A német fiatalokat a 2010-es évek második felében, a 2020-as évek elején leginkább a klímaváltozás foglalkoztatta, azonban az elmúlt években ez változott, és a prioritás a migráció kérdése felé tolódott el. Ennek hátterében az áll, hogy a német iskolákban jelentős mértékben növekedett a bevándorló hátterű tanulók száma. Ez az integrációs nehézségekkel együtt a diákoknál frusztrációhoz, bántalmazáshoz és erőszakos esetekhez vezetett. Az oktatási infrastruktúra egyre romlik, a pedagógusok mind inkább leterheltek, és jelentősek a szociális feszültségek. Ezek a tényezők összetett kihívást jelentenek mind a tanárok, mind a diákok számára, miközben az iskolarendszer fenntarthatósága és biztonsága is komoly kockázatokkal néz szembe.
A német fiatalok (főleg a Z generáció) körében sokáig magától értetődő volt az arra a kérdésre adott válasz, hogy mi aggasztja őket leginkább. Ez egyértelműen a klímaváltozás volt. Ennek megfelelően, a 2019-es választásokon a német Zöldek szavazóbázisának több mint 20%-át a fiatalok adták. Ezt a benyomást támasztotta alá az Ipsos European Public Affairs 2021 júniusában végzett felmérése is, amely szerint „az európai fiatalokat a klímaváltozás aggasztja leginkább.” A felmérés következtetése alapján a németországi Zöldek a 2024-es európai parlamenti választások előtt is joggal számítottak a fiatalok szavazataira.
A 2024-es EP-voksoláson azonban változás történt: a fiatal korosztály körében nem a Zöldek, hanem a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nyert jelentős támogatottságot. Az elemzői magyarázatok szerint ennek egyik tényezője az AfD hatékony jelenléte a TikTok közösségi platformon, amely kiemelt információforrásnak számít a Z generáció számára. A háttérben azonban mélyebb attitűdváltozás figyelhető meg: a német fiatalokat már kevésbé a klímaváltozás, inkább a migráció kérdése foglalkoztatja.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint 2024-ben a német lakosság negyede bevándorló hátterű volt (25,6%, 21,2 millió fő, 4%-os emelkedés a megelőző évhez képest), míg majdnem minden ötödik lakos (19,6%, 16,1 millió fő) maga vándorolt be az országba. Továbbá 5,2 millió azok száma, akiknek mindkét szülője bevándorló, de már Németországban született. A Destatis szerint azok számítanak bevándorlási háttérrel rendelkezőnek, akik vagy maguk (első generáció), vagy mindkét szülőjük (második generáció) 1950 után vándoroltak be Németországba. E definíció mellett mérték a tíz éven belül bevándorolt népességet is: 2024-ben Németországban közel 6,5 millió ember élt, akik 2015 óta érkeztek az országba. A fő származási országok Ukrajna és Szíria voltak, de többen érkeztek Törökországból és Afganisztánból is. A 2022 és 2024 közötti időszakban több mint 200 ezer, az ukrajnai háború elől menekülő gyermeket integráltak a német oktatási rendszerbe.
Az elit intézményeket leszámítva Németország általános és középiskoláiban jelentősen növekedett a bevándorló hátterű tanulók aránya. A Destatis adatai szerint 2023-ban az általános iskolába járó német gyerekek 12%-ának az egyik szülője bevándorló volt (2018-ban: 11%), 29%-a pedig bevándorló hátterű volt (2018: 26%). Míg 2018-ban a német diákok 63%-a nem rendelkezett bevándorló háttérrel Németországban, addig ez az arány 2023-ra 59%-ra csökkent.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25215910/
A migráció és az integrációval járó nehézségek egyaránt kihívást jelentenek a pedagógusoknak és a diákközösségeknek. A német iskolákban az utóbbi időszakban jelentősen nőtt az erőszakos esetek száma, egyre több tanár és diák tapasztal fizikai vagy pszichológiai erőszakot. 2024-ben több mint 35 500 iskolai erőszakos esetet jelentettek, ezek nagy része szándékos testi sértés volt, de előfordultak késeléses támadások is (743 eset). Ráadásul nemcsak felsőbb évfolyamú iskolákban, hanem már általános iskolákban is jelentkeznek a problémák, például verekedések, zaklatás és vandalizmus formájában. Nem meglepő, hogy a tanárok körében egyre gyakoribb a kiégés és az elvándorlás gondolata: minden harmadik gyakran érzi magát érzelmileg kimerültnek, 27% fontolgatja a pályaelhagyást.
Az iskolai infrastruktúra (általános) romlása, a digitalizációs lemaradás és a diákok tanulmányi eredményeinek romlása általános frusztrációt eredményez. Erre rakódnak rá a migráció és menekültek integrációja jelentette kihívások, a diákok egyre feszültebbé, frusztráltabbá válhatnak. Ráadásul a társadalmi krízisek, például háborúk, illetve közösségi médiában terjedő dezinformációk (pl. hamis TikTok-kampányok) is erősítik az iskolai erőszakos helyzeteket. Az erőszak pedig nemcsak a diákok, hanem szülők irányából is megjelenik: verbális és fizikai támadások formájában a tanárok ellen.
Nem minden német tartomány érintett azonos mértékben a migrációs kihívásokban. A nyugati és délnémet régiókba több bevándorló érkezett (például Bajorország, Baden-Württemberg, Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen), míg keleten inkább a társadalmi feszültségek erősebbek (például Szászország, Brandenburg, Türingia, Szász-Anhalt). Nyugat- és Dél-Németországban koncentrálódnak a legnagyobb városok (Berlin kivételével), gazdaságilag fejlettebb, vonzóbb térségek, amelyek nagyobb munkalehetőségeket kínálnak. A nagyvárosokban (pl. Berlin, Frankfurt, München, Hamburg, Düsseldorf, Köln) jelentősen magasabb a bevándorló hátterű népesség aránya, a honosítások és integrációs programok száma is ugrásszerűen nőtt az elmúlt években.
Míg a nyugati tartományokban – elsősorban a migrációból fakadóan – emelkedik a lakosságszám, addig a keleti (volt NDK-s) tartományokban idősödik az elsősorban német lakosság. Ide csak korlátozottabb számban érkeznek migránsok, elsősorban kis és középvárosokba vagy falvakba telepítik őket, így koncentrált integráció helyett inkább szórványos jelenlétről beszélhetünk. Ebből is eredően nyugaton és délen az iskolákban a bevándorló hátterű diákok aránya sokkal magasabb (egyes nagyvárosokban 50% fölött), ami komplex integrációs feladatokat jelent.
Kiemelt integrációs módszerek a német iskolákban a kétnyelvű oktatási osztályok, a kulturális közvetítő programok, valamint mentorálási rendszerek, amelyekben idősebb diákok, tanárok, iskolapszichológusok segítik a bevándorló gyerekeket a beilleszkedésben. Egyes integrációs modellekben pedig két pedagógus dolgozik együtt az osztályban, például egy szaktanár és egy gyógypedagógus vagy egy szaktanár és egy nyelvi mentor.
Összességében, a német iskolákban jelenleg tapasztalható feszültségek jól mutatják, hogy a migráció nem csupán rövid távú oktatási probléma, hanem a jövő társadalmi berendezkedésének egyik kulcskérdése. Az, hogy a következő években sikerül-e megtalálni az egyensúlyt az integráció, a biztonság és az oktatás minősége között, egész Európa számára tanulságokkal szolgálhat.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
