📈Az elmúlt két hét során nagy visszhangot kapott a hazai médiában a kormány azon intézkedése, melynek során több alapvető élelmiszernek számító termék árát be kívánják fagyasztani. Egészen pontosan 2022 februárjában az árakat a 2021. október 15-i állapotnak megfelelően kívánják korrigálni. Ezen döntés ugyanakkor nem mondható precedens nélkülinek, ugyanis az elmúlt fél év során már legalább két másik ország is befagyasztotta bizonyos élelmiszerek árát. Ilyen ország volt az európai, de nem EU-s tagország, Szerbia, illetve a marhahúsexportban hangsúlyosan érdekelt Argentína. Magyarországgal együtt mindhárom érintett ország, kiemelt szerepet tulajdonít többek között a mezőgazdaságnak és állattenyésztésnek. Így több szempontból is figyelemmel kísérendő az árkorrekció.

🇦🇷 Az argentin árbefagyasztás mintázata egyedi és eltér mind a hazai, mind pedig a szerb példától. A jelenleg Alberto Fernandez által vezetett bal-közép kormány még 2021. október 20-án fagyasztotta be 2022. január 7-i határidővel mintegy 1432(!) háztartási termék árát. Mi célt szolgáltak ezek az árkorrekciók? Az árak befagyasztásával egyértelműen lassítani kívánták és kívánják az árak növekedésének ütemét, mely csak 2021 szeptemberében 3,5 százalékot ért el az országban és az árak növekedésének éves üteme bár bőven 50 százalék felett jár. Nem kell azonban ennyire messzire mennünk, ha egyéb példákat is szeretnénk találni erre az intézkedésre, ugyanis a szomszédos Szerbiában is hasonló intézkedéshez fordultak a gazdaságpolitikai döntéshozók.

🇷🇸 Egy hónappal az argentin árstabilizálást követően a szerb kormány is úgy határozott november 30-án, hogy bizonyos élelmiszerek árát befagyasztja. A döntés következtében az üzleteknek az árakat a két héttel korábbi értékekre kellett visszaállítaniuk. A szerb kormány Argentínától eltérően azonban egy jóval szűkebb termékkör árának stabilizálására koncentrált, és leginkább a cukor, a liszt, az étolaj, illetve a sertéshús piacán kialakult helyzetet vette figyelembe. Emellett a kormány megkérte a termelő vállalatokat, hogy termelésüket igyekezzenek a tavalyi szinten tartani. A befagyasztás időtartama két hónap, ennek megfelelően az intézkedés január 30-án fog lejárni. Továbbá a kormány a rendelet be nem tartása esetében úgy rendelkezett, hogy 100 ezer és 2 millió dinár közötti bírsággal sújthatóak azok a természetes és jogi személyek, amelyek/akik nem tesznek eleget az intézkedéseknek. Ráadásul az érintett vállalatok működése 6 hónapig fel is függeszthető.

Lengyelországban ugyan nem az árak befagyasztása történt, hanem az előzetes tervek szerint februártól hat hónapig nulla százalékra csökkentik többek között az élelmiszerek áfáját. Az intézkedés mintegy 7 milliárd zloty-s bevételkiesést jelent a varsói kormánynak, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben módosítani kelljen majd a lengyel költségvetést.

🇭🇺 Hazánk hasonlóan a már említett két országhoz, január 12-én befagyasztotta a kristálycukor, a búza finomliszt, napraforgó étolaj, sertéscomb, csirkemell, és a 2,8%-os zsírtartalmú tehéntej árát. A magyar kormány a termékárak befagyasztása során termékvonalon elsősorban nem az argentin, hanem a szerb példát tekinti követendőnek. Közös jellemző azonban a szóban forgó országok esetében, az infláció letörése.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#inflacio #elelmiszer #arbefagyasztas #argentina #szerbia #magyarorszag