💰Az elhúzódó háború okozta gazdasági bizonytalanság komoly drágulást eredményezett Európában; mindenekelőtt az élelmiszerek és az energetikai eszközök tekintetében. Az egyre inkább kritikus helyzet azonnali cselekvésre késztette a magyar kormányt, amely a fokozódó inflálódás ellenében fajsúlyos intézkedéseket vezetett be. A rendszerváltozást követő időszak egyik gazdasági kiigazításának kulcsfontosságú részét képezik az ágazati különadók. Cikkünkben az említett rendkívüli adótípus jellemzőit tekintjük át, néhány történelmi példával kiegészítve.

📜Az ágazati különadók gyakorlatilag a vállalatok, esetlegesen komplett ágazatok által termelt extra profitra kivetett adók. Az extra profit, mint fogalom meghatározása meglehetősen bizonytalan, nem létezik rá általánosan elfogadott, objektív definíció. Talán legtalálóbban a normál működésből eredő nyereségen túl elért profitként jellemezhetjük. A tárgyalt adófajta alkalmazásához két irányadó elv tartozik. Elsőként említhető a háborús nyereség elve, amely a háborús időszakban többletjövedelmet termelő gazdasági szereplők megadóztatását célozza. A rendkívüli adóterhekből eredő bevételeket az állam ezt követően visszaforgatja, újra osztja a nagyobb társadalmi jólét érdekében. Ezen túlmenően megemlítendő a magas nyereség elve: Eszerint az adókat a törvényben lefektetett hozamrátát túllépő nyereségekre vetik ki. Az ilyen típusú adóztatást elsőként az első világháború során alkalmazták, hogy gátat szabjanak a fegyveres konfliktusból nagy mértékben profitáló vállalatok és iparágak beláthatatlan gazdagodásának. A metódus a második világháború és a koreai háború alatt is több országban bevezetésre került, hasonló célzattal. Akadtak ráadásul olyan államok is, ahol az extra profitra kivetett adókat a „békebeli”, háborús konfliktusoktól mentes adórendszer integráns részévé tették. Ilyen például Dánia és számos dél-amerikai ország.

💸A rendkívüli/szélsőséges adók hatékonyságának mérésére általában a következő kettő szempont szolgál: elsőként szükséges megmérni az adó korrekciós hatását, vagyis, hogy az milyen mértékben járul hozzá a gazdaság stabilizálásához. A második szempont némiképpen az előbbiből adódik: itt az újonnan bevezetett adó, a vállalatok és egyéb szereplők termelési rátáira és üzleti kiadásaira gyakorolt hatását vizsgáljuk. Amennyiben ezek alapján kedvező eredményeket kapunk, úgy indokolt az adótípust a továbbiakban is alkalmazni, esetlegesen a rendkívüli állapot megszűnése után is. Az adóstruktúrába történő integráció azonban meglehetősen nehézkes is lehet. Leginkább a már érvényben lévő adótípusokhoz (társasági-és személyi jövedelemadó) való igazodás tekinthető körülményesnek. Rendszerint a többletprofit meghatározása, ahogyan azt már említettük, szintén problémás. Fennáll továbbá egyfajta vitahelyzet az adótípus támogatói és ellenzői között, mely leginkább válságok alkalmával csúcsosodik ki. Előbbiek a szélsőséges adók társdalami/szociális hasznát emelik ki érveléseikben. Az intézkedés ellenében tiltakozók szerint azonban mindez csökkenti a vállalatok extra profit elérésére irányuló motiváltságát, lévén azt az állam szinte azonnal elveszi, nem térül meg a befektetett energia. Szerintük a vállalatoknak maguknak kellene egy bizonyos összeget a társadalmi érdekek alapján innovációkba fektetniük.

🇭🇺 Ahogyan azt láthatjuk, a rendkívüli adótípusok bevezetésére korántsem Magyarország szolgáltatja az első precedenst. Arról nem is szólva, hogy ezek csak egyéb korrekciós intézkedésekkel párhuzamosan alkalmazva hozhatnak eredményt. Magyarország példájánál maradva ilyen a benzinár stop, illetve a különböző élelmiszerek esetében meghatározott hatósági árak. Az üzemanyag vásárlás esetében (elkerülendő az „üzemanyag-turizmust”) mostantól fogva kizárólag hazai rendszámmal rendelkező gépjárművek juthatnak benzinhez kedvezményes áron. A különadók a következő gazdasági szereplőket érintik: bankok, biztosító társaságok, nagyobb kereskedelmi láncok, energiaipari cégek, telekommunikációs hálózatok, légitársaságok. Ezek esetleges hatásairól a későbbiekben számvetést készítünk majd.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#adok #kulonaadok #iparagak #magyarorszag #extraprofit