📈 Az ENSZ szakosított szervezete, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által közölt élelmiszerár-index 2020 novemberében 105 pontos rekordot mutatott, amely 2012 júliusa óta a legnagyobb havi növekedés eredményeként született. A mutató egyébként 2014 decembere, tehát 6 éve nem járt olyan magasságokban, mint most. Joggal merülhet fel a kérdés: mi zajlik a háttérben?
📉 Az új típusú koronavírus-járvány egyszerre eredményez(ett) keresleti és kínálati sokkokat, és ezek nyilvánvaló következménye a keresleti és a kínálati infláció volt. A fogyasztók racionálisabbak, ugyanakkor a jövőt illetően bizonytalanabbak lettek, és néhány termék esetében visszafogták a keresletüket, ezét az árak jellemzően csökkentek. Más termékcsoportban, a felpörgő kereslet miatt azonban éppen az árak növekedése volt megfigyelhető. A kínálati oldalon az ellátási láncok fennakadásai, a korlátozások miatti járulékos költségek, a szállítási idők megnyúlása, és az alap- és nyersanyagok, tehát az inputárak drágulása miatt jellemzően növekedtek az árak. Egyszerre több tényező áll tehát az árak növekedése mögött, az élelmiszeriparban azonban a kínálati infláció a domináns.
🗺 Mindezek mellett Oroszországban, néhány Európai Uniós tagországban és Thaiföldön a kedvezőtlen időjárás is nagyban befolyásolta az élelmiszerek kínálatát. Ki kell még emelnünk a korábbi évek sertéspestis és madárinfluenza járványait, illetve a globális éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait is. Ezen tényezők eredőjeként összességében 8%-os élelmiszerár emelkedést várhatunk a 2020-as esztendőben.
🇭🇺. Magyarországon a KSH adatai szerint 2020 novemberében az egy évvel előtti adatokhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 14,4%-kal, a párizsié és a kolbászé 12,6%-al, az étolajé 11,5%-al, a liszté 10,5%-al, a cukoré 10,4%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,6%-kal drágultak, de ezen belül a dohányáruk növekedése 10,1%-kal kiugró volt. A szolgáltatások ára közel 2%-kal drágult, az üzemanyagokért azonban 7,6%-kal kevesebbet kell fizetni. A hazai élelmiszerárak tehát a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is követik a globális élelmiszeripari tendenciákat.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/egyre-inkabb-a-mobiltelefonjukkal-fizetnek-a-magyarok/
#elelmiszerarak #kinalatiinflacio #vilag #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.