Korábbi elemzésünkben már beszámoltunk arról, hogy a 2023-as, valamint az idei év is nehézségeket tartogatott a külföldi közvetlen-tőke befektetés (FDI) vonzásban a közép-kelet-európai térség államaiban. Csaknem az összes államban csökkent a beáramló külföldi tőke mennyisége, lassultak az új beruházások, ezek a tendenciák pedig a teljes gazdaságra hatással lehetnek. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy a 2025-ös évre vonatkozóan milyen gazdasági lehetőségek befolyásolhatják az FDI-áramlást, globálisan és regionálisan egyaránt.
2022 óta a befektetők fokozott óvatossággal kezdenek új projektekbe a közép-kelet-európai térség államaiban, valamint azokban az országokban, amelyek határosak Oroszországgal vagy Ukrajnával. Az óvatosság nem megalapozatlan, hiszen a háború mélyülése a felek között gazdasági és biztonságpolitikai kockázatok sorát rejti magában. A tavalyi év során lényeges csökkenést tapasztaltunk a térség államainál a beáramló FDI tekintetében. Kevesebb, kisebb volumenű projekteket jelentettek be, így a teljes gazdasági stagnálás mellett még az FDI szektorban is lassulás volt megfigyelhető. Az eddigi előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a 2025-ös év óvatos fordulatot is hozhat a külföldi tőkebefektetések területén. Ha előbb csak kis mértékben is, de várhatóan visszaállhat a korábbi nagyságrendre a tőkekihelyezések mennyisége, nemcsak a közép-kelet-európai régió országaiban, de globálisan is. Röviden: a 2025-ös év szerény és strukturális élénkülést hozhat az FDI piacán, nem pedig terjeszkedés-vezéreltet.
Ahhoz, hogy a tőkekihelyezések értéke és száma növekedésnek indulhasson, elengedhetetlen, hogy a világgazdaságban is növekedés kezdődjön és megszűnjenek az egyes bizonytalanságok. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése alapján azt láthatjuk, hogy a gazdasági növekedés mértéke globálisan marad az idei évi, tehát 3,2%-os értéken. Várható, hogy az infláció a legtöbb országban normalizálódik majd, ami azt jelenti, hogy az idei globális átlag 5%-ról 2025-ben 3,9%-ra csökkenhet. A világkereskedelemben, a háborúk és különböző geopolitikai feszültségek ellenére továbbra is növekedést tapasztalhatunk majd, az IMF szerint ugyanis 2025-ben 3,4%-os gyorsulásra számíthatunk ezen a területen. Szintén kedvezően hathat a gazdaságra, hogy az idei évben több mint 70 országban tartottak választásokat, amelyek döntő része a jövő év elejétől kezdődően érezteti a hatását. Mindez pozitívan befolyásolhatja az egyes országok fejlesztéseit, iparpolitikáját vagy gazdaságának növekedési ütemét is.
Mindezek után joggal merülhet fel bennünk, hogy ilyen kedvező jövőkép mellett miért nem várhatunk jelentős élénkülést az FDI területén? A 2025-re, valamint távolabbi évekre vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a fokozott élénkülés a külföldi tőkebefektetések esetén már jövőre elkezdődhet. Mostanra sikerült stabilizálni az összes nagyobb, tőkevonzás és kihelyezés területén jelentős országban az átvilágítási mechanizmusokat, amelyeket nemzetbiztonsági célból fogadtak el. Az FDI áramlásra vonatkozóan az Európai Unió 2019-ben fogadta el a 2019/452-es számú rendeletét, amelyben az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási kereteire vonatkozóan hoztak szabályokat. A rendelet célja a befektetések átvilágítása mellett az EU versenyképességének, közrendjének és közbiztonságának megőrzése, illetve a tagállamokba áramló FDI átláthatósága volt. Az átvilágítási folyamat során a tagállamok főként az EU, EGT és OECD országokon kívüli államokból kihelyezett FDI befektetőire vonatkozóan indíthatnak ilyen mechanizmust. A vizsgálat során egyes befektetési területeket is meghatároztak:
- kritikus infrastruktúrák (energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, távközlés, adatkezelés- és tárolás, pénzügyi infrastruktúra, föld és ingatlan);
- kritikus technológiák (a korábbi, 428/2009/EK rendelet szerint meghatározott kettős felhasználású termékek, valamint mesterséges intelligenciák, robottechnológiák, félvezetők, kiberbiztonság, űrrepülés technológia, védelmi technológia, energiatárolás, egyéb);
- kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel (energia és nyersanyagok) való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
- érzékeny adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen információk feletti rendelkezés képessége;
- a média szabadsága és pluralizmusa.
Arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektető hatást tud-e gyakorolni az adott tagállam, valamint az EU közrendjére és közbiztonságára, a vizsgálat során figyelembe vehetik, hogy:
- a külföldi befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e valamely harmadik ország kormánya, tulajdonosi struktúra vagy jelentős finanszírozás révén;
- a befektető részt vett-e korábban olyan tevékenységben, amely valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakorolt;
- fennáll-e annak komoly kockázata, hogy a befektető illegális tevékenységet végez vagy bűncselekményt követ el?
Az átvilágítási mechanizmus éves szinten jelentés közlését is megköveteli a tagállamoktól, a területükön megvalósuló FDI befektetésekről. Emellett egy szakértői csoport létrehozását is előirányozza a rendelet, amely tagjai szakmai tanácsadást biztosítanak a Bizottság számára a témában felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.
Emellett azonban vannak olyan országok is, főként a fejlődő országok csoportjában, akik elkerülve az ilyen típusú szabályozásokat, ösztönzik a nagyvállalatokat a nálunk való letelepedésre. A következő évek egyik nagy kihívása lehet, az ilyen jellegű szabályozások kiterjesztése a legtöbb, még hasonló intézkedést nem alkalmazó FDI-t fogadó államra is.
Mindazonáltal teljesen még nem lehetünk meggyőződve arról, hogy a különböző kockázatok nem fogják negatívan befolyásolni az eddig kedvezőnek tűnő előrejelzéseket. A regionális konfliktusok jelentős részét még nem oldották meg, sőt, a legtöbb inkább tovább eszkalálódott az utóbbi hetek során. Továbbá a geogazdasági rivalizálás elhomályosíthatja a globális FDI kilátásokat is. A jelenlegi európai ipar helyzete miatt – megnövekedett külső verseny, gyártás és termelékenység strukturális nehézségei – az egyes országok olyan ipar és kereskedelempolitikai változásokat hajtanak végre, amelyek a munkavállalók és az iparágak védelmét szolgálhatják. Ezek a változások kis mértékben ösztönzőleg hathatnak a befektetési kedv élénkülésére, viszont mivel az államok óvatosabban fogadják be a külföldi tőkét, így nehezebben fog jelentős mértékben élénkülni akár a beáramló, akár pedig a kihelyezett külföldi tőke mennyisége is. Ez azért jelent potenciális gondot, mivel így tovább rontja a gazdasági széttagoltság helyzetét is.
A kereskedelmi háborúk további kétélű hatással lehetnek a globális FDI-áramlásra. Egyrészt mobilabbá tehetik a beáramló FDI-t, ugyanakkor az exportorientált országok irányába gátolhatják annak beáramlását is. Főként olyan országokat fognak választani a befektetők, amelyek a vámemelések által kevésbé érintettek. James Zhan a Waipa’s World Investment Conference igazgatótanácsának elnöke, az ENSZ Fenntartható Tőzsdei Kezdeményezésének alapító elnöke szerint a 2025-ös évre vonatkozóan az FDI-áramlást az alábbi tényezők fogják befolyásolni:
- globális értéklánc-átalakítás – redundánsabb beruházások az ipari koncentráció révén és sokkal rövidebb értékláncok kialakulása;
- az iparágak technológia által vezérelt átalakulása – növekedni fognak az AI által támogatott ipari és szolgáltatási tevékenységekbe történő befektetések;
- szuverén befektetők – továbbra is megcélozzák a közvetlen működőtőke-befektetéseket az infrastruktúra, az energia és az ingatlan, valamint egyre inkább a gyártás területén;
- nem tőkebefektetési módok választása – a szerződéses gyártás, a franchise és a lízing egyre fontosabbá válik a határokon átnyúló termelésben, lehetővé téve az eszköz-könnyű és kockázatkerülő befektetési stratégiákat a nemzetközi termelésben;
- körkörös gazdaság – a zöld és kék kezdeményezésekbe történő befektetések felgyorsítják a beruházásokat, az éghajlatváltozással kapcsolatos befektetések pedig lassulhatnak;
- szolgáltatás beruházás – a szolgáltatásokba irányuló FDI növekedése továbbra is meg fogja haladni a feldolgozóiparba és a természeti erőforrásokba irányuló FDI-t;
- a globális Dél – Az északon kitartó kereskedelmi és befektetési protekcionizmus tovább fogja tolni az FDI-t a feltörekvő piacokra. A fejlődő országok közötti intenzívebb gazdasági együttműködés valószínűleg fellendíti a határokon átnyúló befektetéseket is a globális délen.
Az ágazatok tekintetében 2024 első három negyedévében az első helyeken a megújuló energia, az ingatlan értékesítés, az autóipar, a kőolaj, földgáz és szén, valamint a telekommunikáció és a félvezetők piaca áll az FDI fókuszában. 2025-ben valószínűleg a megújuló energia, a kommunikáció és a félvezetők lesznek a három legnagyobb közvetlen külföldi befektetések fogadói, bár a megújuló energiákba irányuló FDI várhatóan lelassul. Az autóipari beruházások összességében lelassulnak, de az ágazat továbbra is rendkívül dinamikus a szerkezeti és technológiai átalakulás szempontjából. Az olyan iparágakban, mint az ingatlanügy, a szállítás és a raktározás, valamint a szoftver- és informatikai szolgáltatások, valószínűleg stagnálást jeleznek majd. Eközben az elektronikai alkatrészek és a fémipar esetében az FDI csökkenéséről beszélhetünk a jövő évben.
Az Európai Unióba áramló FDI összességében már hosszú ideje alacsony értékeket jelez, valamint több, fontos tőkeexportőr országból nagymértékű tőkekivonás is megfigyelhető volt az utóbbi 2-3 év során. Hollandiából, Írországból és Luxemburgból főleg az orosz-ukrán háború hatására vontak ki jelentős mennyiségű külföldi tőkét. Az EU tagállamaiban figyelemreméltóan magas a zöldmezős beruházások aránya. Egy lehetséges kereskedelmi korlátozás Kínával tovább csökkentheti annak lehetőségét, hogy az EU-ba áramló külföldi tőke mértéke növekedjen, ezzel pedig az összeurópai kilátások is rosszabbak lehetnek.
A közép-kelet-európai térség kilátásai a 2025-ös évi FDI vonzás tekintetében adhatnak okot óvatos bizakodásra. A jelenlegi ipari és főként autóipari helyzet – amely az európai FDI egyik legfontosabb ágazata – következtében megváltozhat a korábbi beáramló külföldi tőke szektoriális megoszlása. A megújuló energiába történő befektetések mértéke folyamatos emelkedést jelez az utóbbi 3-5 év tekintetében, mindez pedig nem hagyja érintetlenül régiónkat sem. Itt is érvényesülni fognak a globális szinten végbemenő változások, amelyek egyrészt az óvatosabb befektetésekre, másrészt az értéklánc átalakulásaira is vonatkoznak.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
