❓ A karbonsemlegesség szót az elmúlt évtizedben egyre többször hallhatjuk, de jelentését homály fedheti. 2006-ban az Oxford szótár szerkesztői a ”karbonsemlegesség”-et az év szavának választották, azóta szivárgott le a közbeszédbe. A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kétharmadát a szén-dioxid adja. A karbonsemlegesség röviden a szén-dioxid kibocsátás és elnyelés közötti egyensúlyt jelenti. Szénmegkötés a szén-dioxid légkörből való kivonását jelenti. Nem összetévesztendő a klímasemleges működéssel, ami az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának ellensúlyozását jelenti. Az Európai Bizottság jelentése szerint a természetes nyelőhelyek (növények) 9,5–11 Gt (9,5–11 milliárd tonna) közötti mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a levegőből évente. Ezzel szemben az éves globális szén-dioxid-kibocsátás 34-37 Gt (34-37 milliárd tonna) között van, melynek negyedét a közlekedési eszközök, 30%-át pedig az ipari tevékenység adja. A karbonnegatív működés túlmegy a karbonsemlegességen, a kibocsátás mértékénél nagyobb mennyiségű szénmegkötéssel. Ezzel szemben áll a karbonpozitív működés, ekkor nettó szennyezésről beszélhetünk. A bruttó zéró karbonszennyezési állapot a szennyező források teljes kiiktatását jelentené. Karbon-mentes termékeknek nevezik azokat a termékeket, amelyek az előállítás során egyáltalán nem járnak szennyezéssel. Minden, amit használunk, töltünk, utazunk, viselünk valamilyen szinten hozzájárul az emberiség karbonlábnyomához, így ilyen termékre jelenleg nincs példa.

🏭 Az ENC a karbonsemlegességre való átállás 3 fázisát jelenti; Eliminating (a nagy szennyezőforrások kiiktatása), Neutralizing (a levegőben levő szén-dioxid semlegesítése/megkötése) és Compensating (a megmaradt szennyezők ellensúlyozása). Az átálláshoz a tömegközlekedés előnyben részesítése, szénerőművek kivezetése, műanyaghasználat csökkentése, ételpazarlás megszüntetése, kevesebb hús és több növényi étel fogyasztása, megújuló energiát termelő erőművek kiépítése, energiahatékony építkezés és az alacsony fogyasztású, illetve elektromos meghajtású gépjárművekre való áttérés szükséges.

💰 A semlegesítés és ellensúlyozás a szén-dioxid kibocsátás mennyiségével megegyező szénelnyelő projekt finanszírozását jelenti. Az ilyen akciók erdőtelepítést, vizes élőhelyek visszaállítását, fenntartható ültetvények üzemeltetését, hőszigetelést, megújuló energiaforrások építését tartalmazzák. Egy ilyen programba való befektetéssel karbon-krediteket lehet vásárolni, melynek egy darabja egy tonna szén-dioxid megkötését jelenti. A krediteket 10-47 dollár közötti áron lehet megvásárolni. Vállalatok mellett magánszemélyek is részt vehetnek ebben, ellensúlyozva ezzel például a repülőgép út és egyéb szennyezők káros hatását. Egy Budapest–Brüsszel közel 1150 kilométeres repülőút egy utasra vetítve harmad tonna szén-dioxid kibocsátással jár, ezt akár 4 dollárért semlegesíteni lehet.

📈 A Föld átlaghőmérséklete az emberi tevékenység következtében az ipari forradalom előtti szinthez képest 1 Celsius-fokkal lett magasabb. Ha közbeavatkozás nélkül folytatódnának a trendek, az évszázad végére 4-5 fokkal tovább nőne ez az érték. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) szakértőinek tanulmánya szerint, ha sikerül elérni a határidőre a célt, akkor sikerül a globális átlaghőmérséklet emelkedését másfél Celsius-fokon megállítani. A szakértők álláspontja szerint az üvegházhatású gázok ellensúlyozása még nem elég, a munkát tovább kell folytatni, hogy visszaállítsuk a környezet klímaváltozás előtti állapotát.

🤝 Az ENSZ 2015-ös Klímaváltozási Konferenciáján született meg a Párizsi Egyezmény, amelynek értelmében a csatlakozó nemzetek vállalták azt a célkitűzést, hogy az évszázad derekára elérik a karbonsemlegességet. Ehhez 2030-ra a mostani üvegházhatású gázok nettó kibocsátását a felére kell csökkenteni. Becslések szerint a cél teljesítéséhez a mostani évtized végére 4 ezer milliárd dollárra (a Föld 2020-as GDP-jének 5%-a) kell emelni a tiszta energiába való befektetések éves mértékét. Továbbá a szakértők azt is kiemelik, hogy hatásos intézkedések nélkül az egyezmény csak egy lesz a sok súlytalan politikai állásfoglalás közül. Példaként az ENSZ 1992-es Éghajlatváltozási Keretegyezményét említik, amely szintén az klímaváltozás elleni fellépést tűzte ki célul, azóta azonban 60%-kal emelkedett a globális szén-dioxid kibocsátás. Hatékony intézkedésre a negatív ösztönzőket ajánlják, például a magas ökológiai lábnyommal rendelkező termékek forgalmi adójának emelését. Emellett annak érdekében, hogy az adóterhek végül ne csak a fogyasztókat, hanem a szennyezőket is terheljék, az iparági különadók bevezetését. Az egyezmény értelmében a csatlakozóknak már csak 29 éve van a karbonsemlegesség elérésére. Svédország, Németország 2045-re, Izland és Ausztria 2040-re, Finnország 2035-re, Uruguay pedig 2030-ra vállalta a célkitűzést. Ezzel szemben Kína, Kazahsztán, Ukrajna, Ausztrália és Szingapúr a szerződésben foglaltnál későbbi teljesítési dátumot vállalt. A világon két ország, Bhután és Suriname már elérték a karbonsemlegességet. Az egyezményhez már 200 ország csatlakozott. Emellett világszerte mobilizálta a döntéshozókat, 733 várost, 3000-nél is több multinacionális vállalatot, 173 globális befektetőt és 600-nál is több felsőoktatási intézményt magában foglaló koalíciót létrehozva. A szennyezés nagyon egyenlőtlenül oszlik el a tagállamok között; míg a 100 legkevésbé szennyező ország az üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán 3%-ért felelős, a 10 legszennyezőbb a 68%-ért, a dobogós országok pedig 46%-ért. A legnagyobb kibocsátással Kína rendelkezik, körülbelül kétszer akkorával, mint az Egyesült Államok, és négyszer akkorával, mint az Európai Unió. Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke megválasztását követően nem sokkal, 2017-ben jelentette be, hogy felmondja az egyezményt, arra hivatkozva, hogy a szerződés a gazdasági versenytársainak, Kínának és Indiának kedvezőbb feltételeket biztosít. A kilépés tavaly november 4-én lépett hatályba. Utódja, Joe Biden elnökválasztási kampányának és programjának elsődleges prioritásként a klímaváltozás elleni küzdelmet jelölte meg, és idén február 19-én újra csatlakozott az egyezményhez.

🍎 Tim Cook, az Apple vezérigazgatója közösségi oldalán jelentette be, hogy a világ legnagyobb vállalata 2030-ra karbonsemlegesen fog működni. A cél elérése érdekében fokozatosan tesznek lépéseket, például a vállalat hardware termékeit már nem borítja műanyag csomagolás, a felhő és streaming szolgáltatások alacsony fogyasztású szervereken keresztül történnek és a gyárépületeik is hulladékmentesek. Ehhez képest a Microsoft egy ambiciózusabb célt tűzött ki, mégpedig azt, hogy 2030-ra karbon-negatívak lesznek, 2050-re pedig a vállalat történetében kibocsátott összes szén-dioxidot ellensúlyozzák. Az egyik legnagyobb Egyesült Államokbeli autógyártó vállalat (General Motors) és a főként internetes kereskedelmi szolgáltatásáról ismert Amazon 2040-re vállalta a karbonsemlegességet. A Google állítása szerint már 2007-óta így működik. Magyarországon az egyik legismertebb, ételszállítással foglalkozó vállalat, a NetPincér tavaly év eleje óta karbonsemlegesen működik, beleértve az üzletvitelt, ételrendelést és kiszállítást is. Tehát minden a szolgáltatásához kötődő üvegházhatású gázt semlegesítenek.

♻️ A fogyasztók egyre tudatosabban vásárolnak, fenntartható és környezetkímélő termékeket keresve. Ez azonban negatív hatásokkal is jár. Az utóbbi időben szintén elterjedt jelenség az úgynevezett „greenwashing”, vagyis amikor a vállalatok marketing eszközökkel, megtévesztik a fogyasztót a valóságosnál környezetkímélőbb működést színlelve.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#carbonneutral #karbonsemleges #NetPincer #Amazon #Apple #TimCook #Microsoft #carbonnegativ #climatechange #emission #ParisAgreement #JoeBiden #DonaldTrump