🌡 A 2022. július közepén elfogadott energia-veszélyhelyzeti intézkedési csomag bejelentése alkalmával a kormány ismertette, hogy geotermikus energia lehetőségeiről készül jelentés. Ennek háttere, hogy a geotermikus energia előállításának a ráfordítási igénye nagyon magas, de ennek a megítélése az elszabadult árak miatt megváltozott.
🌋 A geotermikus energiában rejlő lehetőségek évek óta foglalkoztatják a közvéleményt, mivel Magyarország azon földrajzi területek közé tartozik, amely adottságai megfelelnek az alternatív energiaforrás hasznosításához. Ugyanakkor a kapacitások kiépülése nem csupán hazánkban, de a világ jelentős részén még várat magára.
⚡ A geotermikus energia a világ termelésének elenyésző részét képezi, még a megújuló energiaforrásokon belül is kicsiny hányadot képvisel. 2019-ben ez az energiatermelési forma a 15 gigawattot tett ki világszerte, miközben a napenergia 586 gigawattot, a szél- pedig 623 gigawattot. A legnagyobb potenciált eközben a vízerőművek jelentették 1190 gigawattal.
🌎 Csupán a világ öt országában voltak képesek 1 gigawattnál több energiát előállítani geotermikus úton, 2019-es adatok alapján: az Egyesült Államokban (3,7 gigawatt), Indonéziában (2,1 gigawatt), a Fülöp-szigeteken (1,9 gigawatt), Törökországban (1,7 gigawatt) és Új-Zélandon (1 gigawatt). Míg a fosszilis energiahordozókban is gazdag Mexikó (0,96 gigawatt), valamint a nagy európai országok közül Olaszország (0,94 gigawatt) csak kis léptékkel maradt el az előbbi csoport értékeitől.
🗺 Megint más kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy adott ország energiatermelésén belül mekkora hányadot képvisel a geotermikus energia. (A következő térkép ezt ábrázolja.) Ugyan 25 országban használatban van ez az alternatív energiaforrás, de annak aránya igen eltérő az energiatermeléshez viszonyítva. A legnagyobb a geotermikus energia arány az energia-előállításon belül Kenyában volt (0,86 gigawatt), amely így is csupán a világ nyolcadik legjelentősebb geotermikus energiatermelője. A második legnagyobb arányban Izlandon használták az alternatív energiaforrást, 30%. A harmadik e rangsorban a Fülöp-szigetek (27%), a negyedik El Salvador (25%), az ötödik Új-Zéland (14,5%) és Costa Rica (14%) volt. Emellett 10% alatti, de még jelentősebb arányú volt a geotermikus energia aránya Nicaraguában (9,9%), Indonéziában (3,7%), Mexikóban (3%) és Olaszországban (1,5%). A legnagyobb mennyiségű geotermikus energiát előállító Egyesült Államokban a megtermelt energiának csupán 0,3%-t teszi ki e forrás. Ezek az egyenlőtlenségek nem csak az energiatermelési módok egyenlőtlen, hanem az egyes gazdaságok eltérő energiaigényére is utalnak.
❔ Miért ütközik nehézségekbe a geotermikus energia bevezetése?
🔋 A geotermikus erőmű létesítése jelentős beruházást igényel, amely csak viszonylag hosszabb idő alatt térülhet meg, a szakemberek általánosságban 8 évvel számolnak, illetve valamennyi állandó költség minden évben jelentkezik. A hőszivattyú működéséhez és a meleg szállításához áram szükséges, ráadásul a hőleadás is többféle módon történhet. Kedvezőtlen esetben, nem körültekintően megtervezett rendszerek esetén, a geotermikus energiát használó háztartás villanyszámlája akár a korábbi gázfűtésre költött összeg felével is nőhet. Ettől függetlenül a megtermelt hő alapján a geotermikus fűtés még mindig a legjobb hatásfokú megoldások közé tartozik. Összességében a geotermikus fűtés kiváló alternatíva a környezetbarát fűtés-hűtés megoldására, mely a leghatékonyabb megvalósítások közé tartozik, különösen napenergiával kombinálva. A használatával nem csak a természet óvható meg, de a megtakarítás a havi rezsiszámlán is érezhető.
🇭🇺 Hazánkban nagyobb geotermikus kapacitás nem alakult ki a korábbiakban, elsősorban a jelentős beruházási költségek miatt. Ugyanakkor geotermikus energiát már használnak gyógyfürdőkben, a mezőgazdaságban, vagy az ásványvíz palackozás során. További akadályozó tényező, hogy ez az alternatív megoldás nagyobb léptékben elterjedjen hazánkban, hogy a geotermikus energia folyamatos kinyeréséhez vissza kell sajtolni a kitermelt vizet oda, ahonnan kivették. Ez azonban a vízellátási gondok miatt sok esetben szintén nehézségekbe ütközik.
💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/europa-utja-a-fenntarthato-energiafuggetlenseg-fele/
#vilag #Magyarország #geotermikus #energia #energiatermeles #alternativenergia
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
