultak az afrikaiak életéhez. A magyar társadalmi szervezetek, felsőoktatási intézmények munkájának eredményeképpen ma Magyarország megbecsülésnek örvend a szubszaharai térségben, és ezen belül Tanzániában is.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8dkepes-lehet-e-afrika-a-jovoben-is-finanszirozni-a-klimavalsag-elleni-kuzdelmet/
#ruanda #tanzania #afrika #kereskedelem #kapcsolatok #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
