🏘️ 2021 második negyedévében a háztartások egy főre eső reálfogyasztása 3,3 százalékkal növekedett az eurózónában, az azt megelőző negyedévben viszont nagyjából 2,0 százalékot regisztrált az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A háztartások egy főre eső reáljövedelme 2021 második negyedévében 0,7 százalékkal növekedett, ennél a mutatónál azonban a korábbi negyedéven is 0,6 százalékos bővülés következett be. Az európai uniós országokban ezek a mutatók némileg eltérnek, ugyanis a reálfogyasztás esetében előbb 1,6 százalékos csökkenés, majd 3,1 százalékos növekedés, míg a reáljövedelem esetében 1,1 százalékos bővülés után, egy szerényebb 0,3 százalékos emelkedés következett be.
📈 2021 második negyedévében a háztartások bruttó rendelkezésre álló jövedelme tehát mind az EU-ban, mind pedig az eurózónában növekedett. Az eurózónában a bővülés mögött a legszembetűnőbb tétel az alkalmazottak javadalmazása volt, míg az EU-ban a bruttó működési eredmény és a vegyes jellegű jövedelmek. Ezzel egyidőben a nettó vagyoni (leginkább ingatlanok) jövedelmek és a nettó folyó transzferek visszaesése csökkentette leginkább a rendelkezésre álló jövedelmet. A háztartások megtakarítási rátája 2,6 százalékkal csökkent ugyanezen időszak alatt az eurózónában az előző időszakkal való összehasonlításban. Az EU-s országokban is hasonló tendencia volt megfigyelhető; 2,8 százalékos visszaeséssel. A legnagyobb visszaesés Görögországban (7,7 százalék), Hollandiában (7,3 százalék) és Magyarországon (7,0 százalék) volt megfigyelhető. Míg Svédországban és Ausztriában enyhe bővülést regisztráltak rendre 0,9 és 0,2 százalékos értékekkel. A tagországok döntő többségénél tapasztalt csökkenés annak betudható, hogy az egyéni fogyasztási kiadások gyorsabb ütemben bővültek, mint a bruttó rendelkezésre álló jövedelem. Már a korábbi járványhullámoknál is láthattuk ugyanis, hogy a háztartások „pótolják” a korábban elhalasztott fogyasztásaikat.
😷 2021 második negyedévében, a háztartások beruházási rátája elhanyagolható mértékben, de növekedett. Az EU tíz tagországában volt növekedés, kettő országban nem volt érdemi változás, míg három tagországban csökkenést regisztráltak. Ezeket a mutatókat is érdemben alakítja az új típusú koronavírus járvány sok szálon megjelenő hatása.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecogram/jelentos-tetel-az-ingatlan-a-magyar-haztartasok-vagyonszerkezeteben/
#fogyasztas #eu #eurozona #tagorszagok #covid
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
