Közel 15 milliárd dolláros értékkel újabb rekordévet zárt az izraeli védelmi export, ezzel pedig öt év alatt több mint duplájára emelkedett Jeruzsálem fegyvereladásból származó bevétele. A növekedést a tavalyi évben főként a nagy értékű fegyverrendszerek iránti kereslet hajtotta, így a drónok helyett a légvédelmi eszközök váltak első számú exporttermékké. Európa hivatalosan is az izraeli katonai eszközök első számú importőrévé lépett elő, miközben egyre erősödnek az izraeli fegyverembargót követelő hangok a kontinensen.
Megaüzletek és rekordbevétel
Újabb rekordot döntött tavaly Izrael védelmi exportja az Izraeli Védelmi Minisztérium Nemzetközi Védelmi Együttműködési Igazgatóságának (SIBAT) legfrissebb jelentése szerint. Az izraeli védelmi ipari eszközök éves exportértéke 2024-ben elérte a 14,8 milliárd dollárt, amely 13%-os növekedés a 2023-as, 13 milliárd dolláros értékhez képest. Ezzel a védelmi export negyedik egymást követő évben is növekedést produkált és megduplázta értékét az elmúlt öt évben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24453315/
A Védelmi Minisztérium szerint az exportszerződések 56,8%-a olyan ún. „megaüzlet”, mely értéke legalább 100 millió dollár volt, amely jól mutatja az izraeli hadiipar globális súlyának növekedését és a nagyobb fegyverrendszerek iránti fokozottabb keresletet. Ilyen „megaüzlet” a Németországgal kötött megállapodás az Arrow–3 rakétavédelmi rendszerre, amely a maga 3,8 milliárd dolláros értékével Izrael történetének legnagyobb fegyverüzlete.
Utóbbi ügylet és általánosságban a légvédelmi rendszerek iránti keresletnövekedés az izraeli fegyverexport termékkategóriák szerinti megoszlásában is megmutatkozik. Ugyanis a rakéta- és légvédelmi rendszerek tették ki az export legnagyobb hányadát, szám szerint 48%-át, amely a 2023-as 35%-os részesedéssel szemben is jelentős növekedés.
A termékkategóriák szerinti exportból két adatot érdemes még kiemelni. Az egyik a műholdas technológiák, amely 8%-os részesedése az egy évvel korábbi 2%-os exportrészesedéshez képest egyértelműen az űrtechnológiák felértékelődését bizonyítja. A másik a drónok (UAV) exportjának szabályos bezuhanása az elmúlt két évben. A drónexport jelenlegi, mindössze 1%-os részesedése a teljes védelmi kivitelből jelentős visszaesés a 2022-es értékhez, amikor a pilóta nélküli technológiák az izraeli hadiipari export 25%-át tették ki.
Az izraeli pilóta nélküli járművek keresletcsökkenése mögött számos ok állhat. 2022-után a drónok iránti kereslet ugrásszerű növekedést produkált, köszönhetően az ukrán front harci tapasztalatainak. A drónok a védelmi piac egyik „slágertermékévé” váltak, minden ország akart és vett is belőle. A felhalmozott készletek mellett pedig mára már több állam is arra törekszik, hogy saját fejlesztésű drónokkal álljon elő, így ez is csökkenti a keresletet a külső beszállítók terméke iránt.
Európa az izraeli fegyverek elsőszámú piaca
Földrajzi megoszlás szerint, célrégiókat tekintve a következőképpen alakult az izraeli védelmi export 2024-ben: Európa 54%, Ázsia és Csendes-óceáni térség 23%, Ábrahám-egyezmények országai 12%, Észak-Amerika 9%, Latin-Amerika és Afrika 1-1%.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24661709/
A tavalyi földrajzi megoszlás szerinti számokat a 2023-as értékekkel összehasonlítva az is láthatjuk, hogy Izrael fegyverexportjának felvevőpiaca egy év leforgása alatt jelentős átalakuláson ment át. Egyrészt egyre hangsúlyosabban jelennek meg az Ábrahám-egyezmények országaiba (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó) irányuló eladások, amely részesedése az izraeli védelmi exportból 12%-ra emelkedett, szemben a 2023-as 3%-kal. Az érték azonban még így is elmarad a 2022-es 25%-hoz képest. Így az arab országok egyelőre bár bővülő, de hullámzó piacot jelentenek Izrael védelmi termékei számára.
Másrészt míg a korábbi években az ázsiai–csendes-óceáni térség volt az izraeli védelmi eladások első számú célrégiója, 2024-re Európa lett a legnagyobb felvevőpiaca az izraeli katonai eszközöknek. Ez a teljes export 54%-át jelenti, szemben a 2023-as 35%-os részesedéssel. A változás igen szembetűnő, ám korántsem meglepő.
Az európai piac dinamikus bővülése mögött kétségkívül az orosz-ukrán háború miatt kialakult biztonsági helyzet áll, amely a hidegháború óta nem látott fegyverkezést indított be a kontinensen. Miközben az Európai Unió új fegyverkezési programot indított (Rearm Europe), a júniusi hágai NATO-csúcson az európai államok többsége hosszú távon is elkötelezte magát a védelmi kiadások emelése mellett. Az európai védelmi ipar jelenleg kapacitáshiánnyal küzd, így a fegyverkező európai államok kénytelenek külső beszállítókat keresni. Megnövekedett tehát a kereslet az olyan, rövid szállítási idővel teljesítő, megbízható védelmi ipari beszállítók iránt, mint Izrael. Az izraeli katonai eszközök számára további piaci előnyt jelent, hogy az eszközök többsége – köszönhetően a jelenleg is zajló háborúnak – harci körülmények között is helytállt, a fejlesztését harci tapasztalatra alapozva végezték.
Aggodalomra adhat okot azonban Jeruzsálem számára, hogy a gázai háború elhúzódásával egyre több európai ország korlátozná nem csak az Izraelbe irányuló exportját, de az Izraelből származó védelmi beszerzéseket is. 2024 júniusában Spanyolország bejelentette, hogy visszavonja egy 325 millió dollár értékű fegyvervásárlási szerződését, amelyet az izraeli Rafael leányvállalatával kötöttek Spike LR2 típusú páncéltörő rakéták beszerzésére. Októberben pedig 15 milló darab 9mm-es lőszer izraeli exportját függesztette fel Madrid. Eközben 2025 júniusában Franciaország politikai nyomásra kizárta az öt legnagyobb izraeli védelmi céget a rangos Paris Air Show kiállításról, a gázai konfliktus miatti érzékeny politikai légkörre tekintettel. Ha a tendencia folytatódik és precedenst teremt, az akár hosszabb távon is korlátozhatja Izrael mozgásterét az immár legnagyobb felvevőpiacnak számító Európában.
Átalakuló védelmi ipar
A 2024-es rekordméretű védelmi export azért Izrael számára azért is figyelemreméltó eredmény, mert a gázai háború első hónapjaiban nemhogy a külföldi megrendelések, de a hazai szükségletek lefedése is nehézkesnek látszott Izrael számára. Az ugrásszerűen megnövekvő nemzetközi kereslet miatt az izraeli védelmi vállalatok már egyébként is maximális kapacitással működtek a gázai háborút megelőző években. A vállalatok 2023. október 7-e után ezért vészhelyzeti termelésre álltak át, hogy kiszolgálhassák a háborúba készülő izraeli hadsereg azonnali igényeit.
Azért, hogy biztosítani tudják a mintegy 300.000 mozgósított tartalékos személyi felszerelését és a megfelelő lőszer- és fegyvermennyiséget, a hazai vállalatoknak a külföldi megrendeléseket is át kellett ütemezniük, azok teljesítését kénytelenül hátrébb sorolták. A háború első három hónapjában a három legnagyobb izraeli védelmi cég, a Rafael, az Israel Aerospace Industries (IAI) és az Elbit Systems összesen több mint 1,5 milliárd dollár értékű nemzetközi rendelésállomány teljesítését késleltette.
Azonban ezen intézkedések sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a rekordméretű mozgósításból fakadó igényeket kielégítsék. Ezért Izrael külső segítséghez fordult. A hírek szerint a háború előkészítő szakászában éjjel-nappal jártak a szállítógépek Izrael és az Egyesült Államok között, hogy megfelelő mennyiségű hadifelszerelést biztosítsanak a gázai megszállást előkészítő ország számára. Washington támogatása pedig később sem maradt el, hogy az elhúzódó háborúhoz szükséges utánpótlást biztosítsa Jeruzsálem számára.
Ez ráébresztette Izraelt arra, hogy a külföldi kitettség csökkentése érdekében bővítenie kell saját kapacitásait ebben a kritikus szektorban. Ez elsősorban a lőszergyártás és az alacsonyabb technológiájú eszközök és felszerelések gyártókapacitásainak bővítését illeti. Így a high-tech fegyverek mellett a tömeggyártású lőszerek, bombák hazai gyártása is nagy hangsúlyt kap majd.
Az izraeli védelmi minisztérium meghirdette a „kék-fehér” beszerzési politikát, amely célja a hazai gyártókapacitás növelésének ösztönzése nagyobb hazai megrendelés által. A gázai háború kezdete óta a Védelmi Minisztérium közel 30 milliárd dollár értékű megrendelést adott izraeli vállalatoknak, amely a háború előtti szinthez képest négyszeres növekedést jelent az éves hazai megrendeléseket illetően. A hazai gyártókapacitás növelése pedig várhatóan nemcsak a belföldi, de a láthatóan egyre növekvő nemzetközi kereslet kiszolgálását is segíti majd.
Források:
Israel Sets New Record in Defense Exports: Over $14.7 Billion in 2024. In: Israel Ministry of Defense, 2025.06.04.
https://www.mod.gov.il/en/press-releases/press-room/israel-sets-new-record-in-defense-exports-over-147-billion-in-2024
FABIAN, Emanuel: Israeli arms sales break record for 4th year in row, reaching $14.8 billion in 2024, In: Times of Israel, 2025.06.04.
https://www.timesofisrael.com/israeli-arms-sales-break-record-for-4th-year-in-row-reaching-14-8-billion-in-2024/
GREENBERG, Tzally: Israel announces defense export record: $15 billion in 2024. In: Defense News, 2025.06.05.
https://www.defensenews.com/global/mideast-africa/2025/06/05/israel-announces-defense-export-record-15-billion-in-2024/
FABIAN, Emmanuel: Israeli arms sales break record for 3rd year in row, reaching $13 billion in 2023. In: Times of Israel, 2024.06.17.
https://www.timesofisrael.com/israeli-arms-sales-break-record-for-3rd-year-in-row-reaching-13-billion-in-2023/
Spain scraps purchase of Israeli bullets after internal pressure. In: Reuters, 2025.04.24.
https://www.reuters.com/world/spain-cancels-purchase-bullets-israel-2025-04-24/?utm_source=chatgpt.com
AZULAY, Yuval: Israel ramps up local defense production amid global arms embargoes. In: Calcalist, 2025.01.08.
https://www.calcalistech.com/ctechnews/article/qacxne609
ELMAS, Dean Shmuel: Israel’s Defense Ministry spending NIS 30b on local procurement. In: Globes, 2024.06.26.
https://en.globes.co.il/en/article-israels-defense-ministry-spending-nis-30b-on-local-procurement-1001482769
Israel Ministry of Defense Secures Two Major Contracts with Elbit Systems Worth Approx NIS 1 Billion. In: Israel Defense, 2025.01.07.
https://www.israeldefense.co.il/en/node/64028
Borítókép:
IDF Air Defense fighters during Operation Guardian of the Walls, May 2021. In: Wikimedia Commons
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/IDF_Air_Defense_fighters_during_Operation_Guardian_of_the_Walls%2C_May_2021._III.jpg
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
