Categories
OecoGlobus Oecogram

Észak vs. dél – kettévált Európa munkaerőpiaca?

🇪🇺💼Az Európai Unióban, és azon belül az eurót használó országokban a munkaerő szabad áramlása az egyik alapelv, mely kiegyenlíti – az elmélet szerint – az egyes munkaerőpiacok közötti egyenlőtlenségeket: amelyik gazdaságban munkaerőhiány van és feszes a munkaerőpiac, az ottani üres álláshelyek betöltésére olyan tagállamokból vándorolnak munkavállalók, ahol fordított a helyzet, vagyis munkaerőfelesleg van, magas a munkanélküliség. Így térségen belül hasonló (homogén) munkaerőpiaci helyzet alakul ki, melynek jele lehet a közel megegyező szinten lévő munkanélküliségi ráta. Ez az ún. munkaerőpiaci integráció a közös fizetőeszközt bevezető országoknál is az egyik előfeltétele egy optimális valutaövezet létrejöttének (három további feltétel: bérek és árak rugalmassága, valamint a tőke mobilitása, egységes költségvetés, megegyező üzleti ciklusok. Az optimális valutaövezetről szól Robert Mundell 1961-es tanulmánya).

👟Ugyanakkor az eurózóna nem tekinthető optimális valutaövezetnek. Ebben szerepet játszik, hogy a munkaerő mobilitása nem elégséges az eurózónában ahhoz, hogy a munkaerőpiaci különbségek tagországok között kiegyenlítődjenek. A megfelelő mobilitás hiányának Európában több oka is van, például a nyelvi, kulturális akadályok, eltérő szociális rendszerek és adózási viszonyok, tradíció, és eltérő oktatási, képzési rendszerek (forrás: Békés, 1998).

📊Ezért egyszerre látható alacsony foglalkoztatottság és magas munkanélküliség a délen fekvő tagállamok többségében, ill. munkaerőhiány az északi gazdaságok túlnyomó részében. Így például Németországban 3%-os, Hollandiában 3,4%-os, Dániában 4,2%-os, míg Írországban 4,3%-os munkanélküliséget láthattunk az idei második negyedévben. Ezzel szemben a három legnagyobb ún. déli tagállamban jóval magasabb volt a munkanélküliség: Görögországban 12,2%-os, Spanyolországban 12,5%-os, Olaszországban 8,1%-os rátát mértek (legmagasabbak az EU-n belül).

📉A tagországok közti nem megfelelő mobilitás mellett gazdaságtörténeti okai is vannak a tagországok munkaerőpiacai közti különbségeknek. A 2010-es évek elején sokkal hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű gazdasági visszaesést szenvedett el a déli országok többsége, illetve az azt követő kilábalás is lassabban zajlott, mely a munkaerőpiacokat is súlyosan érintette. Görögország például 2019-ben, a járvány okozta gazdasági válság kirobbanása előtt sem érte még utol a 2009-es szintet a foglalkoztatási ráta tekintetében.

🇭🇺A foglalkoztatási ráta (15-74 évesek) európai rangsorát tekintve Magyarország a középmezőnyben helyezkedett el a második negyedévben, viszont európai uniós átlag (61%) feletti volt hazánkban a foglalkoztatási arány (64,1%). Kelet-közép-európai régiós országokon belül Csehország (65,3%) előzte meg Magyarországot, míg Szlovéniában (62,6%), Szlovákiában (62,3%), Lengyelországban (61%), Bulgáriában (60%), Horvátországban (54,9%) és Romániában (54,1%) alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta. Továbbá Magyarország a munkanélküliségi ráta rangsorában is kedvező helyen állt az idei második negyedévben, mivel a legalacsonyabb mutatóval rendelkező országok között volt (3,3%), hasonlóan a régió országaihoz (Csehország 2,4%, Lengyelország 2,7%, Szlovénia 4,4%, Bulgária 4,5%, Románia 5,5%, Szlovákia 6,2%).

💾Források itt, itt, itt, itt és itt találhatóak.

📲Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/europai-korkep-a-foglalkoztatasrol-hol-viragzik-legjobban-a-munkaeropiac/

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre