🗺️ A közép-kelet-európai térség államai között az együttműködésekre vonatkozó törekvések hosszú múltra tekintenek vissza. Leggyakrabban az ilyen regionális összefogások okán a Visegrádi Együttműködést vizsgálják, az elmúlt években azonban egy másik ígéretes, több országot tömörítő kooperáció is megvalósult. A Három Tenger Kezdeményezés – vagy angol nevén 3 Seas Initiative esetleg Trimarium – 2015-ös létrejöttét hosszú út előzte meg, amely nagy hatással volt a végül kialakuló szövetségre is.
🇵🇱 Lengyelország szerepe az intermarium vagy tengerközi szövetség alapító országaként meghatározó, mivel a lengyel külpolitika sok-sok éven át tervezett egy olyan összefogást, amely a Baltikumtól a Fekete-tengerig, valamint az Adriáig egy laza államszövetséget alkothatott volna. A két világháború között ez az elképzelés lényeges elemként jelenik meg a lengyel külpolitikában, mindazonáltal kivitelezhetetlen volt a véghezvitel, leginkább a rivális Csehszlovákia jelenléte miatt. Később, a második világháború idején Lengyelország újragondolta az intermarium elképzelést úgy, hogy abban már Csehszlovákia is helyet kapott, valamint kiterjedt volna Magyarországra, Romániára, Jugoszláviára és más államokra is. Miután 1945-ben Edvard Benes a korábbi együttműködési terveket felmondta, az összefogás ismét lekerült a napirendről és az ezredfordulóig nem is került elő újra.
⚯ 2000 után a lengyel külpolitikában ismét felbukkant a tengerközi együttműködés lehetősége, létrehozásáról 2007-ben indultak tárgyalások a New Yorkban megtartott ENSZ közgyűlés idején. Egészen 2015-ig húzódott a megvalósítás, amelyben immár 12 tagország volt jelen, valamint Adriai – Balti-tengeri Kezdeményezésként került elfogadásra. Az észak-déli irányú együttműködés Románia és Bulgária bevonásával lett ABC Régió (Adriai-tenger, Balti-tenger Fekete-tenger lengyel neve vagyis Morze Czarne), majd 2016-tól Három Tenger Kezdeményezés vagy Trimarium.
1.ábra: A Három Tenger Kezdeményezés tagállamai (Kép forrása: https://3s1o.org/en/conference/three-seas)
👍 A Három Tenger Kezdeményezés hangsúlyos célja többek között a NATO, az Európai Unió és Oroszország közötti államok – Ukrajna, Moldova, Belarusz – integrálása a regionális együttműködésekbe, kiterjesztve ezt a Kaukázus és Grúzia területeire is. Ezen túlmenően gazdasági, energetikai és infrastrukturális célkitűzéseik is vannak, amelyek közül főként az energetikai kap egyre nagyobb figyelmet.
📈 A 2022-es jelentés szerint a megvalósuló összekapcsolási projektek száma elérte a 91-et 168,4 milliárd eurós becsült beruházási értékkel. A kiemelt projektek száma 89,6%-kal nőtt 2018 óta, amikor bemutatták a kiemelt összekapcsolási projektek listáját. A programok típusai 48%-ban közlekedési és infrastrukturális, 38%-ban energetikai és 14%-ban digitalizációs tervek voltak. A legtöbb program Magyarországon és Horvátországban valósulhatott meg a kezdeményezés segítségével az elmúlt évek során.
2.ábra: A Három Tenger Kezdeményezés projektjeinek állapota 2022-ben, darabszámban megadva (Adatok forrása: https://projects.3seas.eu/report)
3.ábra: A Három Tenger Kezdeményezés projektjeinek megoszlása országonként (Adatok forrása: https://projects.3seas.eu/report)
🇭🇺 A magyarországi fejlesztési tervek között megtalálhatóak:
- vasúti csomópontok kapacitásbővítése,
- szabadkikötők és törzshálózati folyosó közötti vasúti kapcsolat korszerűsítés,
- vasútvonal villamosítási előkészületek,
- új Tisza híd építése Záhony térségében,
- az Észak-Dél gázfolyosó meglévő kapacitásának bővítése Magyarország és Szlovákia között,
- magyar-amerikai pilot projekt indítása a hidrogén felhasználásának tanulmányozására,
- napelemes erőmű fejlesztés,
- intelligens villamosenergia-hálózat fejlesztés,
- nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra fejlesztés,
- GSM-R tornyok adaptálása 5G-re.
🇪🇺 A Három Tenger Kezdeményezésben megfogalmazott és végrehajtott projektek elősegíthetik a gazdasági növekedés ösztönzését, az észak-déli infrastrukturális folyosók fejlesztését, az EU-n belüli regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítését, valamint az európai kohézió és egység fokozását. A kiemelt projektek évente kerülnek frissítésre és a szervezet csúcstalálkozóján bemutatásra, valamint értékelésre.
💵 A kezdeményezés finanszírozásában jelentős hatással vannak ez egyes Európai Uniós alapok és források, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Befektetési Bank (EIB), valamint a nemzeti alapok.
4.ábra: A Három Tenger Kezdeményezés finanszírozási forrásai (Adatok forrása: https://projects.3seas.eu/report)
‼️ A finanszírozásban akadályt jelent, az intézményesülés elmaradása, ez pedig hatással van a közös szándékok döntésekké alakításában és végrehajtásában is. A tervezett projektek megvalósítása és üzleti életbe való átemelése szintén kérdéses és nehézkes. 2018-ban létrehozásra került a Kezdeményezés befektetési alapja, amely amellett, hogy az állami befizetők felé nyitott, a piaci befektetőket is bevonná a finanszírozási kérdésekbe. Ezzel kapcsolatban több aggály is felmerült, többek között, hogy az egyes állami befizetéseket lehet- e célzottan nemzeti beruházásokra fordítani, továbbá, hogy megoszthatóak- e és milyen arányban az egyes gazdasági célkitűzések között? Az eredeti tervek szerint 5 milliárd euró lett volna a befizetések összege, ez azonban előbb az új típusú koronavírus járvány miatti gazdasági helyzet, majd az orosz-ukrán háború miatti költségátcsoportosítások miatt nem valósult meg. Többek között az USA is csökkentette a biztosított pénzügyi keret maximumát, így a korábbi 1 milliárd dollár helyett 300 millió dollárt nyújtott a szervezet részére.
🏭 A jelenlegi energiaválság miatt kialakult helyzet Európában egyre inkább fokozza az olyan jellegű együttműködéseket, amelyek erre a területre is kiterjednek, megoldást biztosítva az energetikai diverzifikációra. A Három Tenger Kezdeményezésben korábban már helyet kapott a Balti-tengeri és Adriai LNG terminálok és az azokat összekötő gázvezeték megépítése. Emellett uniós források segítségével kelet-nyugati irányú közlekedési folyosók és a közép-európai kikötőket összekapcsoló észak-déli koridorok kiépítése is szerepel a programok között. Ilyen projekt többek között a tervek szerint 2026-ra elkészülő a litvániai Klaipédát és Szalonikit, valamint Constantát összekötő Via Carpatia. Ennek az úthálózatnak a magyarországi szakasza már elkészült az M-30-as autópálya megépítésével.
⬆️ A Három Tenger Kezdeményezés egy olyan átfogó közép-kelet-európai együttműködést teremthet, amely a gazdasági és energetikai célok mellett képes lehet a tagállamok szorosabb kooperációját is elősegíteni, ezáltal a szélesebb partnerség kereteit biztosítani számukra. Megfelelő fórum lehet azoknak a kérdéseknek a megvitatásához, amelyek a régió országait közvetlenül érintik, valamint amelyekre az együttes fellépés tud hatékony megoldást garantálni. Mindazonáltal az olyan jelenlegi akadályok, mint a finanszírozás és a kezdeményezés intézményesülésének elmaradása nehezítik a projektek megvalósítását, ezáltal lassítják a tényleges együttműködést is.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/lengyelorszag-kulkapcsolatai-1990-ota-kulonos-tekintettel-a-magyar-lengyel-viszonyra/
#3SI #HáromTengerKezdeményezés #gazdaság #Európa #középeurópa #Magyarország #fejlődés #integráció
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
