2025. január és május között Ukrajna 1,12 milliárd köbméter földgázt vásárolt külföldről, ami az előző év azonos időszakához képest tízszeres növekedést jelez. Az egyre gyakoribb és célzottabb támadások az ukrajnai földgáz- és villamosenergia előállítási egységek ellen még inkább az energiaimport felé tolják az országot. A gáz és áramkimaradások emiatt várhatóan idén télen is gyakoriak lesznek mind a lakossági, mind az ipari szinten. Alábbi rövid elemzésünkben az ukrajnai földgáz és villamosenergia importjának jelenlegi helyzetét mutatjuk be. Kitérünk az ipar 2024-es és 2025-ös teljesítményére is az energiahiány fényében, valamint arra, hogy mindez hogyan hat az ukrán exportra.
A 2022-ben kezdődő orosz-ukrán háború elejétől fogva az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások rendszeressé váltak. A 2025. októberi támadások során célzottan a földgázt termelő létesítmények kerültek tűz alá, de egyes területeken az áramtermelő objektumok is sérültek. A lakossági ellátás mellett az ország gazdasági működéséhez szükséges ipari felhasználás miatt is kiemelten fontos, hogy az energiaellátás stabilitása biztosított maradjon. Az októberi események következtében egyértelművé vált, hogy a következő hónapokra import formájában szükséges beszerezni majd a földgázt nagyobb mennyiségben. Ugyan a belföldi tározókban már sikerült jelentősebb mennyiségű földgázt felhalmozni, azonban ez csak akkor lesz elegendő a téli hónapokra, ha közben a termelést is folytatni tudják. A támadásban viszont olyan, a gáztermelésben létfontosságú területek érintettek, amely miatt a külföldről vásárolt földgázzal szükséges kiegészíteni a belföldi termelést.
Ukrajna a 2022 előtti években földgázt viszonylag kisebb mértékben importált, hiszen az országban lévő gáztermelő egységek révén biztosítani tudta a belföldi felhasználáshoz szükséges mennyiséget. Jelenleg három ország biztosítja az ukrán földgázimport 99,8%-át:
- Magyarország 2025 január és május között hozzávetőlegesen az ukrán import 50%-át (1,47 milliárd köbméter) adta;
- Lengyelországból az import 25,95%-a érkezett Ukrajnába (760 millió köbméter);
- Szlovákiából pedig 23,85%-a a földgázimportnak (698 millió köbméter) ugyanebben az időszakban.
Elenyésző mennyiségben érkezik még földgáz a transzbalkáni útvonal országain keresztül is Ukrajnába (Görögország – Bulgária – Románia – Ukrajna), 2025 első öt hónapjában az innen származó földgáz mennyiség a teljes gázimport 0,2%-át tette ki. 2025. január és május között 1,12 milliárd köbméter földgáz érkezett az országba a felsorolt államokból. Az így importált földgáz főleg európai kereskedőktől származik, amely részben még tartalmazhat orosz eredetű földgázt is.
Ezek mellett számos támadást szenvedtek el az ukrajnai villamos energiát termelő egységek is. Ennek következtében a lakossági és az ipari ellátás stabilitásának megőrzéséhez ugyancsak az import felé fordult Ukrajna. Ahogyan a földgáz esetében, úgy a villamos energiánál is elsősorban a szomszédos országokból szerzik be a szükséges mennyiséget.
Az idei évben az energiaimport még inkább hangsúlyossá vált a támadások következtében, viszont fontos figyelembe venni további tényezőket is. Az európai piacokon jellemzően magasabbak az energiaárak, így drágábban tudja megvásárolni Ukrajna a szükséges mennyiségű földgázt és villamos energiát is. Szintén nehezítő tényező, hogy a gyakori orosz támadások miatt a logisztika, így a szállítási útvonalak folyamatos veszélyben lehetnek. A Naftogaz októberben kiadott közleménye szerint folyamatosan szereznek be további mennyiségeket földgázból, így európai közvetítéssel amerikai cseppfolyósított földgázzal is diverzifikálják az importot. Amennyiben a támadások tovább folytatódnak az energetikai infrastruktúra ellen, akkor viszont elképzelhető, hogy ezek a mennyiségek sem lesznek elegendőek az idei télre. A Naftogaz a közleményben azt is említi, hogy várhatóan 30-40%-kal is nőhet a földgáz import aránya a 2025/2026-os tél során.
A lakossági felhasználás mellett az ukrán gazdaság talpon maradásához is elengedhetetlen, hogy stabil maradjon az energiaellátás. 2022 óta az ukrán ipari termelés több mélypontot is megélt, amelyek jelentős részéhez az energiahiány nagyban hozzájárult. Az eddigi adatok alapján az idei év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékpontos növekedés figyelhető meg az ukrán iparban. Ebben az időszaki becslésben még nincs benne, hogy az októberi energetikai infrastruktúra elleni támadások mennyiben módosították a termelést értékét.
Az ukrán ipar jelentős része exportra termel, így az ágazatban keletkező visszaesés közvetlenül hat az ország külkereskedelmi eredményeire is. A háború 2022-es kezdete óta jelentősen lecsökkent az ukrán áruexport értéke, így míg 2021-ben 69 200 millió USD volt a teljes árukivitel, addig 2024-ben ez az érték 25 952 millió USD-re esett vissza. A legjelentősebb zsugorodás az energiahordozóknál (-73%), a vegyipari termékeknél (-65,1%), továbbá a fém- és fémipari termékeknél (-81,8%) figyelhető meg a kivitel termékszerkezetében 2021 és 2024 között.
A növekvő import szükséglet tovább mélyíti a külkereskedelmi egyensúlytalanságot, rontva Ukrajna külfölddel szembeni pénzügyi pozícióján. A deficit hosszú távon erősíti az eladósodás kockázatát is, amely Ukrajna esetében a már folyósított hitelek és támogatások miatt már így is jelentős. A magasabb importarány közvetetten munkahelyvesztéssel is fenyeget, hiszen a termelés csökkenése elbocsátásokat hozhat magával több szektorban is. Az energiahordozók importja emellett mivel magasabb áron kerül Ukrajnába növeli az ipar költségeit is, így összességében emelkedő ipari árakat hozhat.
Összességében az ukrajnai energiahiány több területen is kifejti negatív következményeit. Egyrészt a lakosság fel kell készüljön arra, hogy a téli időszak során tervezett áram- és gázellátási szünetek alakulhatnak ki, emiatt akár sokan dönthetnek úgy, hogy elhagyják Ukrajnát. Másrészt az ország ipari termelésére szintén negatívan hat, hiszen energia nélkül a termelés jelenlegi értékei is tovább csökkenek majd. Mindez pedig a külkereskedelemre is kiemelten hat, hiszen az előállított áruk jelentős része exportálásra kerül. A helyzet megoldásában – és így az ukrán gazdaság helyreállításában – kulcsfontosságú lenne a mielőbbi béke vagy fegyverszünet, ennek megkötésével véget érhetne a több, mint három évnyi bizonytalanság Ukrajnában.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
