Ukrajna államadóssága, amely jelenleg 186,13 milliárd dollár, vészjósló ütemben közelít a GDP 100%-hoz, és 2025 végére akár át is lépheti ezt a kritikus határt. A háború kezdete óta az adósságállomány csaknem megduplázódott, mára meghaladva a nyugdíjakra és szociális kiadásokra fordított összegeket. Jelenleg az ország létfontosságú külföldi hitelektől függ, ám a harcok végeztével sem várható enyhülés.
Mennyivel tartozik Ukrajna?
Ukrajna pénzügyminisztériumának legfrissebb, 2025. július 31-én közzétett hivatalos adatai szerint Ukrajna államadóssága 7 773,87 milliárd hrivnyát, vagyis 186,13 milliárd dollárt tett ki. Ha ezt összevetjük Ukrajna 2024-es GDP-jével, amely 190,7 milliárd dollár volt, akkor az államadósság a GDP 97%-ának felel meg. A (Nemzetkzi Valutaalap) IMF előrejelzése szerint 2025 végére az államadósság meghaladhatja a GDP 100%-át. Ez ugyan gazdasági értelemben nem feltétlenül jelent azonnali problémát, morális és politikai szempontból azonban súlyos teher lehet. Valószínű, hogy ez akkor is bekövetkezik, ha a GDP a 2025-re várt 210 milliárd dollárt eléri.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24872838/
Ukrajna történetében nem példa nélküli a hasonló helyzet: 1994–1995 során az államadósság már elérte a GDP 103–110%-át. Akkoriban azonban egészen más tényezők vezettek a válsághoz: a gazdaság visszaesése, az akkori fizetőeszköz, a kupon-karbovánec hiperinflációja, valamint a Szovjetunióból örökölt adósságok törlesztése. A problémát végül 1996-ban egy új fizetőeszköz, a hrivnya bevezetése oldotta meg.
A mostani helyzet más jellegű. A fő gondot nem is a háborúval járó közvetlen veszteségek jelentik – hiszen a 2022-es visszaesést követően a GDP és az állami adóbevételek 2023 óta újra növekednek –, hanem a folyamatosan emelkedő katonai kiadások, amelyek eleve rendkívül magasak, és évről évre tovább nőnek.
Továbbra is figyelemre méltó a helyzet az adósságszolgálattal. A 2025-ös költségvetés tervezete szerint a kiadások mintegy egyharmada adósságtörlesztésre megy. Az ukrán kormány összesen körülbelül 1,1 billió hrivnyát (kb. 26 milliárd dollárt) fordít erre, amelyből 475 milliárd hrivnya kizárólag a kamatok kifizetésére jut. Így a katonai kiadások után a hiteltörlesztés jelenti a második legnagyobb tételt a költségvetésben. Összehasonlításképpen: a szociális kiadásokra mindössze 421 milliárd hrivnyát terveznek.
Egyre több külföldi hitel
Az ukrán állam külső és belső adósságát tekintve jól látható az egyre erősebb külső finanszírozási függőség. Míg 2021 végén – vagyis két hónappal a háború kezdete előtt – Ukrajna elsősorban belső hitelekre támaszkodott, addig 2025 júliusára a helyzet megváltozott: a külső adósság aránya jelentősen megnőtt, a belső pedig visszaesett, így ma már az államadósság mintegy háromnegyedét külső források adják. Ennek fő oka, hogy a hazai piac (bankok, lakosság stb.) nem képes nagyobb mértékben finanszírozni az államot, vagyis nem tudja fedezni a növekvő költségvetési kiadásokat.
Hasonló logika érvényesül az állam által garantált adósságok esetében is: mivel ilyenkor az állam nem közvetlenül kapja a pénzt, hanem egy harmadik fél – például egy állami vállalat – hitelfelvételét garantálja, az állam kevésbé tudja ellenőrizni a források felhasználását. Ez különösen kockázatos a háborús környezetben, amikor a likviditás biztosítása kulcsfontosságú.
A külső forrásból származó közvetlen hitelek ezzel szemben gyorsan és célzottan biztosítanak forrást, amelyet az állam közvetlenül a költségvetési hiány fedezésére fordíthat. További előnyük, hogy a hitelezőkkel közvetlen tárgyalások során – háborús méltányosságra hivatkozva – a legtöbb esetben alacsony kamat és hosszú futamidő érhető el. Ez nem vonatkozik az IMF-kölcsönökre, de jellemző a Világbank, illetve a nemzetállamok által nyújtott hitelekre. Mivel a finanszírozási igény folyamatosan növekszik, gyakorlatilag az egyetlen életképes megoldást a külső források bevonása jelenti.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24874076/
A külső hitelek háborús körülmények között Ukrajna számára összességében kedvezőbb feltételeket biztosítanak, ugyanakkor rövid távon is komoly kockázatokat hordoznak. Ezek közül a legjelentősebb a hrivnya leértékelődésének veszélye. Az állam bevételei ugyanis hrivnyában keletkeznek, miközben a külső adósságokat devizában kell törleszteni. Ha a hrivnya gyengül, az adósságszolgálat költségei jelentősen megemelkedhetnek.
Az utóbbi hónapokban ugyan a hrivnya árfolyama a dollárhoz képest erősödött, ami kedvező Ukrajna számára, ugyanakkor az euróhoz képest számottevően gyengült, ami viszont megdrágítja az euróban fennálló kötelezettségek törlesztését.
Kinek tartozik Ukrajna?
A háború alatt Ukrajna legnagyobb hitelezője az Európai Unió lett: 2025 júliusára az államadósság minden harmadik dollárja az EU felé fennálló tartozás volt, összesen 61,34 milliárd dollár értékben. Ez az összeg nem tartalmazza az Európai Unió által nyújtott, vissza nem térítendő támogatásokat, amelyek 2022 és 2025 között körülbelül 5 milliárd dollárt tettek ki.
A nemzetállamok közül a legnagyobb hitelező Kanada, amely felé Ukrajna 5,29 milliárd dollárral tartozik. Őt követi Japán (0,9 milliárd dollár), majd Németország (0,65 milliárd dollár).
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24873941/
Érdekesség, hogy Ukrajnának még Oroszország felé is van tartozása: egy 610 millió dolláros hitel, amelyet 2013 decemberében, Viktor Janukovics akkori elnök idején kapott az ország különböző orosz állami bankoktól „mentőcsomag” formájában. Emellett Ukrajna tartozik az Oroszországi Nemzeti Vagyonalapnak is, összesen 3 milliárd dollár értékű eurókötvénnyel. 2015-ben az ukrán kormány moratóriumot hirdetett a törlesztésre, mivel Oroszország nem csatlakozott a többi hitelező által elfogadott adósságrendezési megállapodáshoz. Moszkva erre pert indított Ukrajna ellen a londoni választottbíróságon, és a jogvita azóta is zajlik.
Az államadósság folyamatos növekedése érthető aggodalmat kelt Ukrajnában is. Az adósság visszafizetése nem megy egyszerűen, de ugyanúgy nem beszélhetünk államcsődről. Amíg a nyugati országok érdekeltek az ukrán állam problémamentes működésében (a folyamatos pénzügyi segítség és Ukrajna európai integrációs törekvések támogatása is erre utal), addig az ország fizetőképessége megmarad.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
