🐲 A kínai vezetés 2013-ban vetette fel először az Egy Övezet Egy Út (One Belt One Road) programját, amely leginkább infrastrukturális fejlesztésekkel és a korábban már elkészült szállítási és közlekedési rendszerek összekapcsolásával igyekszik visszaállítani Eurázsia korábbi meghatározó gazdasági, kereskedelmi, politikai és kulturális szerepét. Később a programot a diplomatikusabb Övezet és Út Kezdeményezésre (Belt and Road Initiative) keresztelték át, de a tartalma ugyanaz maradt. A tervek megszületése óta kíséri ellentmondás a kínai ambíciókat, ugyanakkor számos politikai döntéshozó, szakember és kutató mutat rá, hogy a távol keleti ország törekvései egyértelműek: befolyásszerzés a fejlődő államokban, egyfajta kolonizáció. Új fejlemény, hogy 2021 decemberében az Európai Bizottság bejelentette a Global Gateway (tükörfordításban Globális Átjáró) stratégiáját, mellyel jól láthatóan ellensúlyozni igyekszik a kínai törekvéseket.
Az előzetes tervek szerint az új fejlesztési stratégia mintegy 300 milliárd euró értékben valósítana meg beruházásokat az egész világon a 2027-ig terjedő időszakban. Az európai kezdeményezés szerint fontos lenne a következő generációs infrastruktúra, az üvegszálas hálózatok, az 5G-s mobiltelefónia és a zöldenergia lehetőségeinek kiaknázása az fejlődő és feltörekvő országokban. Ezen túl a közlekedési infrastruktúra bővítését is támogatná a kezdeményezés, így ebből is látható, hogy az valójában szembe helyezkedne a kínaiak kezdeményezésével.
A kezdeti tervek egy 300 milliárd eurós fejlesztési bázisról szólnak, de az Európai Unió építene a nemzeti kormányok és a magántőke közreműködésére is, ez pedig megadná a lehetőséget a rendelkezésre álló források bővítésére is.
🚧 A kínaiak a Morgan Stanley becslése szerint 2027-ig 1200–1300 milliárd dollárt fektettek eddig a saját kezdeményezésükbe, ehhez képest azonban az európai tervek szerényebb volumenűek. Az Övezet és Út kezdeményezés kapcsán azonban ki kell emelni, hogy számos ország ténylegesen eladósodott, illetve korrupciós botrányokról is hallani. Éppen erre próbál indirekt módon reagálni az EU, amikor azt hangsúlyozza, hogy a Global Gateway projektjei transzparensek lesznek. A transzparencia hangsúlyozásán túl azonban egyelőre politikai állásfoglalásnak tűnik a bejelentés, és sokan hiányolják a konkrét programokat és terveket. Most úgy tűnik, hogy a kezdeményezésnek az lesz a kulcsa, hogy sikerül-e érdemben bevonni a magántőkét a tervekbe. Az Övezet és Út Kezdeményezés esetében ez mindenesetre jól működött.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/lehet-a-szuezi-csatorna-parja-az-eszakkeleti-atjaro/
#global #gateway #eu #kina #bri
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.