Messze a legnagyobb összegű hiteligényt adta be Lengyelország az Európai Unió SAFE elnevezésű védelmi ipari pénzügyi eszközére. A több mint 43 milliárd euróból mindenre jut, amire Európa legdinamikusabban fejlődő hadseregének szüksége van, a páncélozott járművektől a drónokon és lőszereken át a személyi felszerelésekig. A SAFE célja, hogy az EU tagállamok közös beszerzésének támogatásával az európai védelmi ipar széttöredezettségét orvosolja. Ennek ellenére Varsó szinte a teljes hitelösszeget kizárólag hazai hadiiparba csatornázta – köszönhetően egy hiányos szabályozásból eredő kiskapu gyors kihasználásának. Így Lengyelország gyakorlatilag megduplázott költségvetéssel építheti Európa legütőképesebb haderejét és dübörgő védelmi iparát.
Mi az SAFE?
A SAFE (Security Action for Europe), más néven az európai biztonsági cselekvési eszköz, egy olyan hitelprogram, amely az európai uniós tagállamok fegyverkezését, védelmi beszerzéseit és az európai védelmi ipar felépítését hivatott támogatni (nem összekeverendő egy korábbi SAFE programmal, ami energetikai támogatásokról szólt – Supporting Affordable Energy). Ennek keretében a Bizottság kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújt a tagállamoknak védelmi célú költésekre összesen 150 milliárd euró értékben. A programra 19 tagállam adta be pályázatát a tavaly novemberi határidőig. Köztük van Magyarország is, aki több mint 16 milliárd eurót hívna le a programból, bár hazánk az egyetlen, akinek pályázatát mindeddig nem bírálták el. A legkisebb hitelre Dánia pályázott a maga 50 millió eurós igényével, Lengyelország pedig messze a legnagyobb hiteligénylő, aki 43,53 milliárd eurót, közel 185 milliárd zlotyt hívhat le a SAFE-ből.
Az ábra itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/EcbX9/
A SAFE keretében megvalósítható védelmi eszközbeszerzések széles skálán mozognak az alapvető védelmi képességektől, úgy, mint a lőszerek, rakéták, tüzérségi eszközök, egészen az olyan stratégiai szintű képességekig, mint a lég- és rakétavédelem, drónok és drónelhárítás, légi szállítás vagy űrtechnológia.
A program a közös projektek támogatásával igyekszik javítani az európai védelmi ipari bázis széttöredezettségén és a tagállamok képességeinek interoperabilitásán. Erre pedig kétségtelenül szükség van, hiszen az elmúlt években több tagállam hasonló képességfejlesztésbe, vagy egymással nehezen együttműködő ezközök vásárlásába kezdett. De az is megeshet, hogy az egyes európai tagállamok egymás versenytársaiként jelennek meg valamilyen védelmi ipari cég termékének megvásárlásáért, ezzel pedig felhajtják az árakat. Az ilyen párhuzamosságok és versenyhelyzetek nyilvánvalóan nem erősitik Európa kollektív védelmi képességét.
Nem minden EU-s tagország ugrott rá azonban a SAFE által nyújtott lehetőségre: a fejlett, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező tagállamok (mint Németország, Franciaország, Hollandia vagy a skandináv országok) kiváló hitelminősítéssel rendelkeznek. Ezek az országok a nemzetközi kötvénypiacokról önállóan is rendkívül alacsony kamatok mellett képesek hatalmas összegeket bevonni. Számukra az EIB által kínált SAFE hitelkeret kamatelőnye elenyésző, vagy egyenesen elhanyagolható a saját államkötvény-kibocsátásaikhoz képest, miközben az EIB-hitel felvétele komoly uniós bürokráciával és kötöttségekkel jár, ezért nem is szálltak be a pályázatba.
A főszabály szerint ahhoz, hogy egy beszerzés vagy beruházás támogatható legyen, legalább egy, a SAFE-forrásokhoz jutó tagállamnak, valamint egy másik uniós országnak, vagy Ukrajnának, vagy az európai gazdasági övezet államainak kell benne együttesen részt venni. A beszerzések esetében harmadik országból származó összetevők költségei nem lehetnek magasabbak a végtermék becsült költségének 35 %-ánál. Volt azonban egy fontos, mégis kevesek által kihasználta kiskapu: átmeneti szabályként, 2026. május 30-ig kizárólag nemzeti szerződések is elfogadhatóak voltak SAFE támogatásra.
Gyorsan lépett Varsó, örülhetnek a hazai gyártók
Éppen ezt az átmeneti, lazábban szabályozott időszakot használta ki Lengyelország, hogy a SAFE keretében megpályázott forrásokat becsatornázza saját védelmi iparába. A május 30-i határidő lejárta előtt ugyanis néhány nappal a lengyel kormány több mint 60 szerződést kötött meg, összesen több mint 120 milliárd zloty értékben, döntő részben lengyel védelmi ipari szereplőkkel. Ezzel pedig a teljes, közel 185 milliárd zlotys SAFE-keret mintegy kétharmadát otthon kötötte le, még mielőtt a közös közbeszerzési kötelezettség érvénybe lépett volna. Varsó így gyakorlatilag megduplázta a teljes éves védelmi költségvetését (2025-ben kb. 187 milliárd zlotyt, a GDP 4,7%-át költötte az ország védelemre) a hazai ipar legnagyobb örömére. A rekord összegből az első előleg, közel 6,6 milliárd euró, már meg is érkezett Varsó „számlájára”.
Az ábra itt hivatkozható:https://public.flourish.studio/visualisation/29352659/
Lengyelország előrelátása mögött tudatos stratégia áll. A lengyel védelmi tárca és Magdalena Sobkowiak-Czarnecka SAFE-ért felelős kormánybiztos hónapokkal korábban meghatározta a hitelösszeg felhasználásának keretrendszerét. A most megkötött több mint 60 szerződés keretében közel 12 ezer partner kapcsolódik be alvállalkozóként az ország teljes területéről. A lépéssel Varsó megelőzte azt, hogy a közös közbeszerzési versenyben a nagyobb ipari bázissal rendelkező nyugat-európai tagállamok – elsősorban Franciaország és Németország – szívják el a forrásokat a lengyel ellátási láncoktól, miközben jelentős tőkeinjekciót hajthat végre a lengyel védelmi szektorban.
A SAFE-forrásokból fedezett megrendelések oroszlánrésze a lengyel állami hadiipari konszernhez, a PGZ-hez (Polska Grupa Zbrojeniowa) és annak leányvállalataihoz érkezett be. Számszerűsítve teljes, 120 milliárd zloty értékű megrendeléscsomagból mintegy 80-90 milliárd került vállalatcsoporthoz. A PGZ-konszern Huta Stalowa Wola vállalat többek között 146 Borsuk gyalogsági harcjárműre, négy REGINA tűzerosztály-modulra - amelyek összesen 96 KRAB önjáró löveget és 72 parancsnoki és logisztikai járművet fednek le - kapott megrendelést. A PGZ-hez befutott megrendelések között vannak még RAK aknavetők, K9PL tarackok, HOMAR-K sorozatvetők, Rosomak 8x8-as hajtású páncélozott járművek is. Továbbá a PGZ-AMUNICJA több százezer 155 milliméteres tüzérségi lőszer gyártására kapott megbízást.
A másik nagy nyertese lehet a lengyel SAFE hitelnek a WB Group, Lengyelország legnagyobb magánkézben lévő védelmi vállalata. A WB Group mintegy 12 milliárd zloty értékben kapott megrendelést GLADIUS dróncsomagjára, WARMATE keringő lőszerére és FlyEye felderítő rendszerére. A fennmaradó szerződések kisebb, de stratégiailag fontos szeleteket fednek le. Így például a gdański polgári és katonai hajógyár, a Remontowa Shipbuilding amely 1,5 milliárd zloty értékben két hidrográfiai hajót épít. A Maskpol több százezer sisakot és több tízezer személyi felszerelést szállít a lengyel haderőnek Tytan program keretében. De egy tucatnyi szerződés köttetett kiberbiztonsági és kriptográfiai rendszerek építésére is.
Hosszú távú stratégia mentén építkezik a lengyel védelmi ipar
Varsó előrelátásának köszönhetően a SAFE hitelből a hazai védelmi ipar következő éveit meghatározó tőkeinjekciót sikerült elérni. Ennek köszönhetően a PGZ és a WB Group most olyan gyártókapacitásokba invesztál, amelyek nem csupán a hazai haderő igényeit elégítik ki, hanem bővülő exportigényekre is képesek reagálni.
A lengyel SAFE hitel elköltésének második fázisa – amely június 1-jétől, a fennmaradó kb. 60 milliárd zlotys keret felhasználásáról szól – már más logika szerint működik. Varsó az immár érvényes közös közbeszerzési kötelezettséget szintén saját előnyére fordítaná és a lengyel védelmi ipar ellátási láncainak európai integrációjára és technológiatranszferre irányítaná. Ebben a fázisban ugyanis olyan képességhiányokat pótolna, például légi utántöltő- és szállító repülőgépek beszerzése, harci- és kiképző helikopterek programja, amelyeket a lengyel ipar jelenleg nem tud önállóan lefedni, így ezekbe külföldi partnerek bevonása elkerülhetetlen. Az Abrams-program körül kiépülő General Dynamics–WZM együttműködés, a koreai Hyundai Rotem és Bumar-Labedy vagy a Hanwha-WB partnerség, csakúgy, mint a Saab–PGZ megállapodás, mind a külföldi védelmi vállatokkal való szorosabb integrációt mutatja.
Az elmúlt évek intenzív katonai építkezésének és SAFE program kapcsán is tanúsított átfogó védelmi iparpolitikájának köszönhetően Lengyelország tovább erősítheti pozícióit nemcsak mint a NATO keleti szárnyának legütőképesebb hadereje, hanem mint az európai védelmi ipari komplexum egyik meghatározó szereplője.
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
