👛 Sokakat meglepett a magyar miniszterelnök januári bejelentése, mely szerint a 25 év alatti munkavállalók 2022 januárjától kezdődően mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Azóta a gazdasági sajtóban különböző szempontok szerint elemzik az intézkedés lehetséges hatásait, és mind a lehetséges pozitív és negatív hatások is szóba kerülnek. Érdemes azonban arra is rámutatni, hogy nem Magyarország az első és egyetlen olyan ország, ahol bevezetik/bevezették ezt az intézkedést. A lengyel kezdeményezés okai kimondottan tanulságosak lehetnek.
🇵🇱 Lengyelországban 2019-ben a 26 év alatti munkavállalók nagy részét mentesítették a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ennek elsődleges oka az volt, hogy szerették volna megállítani a fiatal munkaerő más EU-s országokba való kivándorlását, és vonzóbbá tenni a hazai munkahelyeket. A kivándorlás olyan mértékű volt, hogy már most hosszú távú demográfiai válság és rövid távú munkakínálati probléma léphet fel. Az országban 15 év alatt, egészen pontosan 2019-ig 1,7 millió munkavállaló vándorolt külföldre, ez pedig nagyjából a főváros, Varsó lakosságszámának felel meg. Korábban Lengyelországban a 26 éven aluliak számára 18 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség volt az előírás és jelenleg azok a bruttó fizetések mentesülnek az adó megfizetése alól, amelyek nem érik el éves szinten a 85,5 ezer zloty-s (20 ezer euró) összeghatárt. Ez az összeg egyébként magasabb, mint a bruttó országos átlagkereset (60 ezer zloty). Az intézkedés 2019. augusztus 1-jével lépett hatályba és nagyjából 2 millió munkavállalót érint.
💰 De hogyan működik a lengyel példa a gyakorlatban? 26 éves kor alatt a lengyel átlagkeresetet el nem érő jövedelem esetében nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A 85,5 ezer zloty feletti rész viszont a normál adókulccsal (32%) adózik, tekintet nélkül arra, hogy az adófizető hány éves. Mivel az országban 60 ezer zloty az éves bruttó átlag kereset, ezért a potenciális hatásai az intézkedésnek nagyok lehetnek. A bevezetett intézkedés fontos eleme, hogy a lengyel vállalkozó üzlettulajdonosoknak nem jár a kedvezmény.
🌍 Egyelőre az intézkedés tényleges hatásainak értékelését két tényező nehezíti. Egyrészt a 2019. augusztus 1-jei bevezetés óta nagyjából csak másfél év telt el, másrésztől pedig a bevezetés után nagyjából hat hónappal Európában is megjelent az új típusú koronavírus járvány. Az azonban biztos, hogy az Eurostat 2020 harmadik negyedévi adatai szerint a 24 éven alul foglalkoztatottak arányának tekintetében Magyarország után szorosan Lengyelország következik a V4-es országok között, és ezek az országok alig maradnak el az EU-s átlagtól (31,8%).
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecofocus/mire-kolt-ma-jellemzoen-egy-25-ev-alatti-fiatal/
#szja #fiatalok #lengyelorszag #elvandorlas
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
