🛠️Korábbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy Európa munkaerőpiaca észak-dél irányban kétféle úton jár: a déli országok többségében alacsony a foglalkoztatottság és magas a munkanélküliség, míg az északi országok túlnyomó részében munkaerőhiány, alacsony munkanélküliség van. Még szembetűnőbb eltérések mutatkoznak Dél-Európa és Észak-Európa szempontjából, ha a fiatalok (15-24 éves korosztály) munkanélküliségét vizsgáljuk. Az EU átlagát tekintve 14,4%-os volt a második negyedévben a fiatalok munkanélküliségi rátája, Németországban ennél jóval alacsonyabbat mértek (6%), ahogy Dániában (7,7%), Hollandiában (7,3%), Ausztriában (9,2%) is. Ugyanakkor kiemelkedően magas szintet ért el Olaszországban (22,6%), Spanyolországban (28,5%), Portugáliában (16,7%) és Görögországban (32,3%). Ez a jelenség viszont nem új keletű, már több évtizede velünk van.

👧👦Általános megállapítás, hogy gazdasági visszaeséskor a fiatalok munkanélküliségi rátája gyakran erőteljesebben emelkedik, majd lassabban tér vissza, mint az átlagos munkanélküliségi ráta. Dél-Európát súlyosabban érintette a 2008-at követő globális pénzügyi és gazdasági válság (mélyebb és jobban lehúzódó lejtmenet), mint Észak-Európát: Görögországban 2008-2013 (átlagban közel 5%-kal), majd 2015-2016-ban is csökkent a GDP éves átlagban (-0,4%); Spanyolországban 2009-ben, illetve 2011-2013 között esett vissza a gazdaság (-2,3% átlagosan az évek során), míg Olaszországban 2008-2009-ben (-3,2% az évek átlagában) és 2012-2013-ban mértek visszaesést (-2,4% átlagosan). Ezzel szemben Németországban csak 2009-ben csökkent a GDP (-5,7%), ahogy Belgiumban (-2%), Dániában (-4,9%) vagy Ausztriában is (-3,8%). Mindez egy eleve magasabb munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot teremtett a déli tagországok többségében, amely pedig aránytalanul nagy hatással volt a fiatalokra. Hasonlóan a 2020-2021-es járvány idején is nőtt a munkanélküliség a korosztályban.

💼💻Továbbá több ország Dél-Európában „kétszintű” munkaerőpiaccal is rendelkezik, ami növelheti annak valószínűségét, hogy a fiatal munkavállalók gazdasági lejtmenet esetén könnyebben elveszítik állásukat. A kétszintű munkaerőpiacon egyes munkahelyek viszonylag rugalmas foglalkoztatási feltételekkel, rövid szerződésekkel rendelkeznek, amiket könnyebb leépíteni válságos gazdasági helyzetben (alkalmi munkavállalók: elsősorban fiatal korosztály, nők, alacsony képzettségűek). Ezzel szemben a másik szinten állandó szerződéssel rendelkeznek a munkavállalók, nehezebb őket elbocsátani, kollektív szerződések védik a bérüket. Spanyolországot említik példaként leggyakrabban a kétszintű rendszere miatt.

📖Az oktatási rendszer és részvétel eltérései is fontos tényezők a fiatalok munkanélküliségénél. Több nemzetközi szervezet is végez felmérést az oktatási rendszerekkel, iskoláztatással kapcsolatban, köztük az OECD is. A szervezet felmérése egy mutatóba sűríti az oktatásban töltött évek számát, a végzettségi szintet, illetve a tanulói képességet mérő PISA-eredményeket. Az OECD-rangsor élén áll Svédország, Finnország, Dánia, Belgium, Hollandia, Németország, míg a végén Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország. Továbbá azt is érdemes látni, hogy Nyugat-Európában és elsősorban Hollandiában azért is magas a fiatalok foglalkoztatottsága, mivel már a tanulás mellett a többségük munkát vállal.

Iskolai végzettség: a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-64 évesek körében / Oktatásban eltöltött évek: a formális oktatás átlagos időtartama / Tanulói készségek: a tanulók átlagos teljesítménye a PISA (Programme for International Student Assessment) szerint

💡A kedvezőtlen munkaerőpiaci kilátások (magas munkanélküliség) a fiatalok elvándorlását is gyorsítja az adott országból. A magas munkanélküliség (és elvándorlás) a fiatalok körében nemcsak a humán tőke elvesztését jelenti az adott gazdaságban, hanem lassítja az országban az innovációt, az új munkahelyi trendek átvételét is.

🇭🇺 A fiatalok munkanélkülisége Magyarországon 10%-ra mérséklődött az idei második negyedévben (a járvány idején, 2020 második negyedévében 14,7%-on járt a mutató), mely alacsonyabb az EU átlagánál (14,4%). Magyarországon 2022. január 1-től a 25 év alattiak az átlagbérig mentesülnek a 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól, mely által vonzóbbá válik számukra a hazai munkavégzés. Lengyelországban létezik még ehhez hasonló rendszer egyedül a világon. A foglalkoztatást a munkáltatói oldalról pedig járulékkedvezmény és támogatási forma is ösztönzi.

💾Források itt, itt, itt, itt, itt és itt találhatóak.

📲Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.