🪙 Az új típusú koronavírus-járvány egyik globális gazdasági (mellék)hatása a nagyrészt kínálati, de keresleti jegyeket is mutató infláció. A fogyasztói árak szinte majdnem minden országban jelentősen emelkedtek/emelkednek, erre pedig a jegybankok kamatemelésekkel igyekeznek reagálni. Magyarországon 2021 októberében az inflációs ráta 6,5 százalék volt, november végén pedig a jegybanki alapkamat 2,1 százalék, így a reálkamat negatív; -4,1 százalékos tartományban mozog. Ez a tény hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy milyen okok húzódhatnak meg a hazai fizetőeszköz utóbbi időben látványos gyengüléséhez. Joggal merülhet továbbá fel az a kérdés is, hogy a régióban csak Magyarországon jellemző a negatív reálkamatok jelensége?
📈 Csehországban a korábbi emelések után, november elején emelték jelentősen a jegybanki alapkamatot, amely jelenleg 2,75 százalékon áll. 2021 szeptemberében a cseh inflációs ráta 4,9 százalékra ugrott, ráadásul a cseh jegybank nem zárja ki, hogy az év végére 7 százalékos legyen az árak növekedése. Jelenleg tehát Csehországban is tetten érhető a negatív reálkamat jelensége, ugyanis az alapkamat és az inflációs ráta különbsége több mint 2 százalék. Lengyelországban a jegybank az utóbbi hónapokban kétszer is megemelte az irányadó kamatlábat, és jelenleg a mutató 1,25 százalékos szinten áll. Az októberi inflációs adat azonban még a magyar mutatónál is magasabb volt; 6,8 százalék, amit azt jelenti jelenleg több mint 5,5 százalékos negatív reálkamat van az országban. Lényeges még azt is kiemelni, hogy a lengyel inflációs célkitűzés 3,5 százalék, így várható, hogy a jövőben a jegybank tovább emeli a kamatlábakat. Az eurózónához tartozó Szlovákiában a jegybanki alapkamat hosszú ideje nulla százalék, viszont 2021 októberében már 4,1 százalékos inflációt mértek az eurót használó országokban. Mindez azt jelenti, hogy a reálkamatok az eurózónában is a negatív tartományban mozognak, és azok mértéke több mint 4 százalék.
💱 Románia ugyan nem tartozik a gyakran összehasonítási alapul szolgáló V4-es régióhoz, de fontos kereskedelmi partnerként érdemes szembe állítani az ottani, illetve a hazai reálkamatokat. Romániában ugyancsak november elején történt a legutóbbi kamatemelés, melynek eredményeképpen 1,75 százalék lett az irányadó kamatláb. Néhány héttel később pedig az ottani jegybank bejelentette, hogy éves bázison októberben közel 8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ez pedig azt jelenti, hogy a reálkamat bőven; több mint 6 százalékos értékkel a negatív tartományban mozog. Törökország esete lehet még kimondottan érdekes a reálkamatok szempontjából ugyanis az utóbbi hónapokban többször csökkentette (!) az alapkamatot az ottani jegybank, mely jelenleg 15 százalékon áll. 2021 októberében a török árak emelkedése 20 százalékos volt, melyből az adódik, hogy a török reálkamat jelenleg ugyancsak a negatív tartományban mozog és 5 százalékos.
❗ Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a növekvő inflációs ráták a szűkebb és a tágabb régió országaiban mindenütt negatív tartományba lökték a reálkamatokat, és a jegybankok kamatemelésekkel az inflációs ráta mellett ezen tényező hatását is igyekeznek mérsékelni a hazai fizetőeszközök gyengülése esetében.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/nyersanyagarak-inflacios-rata-es-monetaris-politika-mindenki-jol-cselekszik/
#realkamatok #magyarorszag #v4 #regio #arfolyam
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
