🏆 2022. február 4-én kezdődött Pekingben a 24. téli olimpia, mely 2022. február 20-ig tart majd. A rendezvényen közel 2900 sportoló vesz részt 91 országból. Az esemény mindenképpen egyedi lesz a téli olimpiák sorában, hiszen a kínai fővárosban a sport mellett az új típusú koronavírus, illetve az ellene vívott harc áll a középpontban. A helyszíni beszámolók szerint az olimpia a szürrealitás határait feszegeti és ez a jelenség belengi a szervezési költségek kérdéskörét is. A kínai szervezők szerint a téli olimpia megszervezése rendkívül pénztárcabarát, ugyanis a költségek csak 3,9 milliárd USD-re rúgnak, azonban például az Insider szerint a valós költségek közel 39 milliárd USD-t is elérhetik, amely a kezdeti költségvetés (1,6 milliárd UD) 24-szeresét is kiteheti. Ezen számok tükrében merülhet fel a kérdés: miért éri meg téli, vagy éppen nyári olimpiát rendezni egy országnak? Megéri egyáltalán?

💰 Matthias Firgo 2019-ben készített tanulmánya szerint rövid távon a nyári olimpia helyszínéül szolgáló régiók egy főre eső GDP-je 3-4 százalékponttal növekedhet a nemzeti szintű hasonló értékhez képest az olimpia előtti és azt követő év összehasonlítása esetében. Hosszú távon is jelentkeznek ezek a hatások, de nincs egyértelműen és statisztikailag kimutatható kapcsolat. Ezzel ellentétben a téli olimpiáknak nincs pozitív hatása az érintett régiókra, ráadásul a regionális GDP az érintett régiók esetében nemhogy növekszik, hanem ideiglenesen vissza is eshet az olimpia megvalósulása körüli években!

Érdekes megállapításra jut Rebekah Jaramillo és John Nicholson, amikor kizárólag a téli olimpiák gazdasági hatását vizsgálják 2020-as tanulmányukban. Modelljeik következetesen rámutatnak, hogy az olimpia megrendezése előtti GDP-t megjósló tényezők és az olimpia utáni hasonló tényezők között nincs korrelációs kapcsolat, tehát a téli olimpiák nem játszanak katalizátor szerepet. Ez pedig azt jelenti, hogy a téli olimpiai játékok nem feltétlenül segítik a térség, illetve az adott ország gazdasági növekedését.

💵 Jeremy Wood és Samuel Meng 2020-ban megjelent tanulmányában a 2018-as téli olimpia gazdasági hatásait vizsgálta. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a turizmus kiadásai révén jelentősen növekedett a nemzeti kibocsátás, amely jóval nagyobb volt, mint a szervezéshez köthető kiadások nagysága. Arra is rámutatnak, hogy az infrastruktúrába való befektetési költségek megtérültek, így összességében Dél-Korea számára előnyös volt a téli olimpia megrendezése.

💶 2014-ben Szocsiban rendeztek téli olimpiát, melynek az összköltsége 4,5-szer magasabb volt a korábban tervezett 12 milliárd USD-nél, és 55 milliárd USD-nél állt meg. Martin Müller 2015-ös tanulmányában rámutat, hogy a magas kiadások megtérülése igencsak kérdéses, ráadásul a szálláshelyek kapcsán kihasználatlan kapacitások születtek és nem látható az sem, hogy a létesítményeket mire használják majd az olimpia után, így a szerző szerint a szocsiban tartott téli olimpia az orosz költségvetést jelentősen megterheli. A működtetéshez, a fenntartáshoz köthető kiadások és elmulasztott kamat és adóbevételek miatt évente 1,2 milliárd USD-től esik el az orosz állam.

✔️ Az elemzések alapján pedig azt láthatjuk, hogy előre nem tudható, hogy az olimpia megszervezése jótékony hatással lesz-e az érintett régiókra, vagy az adott ország gazdaságára összességében. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy fontos az olimpia után is hasznosítani az elkészült infrastruktúrát és szervesen bekapcsolni azt az ország gazdasági vérkeringésébe. E nélkül a megvalósítás költségei nagyrészt meg nem térülő kiadások maradnak.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#olimpia #koltsegek #elonyok #novekedes #szervezoorszag