2024 szeptemberének végén ismét közzétette a Magyar Nemzeti Bank a 2023-as, magyarországi külföldi közvetlen-tőke befektetés (FDI) adatokat. Ahogyan a legtöbb környező országban, úgy Magyarországon is valamelyest visszaesett a beáramló FDI mennyisége, a befektető országok pozíciójában azonban nem történt jelentősebb változás. Összefoglalónkban a 2023-as évi adatok áttekintése mellett kitérünk a régió és Európa országainak teljesítményére, tőkevonzó képességeire is, valamint arra, hogy mi állhat a múlt évi csökkenés mögött.
A 2023-as évre vonatkozó MNB-statisztika szerint a magyarországi FDI-egyenleg 5 478,4 millió eurót tett ki. Az elmúlt évek viszonylatában a mutató csökkenést mutat, ami azonban nem egyedi eset. A térség legtöbb államában kevesebb tőkebefektetés került kihelyezésre tavaly, mint a korábbi években.
Az egyes országok szerinti bontásban látható, hogy a legmagasabb részesedéssel még mindig három nyugat-európai állam rendelkezik: Ausztria, Íroszág és Németország. Az ír tőkebefektetések részéről ez a kiugró adat az elmúlt évek viszonylatában is szokatlan. Ugyan több írországi leányvállalat is működik Magyarországon, az utóbbi időben mégsem került ekkora tőke megmozgatásra részükről. A jelzett érték csak kisebb mértékben újrabefektetett jövedelem (177,2 millió euró volt az újrabefektetés értéke 2023-ban részükről), többségében a társvállalatok nélküli részesedésekből állt össze az érték. Németország és Ausztria részéről viszont az újrabefektetett jövedelmek voltak mérvadóbbak, osztrák részről 1 201,4 millió eurónyi, német részről pedig 969,1 millió euró volt ennek az értéke 2023-ban. Az Európán kívüli országok közül magas értékben érkezett FDI az USA-ból (683,9 millió euró), valamint az ázsiai országok közül Kínából (120,6 millió euró), Dél-Koreából (124,8 millió euró) és Japánból is (135,9 millió euró). A régió országai közül Csehország és Lengyelország emelhető ki a magyarországi tőkekihelyezések szempontjából.
Az ágazati megoszlás tekintetében a feldolgozóipar továbbra is húzószektor a külföldi befektetők előtt. 2023-ban 5 083,8 millió euró volt az iparágban a részesedések forgalma, ezen belül is főként a járműgyártás, a villamos berendezések gyártása, valamint a gumi- és műanyag termékek előállítása vonzotta a legmagasabb összegeket. Jelentős forgalom volt megfigyelhető még az építőipari és a szolgáltatási szektorokban is. Utóbbi esetén a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, a kereskedelem, valamint az ingatlanügyletek emelhetőek ki. Az építőiparban bővülést figyelhetünk meg a külföldi tőkeáramlás esetében: 2022-ben a részesedések forgalma 190,7 millió euró volt, tavaly ez az érték 240,6 millió euróra bővült. Jelentős tőkekivonás történt a bányászat és kőfejtés ágazatban, ahol a tavalyi évben -32,5 millió euróval csökkent az FDI részesedés forgalma. A legtöbb ágazatban összességében nőtt a külföldi tőke aránya, az összesített adatok azonban a 2022-es évi értékekhez képest valamivel több mint 15%-os csökkenést mutatnak. Ez a jelenség nem egyedi, a legtöbb országban a közép-kelet-európai térségben csökkent az FDI áramlás az elmúlt év során.
Lengyelországban, amely a régió legnagyobb tőkevonzó államának tekinthető, a 2023-as évben 28 685 millió eurónyi külföldi tőke érkezett. Az összeg számottevő, viszont a 2022-es adathoz képest 8%-nyi csökkenést jelent (2022-ben 31 470 millió euró érkezett FDI formájában az országba). Csehországban szintén csökkent a beáramló FDI 2023-ban, oda 7 785 millió euró érkezett ilyen formában, ami több mint 15%-kal kevesebb, mint az azt megelőző, 2022-es évben volt (2022-ben 9 248 millió euró volt a beáramló FDI értéke). Jelentős volt a román csökkenés is a külföldi tőkevonzásban 2022-ről 2023-ra, ahol több mint 30%-os zsugorodás figyelhető meg az adatokban (2022-ben 10 572 millió euró volt, míg 2023-ban 7 130 millió euró az FDI).
A visszaesések mögött a koronavírus-járvány utáni visszapattanás eredményét láthatjuk, ezt tükrözik a 2022-es adatok, amely fellendülés 2023-ban hirtelen véget ért, ezáltal a projektek száma az európai országokban átlagosan 4%-kal csökkent. A koronavírus-járvány mellett hatással volt a befektetések csökkenésére a spirális infláció, az energiaárak hirtelen emelkedése, a bizonytalan geopolitikai környezet, mindezek pedig 2020-ban és 2021-ben éreztették hatásukat az FDI kihelyezésekben is. Az ezt követő 2022-es évben úgy tűnhetett, hogy elindult a visszarendeződés, azonban ez a növekedés inkább a válságot követő visszapattanás volt, ami nem is tartott sokáig, így 2023-ban ismét csökkentek az FDI értékek is. A tavalyi év során több gazdasági mutató esetében elmaradtak a várakozások. 2023-ban az európai országokban összesen 5 694 FDI projekt kezdődhetett el, ami 268-al kevesebb, mint 2022-ben volt. A projektek révén számos új munkahely is létrejött, tavaly 319 923 új pozíciót nyitott a beáramló külföldi tőke Európa szerte. A zöldmezős beruházások száma Európában 20%-kal csökkent 2023-ban, míg az USA-ban 2%-kal, Kínában 8%-kal, Ázsiában pedig 17%-kal nőtt. A befektetők részéről Európa országai még mindig vonzó célpontok, ugyanakkor számos rizikótényező is akadályozza, hogy nagyobb mértékű tőkebefektetést eszközöljenek a kontinensen. A legtöbb országban növekedtek a szabályozási terhek, átláthatóbban kell vezetni a tőkekihelyezésekkel kapcsolatos tranzakciókat, az energiaárak és az ellátási problémák szintén nehézségeket okozhatnak. Emellett az idei, 2024-es év több jelentős európai gazdaságban a politikai választások éve is, amely tényező szintén meghatározó az FDI kihelyezések esetében.
Az ágazatokat tekintve összességében főleg a szolgáltatási szektor a vesztese a tőkeáramlás csökkenésének, míg a gyártási ágazatba továbbra is szívesen fektetnek be a külföldi nagyvállalatok. 2023-ban Európában a szoftver- és IT szolgáltatási csoportba tartozó FDI projektek száma 19%-kal, míg az üzleti és professzionális szolgáltatások projektjei 27%-kal csökkentek. Növekedés könyvelhető el azonban az idegenforgalmi és turisztikai szolgáltatási szektor adatainál, ahol a tavalyi év során az előző évihez képest 130%-kal nőttek a befektetések. Mindez alátámasztja azt a tényt is, hogy a turizmus ismét növekedésnek indult, a fogyasztók újra nagyobb mértékben utaznak és vesznek igénybe idegenforgalmi szolgáltatásokat, mint a korábbi években.
A legnagyobb európai tőkeimportőr országok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság különböző módon reagált az FDI visszaesésre. A franciaországi tőkebefektetések tavaly 5%-kal estek vissza, a németországiak pedig 12%-kal csökkentek 2023-ban. Az Egyesült Királyság esetében figyelhető meg növekedés, az ide kihelyezett tőke mértéke 6%-kal növekedett az előző évben. Jelentős előrelépést tett Törökország, ahol a 2023-as év több szempontból is nehéz volt. A Törökországba érkező FDI mennyisége 17%-os növekedést mutat 2023-ban az előző évi értékekhez képest. A legnagyobb visszaesést az ír (-46%) és a finn (-32%) gazdaságok esetén láthatjuk, ezekben az országokban a tavalyi év során rekord magas volt a tőkekivonások mértéke.
Az orosz-ukrán háború hatása szintén egy befolyásoló tényező, elsősorban azon országok számára, amelyek határosak az állammal vagy Oroszországgal. Romániában -13%-kal, Finnországban -32%-kal, Lettországban -31%-kal, Litvániában -40%-kal csökkentek az FDI típusú befektetések 2023 során.
Összességében mind az európai, mind a magyar tőkekihelyezéseknél jelentős visszaesés figyelhető meg, amelyre a már felsorolt okok voltak hatással. A 2024-es év gazdasági teljesítményének megítélése még várat magára, mindeddig azonban úgy tűnik, hogy kedvezőbb számok születnek majd, mint 2023-ban. A külföldi tőkebefektetések esetén kérdéses, hogy az idei év milyen mérleget mutat majd, hiszen az orosz-ukrán háború tovább fokozódott idén, emellett pedig egyéb gazdasági-politikai tényezők is jelentősen befolyásolhatták a befektetők kedvét az új akvizíciók létrehozásához.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
