📚 2010 óta különösen sokat halljuk a hazai gazdaságpolitika egyik alappillérét; az exportteljesítmény növelését. Emellett a külkereskedelemi termékforgalom diverzifikációja is fontos szerepet kap, melyhez szorosan kapcsolódik az exportpiacaink heterogenitásának növelése is. Joggal merülhet fel a kérdés: Miért ennyire fontos egy gazdaságban az exportteljesítmény növelése? A válasz az ún. export multiplikátor mutatóban rejlik. Ennek megértése elemi fontosságú olyan makroökonómiai szempontból kis és nyitott országokban, mint a magyar gazdaság.

👨‍🏫 A nemzetgazdaság szerkezeti nyitottságának mérésére többfajta mutató létezik. Ezek döntő többségben a nemzetgazdaság export-és importtevékenységét kötik össze a bruttó hazai össztermékkel. A mutatók között az intenzitási, az érzékenységi és a cserearány mutatókat találjuk. Az export multiplikátor az érzékenységi mutatók körébe tartozik, melyek arra keresik a választ, hogy az export és az import volumenének változásai hogyan hatnak a bruttó hazai össztermék növekedésére. Az export multiplikátor egészen pontosan azt mutatja meg, hogy ha egyik évről a másik évre változik az exportteljesítmény, akkor mekkora változás tárható fel a bruttó hazai össztermékben. Abban az esetben, ha a mutató 1,5-es értéket vesz fel, akkor egységnyi exportváltozás 1,5 egységgel emeli meg a bruttó hazai terméket. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy 100 ezer eurós exportnövekedés 150 ezer euróval növelheti meg a bruttó hazai terméket

🌏 Néhány nagy exportpiaccal rendelkező európai ország mellett, a dél-kelet ázsiai térség gazdaságaiban tendenciózusan magasak az export multiplikátor mutatók. Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, vagy éppen Malajziában még az 1,5-es értéket is meghaladják, de Japánban, Kínában, Taiwanon és Indonéziában is rendre 1,0-nél magasabb értéket vesznek fel. Ezekben az országokban tehát erős az export orientáció, hiszen „megéri” exportpiacokra termelni.

🇭🇺 Magyarország kapcsán egyelőre csak a 2018-as és a 2019-es évekre vonatkozóan tudunk export multiplikátor mutatókat számolni. A KSH adatai szerint 2017-ről 2018-ra a hazai bruttó hozzáadott érték 39 233 milliárd forintról 43 350 milliárd forintra emelkedett, ezzel párhuzamosan pedig a kivitelünk 31 134 milliárd forintról, 33 409 milliárd forintra bővül. A kivitel multiplikatív hatása ebből adódóan mintegy 1,8-szeres volt. 2018 és 2019 között a bruttó hazai termék 43 350 milliárd forintról 47 523 milliárd forintra ugrott, az exportteljesítményünk pedig 33 409 milliárdról 35 420 milliárd forintra. Az ezen adatokból számított érzékenységi mutató értéke 2,07 volt. Ezen számokból jól látható, hogy a hazai kivitelnek kimondottan erős multiplikatív hatása van, egészen pontosan egy egységnyi kiviteli növekmény két egységgel emeli meg a bruttó hozzáadott érték nagyságát.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#export #gdp #exportmultiplikator #elmelet #magyarorszag