🧾 A Tax Foundation évente közli az ún. nemzetközi adó-versenyképességi indexét (International Tax Competitiveness Index), mely azt méri, hogy az OECD-országok adórendszerének struktúrája mennyire támogatja az adott ország versenyképességét az adósemlegességen és az alacsony adóterheken keresztül. A mutató komplex, ugyanis öt kategóriában (társasági adók, egyéni adók, fogyasztási adók, vagyonadók, nemzetközi szabályozási adók) több mint 40 változót vesz figyelembe. Az intézmény legutóbbi felméréséből pedig az derült ki, hogy Magyarország 13-ik lett a vizsgált 37 OECD tagország közül. Hazánk többek között megelőzi az Egyesült Királyságot, Németországot, Lengyelországot és Ausztriát is. Érdekesség, hogy a listát Észtország vezeti, míg utolsó helyen Olaszország áll. Ennek tükrében érdemes megnéztünk, hogy mit is jelent ez pontosan, és a kedvező mutatónak van-e szerepe Magyarország versenyképességének alakulásában. Előre bocsátjuk: a jó adópolitika alacsonyan tartja a marginális adókulcsokat, ugyanis a magas ráták elriaszthatják a befektetőket, melynek kedvezőtlen hatása van a növekedésre, és növeli az adóelkerülés hajlandóságát.
A Tax Foundation egy adópolitikával foglalkozó vezető amerikai kutatóintézet és hosszú idő óta vizsgálja azt, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet a befektetések, a munkavállalók és a vállalkozások számára. Talán nem meglepő, hogy Magyarország kapcsán elsőként azt emelik ki, hogy az OECD országok között a legalacsonyabb a társasági adó mutatója (9%), felhívják még a figyelmet arra is, hogy az átlagosnál jobbak a nemzetközi vállalatokra vonatkozó adójogszabályok. Nem mellékesen az egykulcsos adórendszer kapcsán is kiemelik annak előnyös voltát. Rámutatnak ugyanakkor, hogy túlzottan nagyok a fogyasztást terhelő adók, és valójában kritizálják az általános forgalmi adó (áfa) 27 százalékos mértékét. A Tax Foundation ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági növekedést leginkább a magas vállalati adók tartják vissza, ugyanakkor a személyi jövedelemadónak és a fogyasztást terhelő adóknak kisebb a hatásuk a gazdasági fejlődésre nézve.
↗️ A szervezet még kiemeli azt is, hogy a hazai adórendszer versenyképességi szempontból sokat lépett előre az utóbbi időben, és a legversenyképesebbek közé tartozik. Versenyképességi szempontból fontos, hogy folyamatosan és fokozatosan tovább csökkennek a munkáltatói terhek és egyszerűsödik a vállalkozások átalányadózása is. A korábbi évek mutatói és helyezései alapján pedig nem lepődhetnénk meg azon, hogy Magyarország továbbra is előre tud lépni a rangsorban. Az elmúlt években ugyanis hazánk folyamatosan javította a pozícióját; 2016-ban az országok sorrendjében 19-ik volt, 2018-ban 13-ik lett, amit azóta is meg tudott tartani.
🏆 További érdekesség, hogy a második helyen egy másik balti-állam, Lettország végzett és még Új-Zélandot is maga mögé utasította. A visegrádi országok között Csehország és Szlovákia előttünk járnak, ugyanis ezek az országok sorrendben a 6-ik és a 11-ik pozíciót foglalják el, míg Lengyelország adórendszere a legkevésbé versenyképes, ugyanis az ország a 36-ik helyen szerepel.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/az-adocsokkentes-gazdasagelenkito-hatasa/
#ado #versenykepesseg #oecd #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
