🤖 A Nemzetközi Robotikai Szövetséget (IFR) 1987-ben alapították, és mára az iparág több mint 2000 szervezetét reprezentálja. A képviselt társaságok között gyártóüzemek, kutató intézmények, iparági beszállítók és terjesztők szerepelnek. A szervezet fő feladata a szektor szereplőinek összekötése és az együttműködés, kommunikáció elősegítése. Emellett a robotizáció globális elterjesztése is a célkitűzésük. Ezek megvalósítása érdekében iparági statisztikákat készítenek, a robotizáció népszerűsítését és a kommunikációs csatornák kiépítését szolgáló rendezvényeket, konferenciákat és kampányokat szerveznek. Emellett a nemzeti és vállalat szintű szabályalkotást és a robotok adaptációját elősegítő javaslatokat készítenek. Az IFR múlt hónapban megjelent beszámolója részletes áttekintést nyújt az iparág 2021-es állapotáról és az elkövetkező évek tendenciáiról. A robotokat három kategóriába lehet sorolni: ipari robot, szervizrobot és szórakoztató robot. A közhiedelemmel ellentétben nem számítanak robotnak a távirányítású drónok, a hangutasításos eszközök, az önvezető gépjárművek és az egyéb okos eszközök sem.
📈 Szervizrobotból tavaly 19 millió darabot értékesítettek, melyből 121 ezer darab a komplexebb feladatok elvégzésére és a többi robottal való együttműködésre is alkalmas. A bármelyik háztartás által könnyen beszerezhető, egyszerűbb szórakoztató robotok éves értékesítési forgalmának becslése nehezebb. Ipari robotból 2021-ben 517 ezer darabot helyeztek működésbe újonnan, amely érték 31 százalékkal magasabb a 2020-asnál. 2016 és 2021 között az átlagos éves növekedési ütem 11 százalék volt. Világszerte jelenleg közel három és fél millió ipari robot segíti a gyári termelést.
📊 Az ipari robotok exponenciális ütemű terjedése mellett megállapítható, hogy egyre nagyobb a fejlett, egymással együttműködni képes robotok aránya. 2021-ben az újonnan üzembe helyezett ipari robotok több mint 7,5 százaléka volt „okos”, míg két évvel ezelőtt ez az arány még csak 6,5 százalék volt, 2017-ben pedig kevesebb mint 3 százalék.
📊 Az installált ipari robotok növekedési üteme Ázsiában a legnagyobb. A legnagyobb területű kontinensen tavaly 38 százalékkal, míg Európában 24 százalékkal, Észak-Amerikában pedig 31 százalékkal nőtt az üzembe helyezett gyári robotok száma. A koronavírus első évében a növekedési ütem Európában és Észak-Amerikában 8, illetve 17 százalékkal csökkent. Ezzel szemben Ázsiában a járvány miatt bevezetett korlátozások és a lecsökkent termelési volumen ellenére is 7 százalékos volt az éves terjedési ütem növekedése. A jelenlegi tendenciák szerint a jövőben Kína erőteljes automatizációs felzárkózása folytatódik, hamarosan megelőzve Európát és Amerikát.
🇨🇳 Tavaly volt az első év, hogy több ipari robotot helyeztek üzembe Kínában, mint a világ többi részén. Bár a kínai gazdaság teljesítménye az elmúlt két évben elmaradt az elvártnál, az európai energiaválság és a globálisan általánosan jelentkező inflációs periódus Európát és Amerikát erőteljesebben érinti. Fontos megjegyezni, hogy a hagyományosan fejlettebb gazdasággal rendelkező országok korábban belekezdtek az automatizációba, így Kína felzárkózása még figyelemreméltóbb. Tavaly tízezer munkásra vetítve a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országban 200 ipari robot működött, míg 2019-ben még csak 187. Ezalapján Kína a világ 11. legautomatizáltabb gazdaságával rendelkezik, megelőzve például Spanyolországot.
🔗 A különböző országok installációs szerkezetét megvizsgálva, ha figyelembe vesszük az adott ország gazdaságának szerkezetét, következtetni lehet az alulgépesített szektorokra, és a húzóágazatra. Kínában az elektronikus eszközök gyártása a húzóágazat, de a gépjárműgyártás is rohamos ütemben fejlődik. Utóbbi szektorba tavaly az üzembe helyezett ipari robotok száma 98 százalékkal nőtt. Azonban az agrárszektor alulgépesített, ami részben magyarázhatja a relatív alacsony terményhozamot. Az ágazatba installált ipari robotok aránya az összes közül mindössze másfél százalék.
📉 A közeljövőben a növekedési ütemet az általános infláció, a drasztikusan dráguló elektromos áram, a szigorú, sőt tovább szigorodó monetáris politika miatt nehezedő hitelfelvétel, a kínai gazdaság növekedési ütemének lassulása, a kínai zéró-Covid rendszer, a geopolitikai feszültségek, a nemzetközi szállítási rend fennakadásai (például a teherforgalom járványveszély, terrorizmus és illegális migráció miatt fokozott ellenőrzése) foghatják vissza. Pozitív tényező lehet az Európai Unió NextGenerationEU csomagja, amely jelentős forrásokat biztosít az automatizáció fejlesztésére és terjesztésére. Egy 2019-es tanulmány szerint erős kapcsolat mutatható ki a lakosság átlagéletkora és az iparban használt robotok száma között. Az elöregedő társadalmakban, mint például Németország vagy Szingapúr jellemzően munkaerőhiány tapasztalható, ami ellen a vendégmunkások mellett az automatizációval küzdenek.
➡️ Az iparágat a következő években a lokalizáció fogja jellemezni, a nemzetközi értékláncok biztonságának fokozása miatt. Ez azt jelenti, hogy a nagy robotgyártó óriásüzemek helyét a kisebb, világszerte szétszórtan elhelyezkedő termelőegységek fogják felváltani. Egy további tendencia a szektorban az olcsó robotok betörése új piaci szegmensekre. Ilyen új terület a háztartási munkák elvégzésének vagy a kiskereskedelmi és egészségügyi szolgáltatásoknak az automatizációja. Az előrejelzések szerint 2030-ra a globális kiskereskedelem 24%-a online fog zajlani, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor az évtized végére 15 millió egészségügyi alkalmazott fog hiányozni. Ezek mellett az elkövetkezendő három évtizedben az építőiparban is nagy szükség lesz a robotizációra. A szektort egyrészről a munkaerőhiány jellemzi, illetve a túlnépesedés miatti lakhatási válság. Előrejelzések szerint az évszázad közepére a beépített terület nagysága 40 százalékkal fog növekedni.
💾 Az eredeti elemzés itt érhető el.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/lassan-a-robotokat-is-robotok-gyartjak/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
