A digitális megoldások és gyakorlati ismeretek mára egészen a mindennapjaink részévé váltak. Okostelefonunk segítségével nem csak a kapcsolatot tarthatjuk másokkal, de a számlák befizetését, banki ügyeinket, bevásárlást is intézhetünk vele. A digitalizáció ilyen mértékű előretörése nem csak a mindennapjainkat könnyíti meg, de átalakítja és fokozza a vállalkozások közötti versenyt is: azok a társaságok, ahol a digitális megoldásokat előnyben részesítik, több terméket, szolgáltatást képesek értékesíteni, ezáltal versenyelőnyre tesznek szert azokhoz képest, akik ezeket a lehetőségeket kihagyják. 2023-ban az Eurostat mérése alapján a magyar lakosság 58,9%-a rendelkezett alapfokú vagy magasabb szintű digitális készségekkel, ami az EU-s átlag 55,6%-os arány fölött van. Az infokommunikációs (IKT) szektorban foglalkoztatottak aránya ugyancsak emelkedik, 4,2%-ot tett ki 2023-ban, ami a térség országaihoz képest kiemelkedő eredmény. Rövid elemzésünkban a magyar és az EU-s digitális megoldások elterjedtségét és használatának gyakoriságát tekintjük át a vállalati szektor szempontjából.
Az Európai Unió célkitűzése szerint 2030-ra, azaz öt év múlva, az EU-ban élő felnőtt korú lakosság 80%-nak rendelkeznie kell legalább alapvető digitális ismeretekkel. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, egy meghatározott lista kompetenciaterületeiből legalább egy ismeretet magabiztosan kell használniuk. Az öt különböző kompetenciaterület:
- Információs és adatműveltség – információkeresés online;
- Kommunikáció – e-mailek küldése;
- Digitális tartalom létrehozása – programozási kód írása, vagy egyszerűbb, akár közösségi médiában való jelenlét;
- Biztonság – személyes adatok védelme az online térben;
- Problémamegoldás – szoftverek telepítése.
A korábbi évekre vonatkozóan a DESI (Digital Economy and Society Index) mérőszáma is jelez számunkra eredményeket a társadalom és a gazdaság digitalizációjával kapcsolatosan. A legutolsó, 2022-ben kiadott felmérés a 2021-es állapotokat tárja elénk, amelyek azóta már változtak, de némely konklúzió levonására alkalmasak. A COVID-19 világjárvány idején a tagállamok haladtak a digitalizációs erőfeszítéseikben, de továbbra is küzdenek a digitális készségek, a kkv-k digitális átalakulása és a fejlett 5G hálózatok kiépítése terén meglévő hiányosságok megszüntetéséért. Az EU jelentős forrásokat tett le a digitális átalakulás támogatására. 127 milliárd EUR-t szánnak a digitális reformokra és a nemzeti fellendülési és rezilienciatervek beruházásaira. Ez példátlan lehetőség a digitalizáció felgyorsítására, az Unió ellenálló képességének növelésére és a külső függőségek csökkentésére reformokkal és beruházásokkal egyaránt. A tagállamok a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF) elkülönített összegük átlagosan 26%-át fordították a digitális átalakulásra, ami meghaladja a kötelező 20%-os küszöböt. Ausztria, Németország, Luxemburg, Írország és Litvánia, amelyek úgy döntöttek, hogy RRF-kiosztásuk több mint 30%-át a digitálisba fektetik be.
Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy az uniós polgárok 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel. 2023-ban az EU lakosságának 90%-a használta heti egyszeri rendszerességgel az internetet, de csak 56%-uk rendelkezett alapvető digitális készségekkel. Ez tehát azt jelenti, hogy a digitális megoldások és készségek ismeretének terjesztését mindenekelőtt a lakossági szinten szükséges elindítani.
Az Eurostat felmérése alapján a legmagasabb arányban Hollandiában (83%) és Finnországban (82%) volt a digitális ismeretekkel alapvető vagy annál magasabb szintű a lakosság aránya 2023-ban. A két ország ezzel Írországot (73%), Csehországot (69%) és Dániát (70%) is megelőzte. Az EU átlag 55,6%-ot jelez, Magyarországon ez az arány 58,9% volt 2023-ban. A közép-kelet-európai térség államai közül így Magyarországon és Csehországban a legmagasabb a lakosság digitális ismereteinek aránya: Lengyelországban 44,3%, Romániában 27,7%, Szlovákiában 51,3% és Szlovéniában 46,7%.
A foglalkoztatási adatokban ugyancsak visszatükröződik, hogy a digitális ismeretek mennyire tudatosan épülnek be egy ország társadalmának életébe. Az IKT területen (Információ- és kommunikációtechnológia) foglalkoztatottak arányánál az északi országok mellett néhány nyugat-európai állam is számottevő eredményeket produkált 2023-ban.
2023-ban az Európai Unióban csaknem 10 millió fő dolgozott IKT területen, ami a teljes uniós foglalkoztatás 5%-át adja. 2013 óta folyamatosan növekszik az ágazatban munkát vállalók száma, 2013 és 2023 közötti évtizedben 1,5%-kal emelkedett ennek aránya. A legmagasabb Svédországban (9%) Luxemburgban és Finnországban (8-8%) az IKT dolgozók aránya. Legkevésbé Görögországban (2%) és Romániában (3%) helyezkednek el ebben az ágazatban a munkát vállalók. A magyar arány 4,2%-os volt 2023-ban, ami ugyan a 4,8%-os EU átlag alatt van, viszont a térség országaihoz képest magasabb. A nemi megoszlás alapján azt is láthatjuk, hogy a női IKT alkalmazottak aránya az elmúlt évtizedben (2013-2023 között) lassan, de növekedésnek indult (2023-ban 19%-os volt az arány), ugyanakkor a férfiak dominanciája továbbra is jelentős (81%).
Ahogyan a bevezetőben is utaltunk rá, a vállalkozások számára a digitális ismeretek és megoldások a jövő potenciálját is tartalmazzák, hiszen ezáltal akár versenyelőnyre is szert tudnak tenni. Ahhoz azonban, hogy a vállalkozások digitális fejlesztései hosszú távon működőképesek legyenek, fontos, hogy az ott alkalmazottak is rendelkezzenek valamilyen digitális szaktudással. Az Eurostat felméréséből kiderül, hogy csak minden ötödik uniós vállalkozás képzi, fejleszti alkalmazottait IKT-készségekkel.
A 2024-es adatok alapján a legnagyobb mértékben Finnországban (38,3%), Belgiumban (36,83%) Dániában (35,23%) és Máltán (31,12%) tartottak képzéseket IKT készségek fejlesztésével kapcsolatosan a vállalatok. A 2023-as adatokhoz képest valamennyi ország esetén visszaesés látható, de az egyik legnagyobb arányban Svédországban romlottak az adatok: itt 2023-ban még 34%-os volt ez az arány, egy évvel később azonban már csak 30,83%. Az EU-s átlag 2024-ben 22,2%, volt, a magyar érték pedig kevéssel ez alatt, 18,9%-ban került meghatározásra. A szomszédos államok közül Szlovéniában kiemelkedően magas az ilyen jellegű tréningek, fejlesztések aránya, itt 2024-ben 26,94%-os volt ez az arány. Az unióban a legrosszabbul Bulgária (9,11%) és Románia (11,9%) állnak ezen a területen.
A vállalkozásokban alkalmazott digitális technológiák átvétele az EU számára is kiemelt jelentősége. Az unió célja az, hogy a 2030-as céldátumig a kkv-k több, mint 90%-ának el kell érnie legalább a digitális intenzitás alapszintjét, az uniós cégek 75%-ának pedig számítási felhő szolgáltatásokat is igénybe kellene vennie, nagy adatelemzéseket végeznie, vagy mesterséges intelligenciát kellene alkalmaznia. A vállalkozások digitális intenzitását a digitális intenzitási index (DII) követi, amely 12 különböző digitális technológia vállalkozások általi használatát méri, például a mesterséges intelligencia használatával vagy az e-értékesítéssel. Az index pontozza a vállalkozásokat attól függően, hogy hány digitális technológiát használnak:
- 0-3: nagyon alacsony
- 4-6: alacsony
- 7-9: magas
- 10-12: nagyon magas
A kkv-k esetén legmagasabb arányban Finnországban jelentős a digitális technológiák használata. Itt, a kis- és középvállalkozások 11,6%-nál nagyon magas, 38,9%-nál pedig magas intenzitást mértek 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy a finn kkv-k több, mint felénél már haladó és annál magasabb szintű digitális megoldásokat és technológiákat is alkalmaznak a vállalkozások működtetésénél. Magyarországon a kkv-k 3,6%-a nagyon magas, míg 17,3%-a magas intenzitású az alkalmazott technológiák aránya. A legrosszabbul teljesítő két ország itt is Bulgária és Románia volt: előbbinél a kkv-k csupán 1,5%-a alkalmaz nagyon magas és 7,6%-a magas intenzitású technológiákat. Romániában 1,2% a nagyon magas és 7,4% a magas intenzitások aránya.
A vállalkozások ügyfelek és partnerek közötti kommunikációjában az e-mailek ma már elsődleges eszközként jelennek meg, ezek kiszolgálásához pedig a felhő alapú szolgáltatások igénybevétele nélkülözhetetlen. 2023-ban az EU-ban működő vállalkozások 45%-a vásárolt felhő szolgáltatást mindössze, amelyet elsődlegesen az e-mail-es kommunikáció miatt tartott fenn. Emellett azonban más esetekben is alkalmazható az ilyen megoldás, így például számítási felhővel. A számítási felhő (cloud computing) modell révén a felhasználók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz (például nyomtatókhoz, kiszolgálókhoz, tárolókapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz), amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani. A számítási felhőt használó vállalkozások többsége (83%) a felhőre támaszkodott e-mail rendszerének üzemeltetésére, 68% fájlok tárolására, 66% pedig irodai szoftverekre, például szövegszerkesztőre és táblázatkezelőre. A felhő elterjedtsége jelentősen eltér az EU országaiban, a legmagasabb arányban Finnországban (78%), Svédországban (72%) és Dániában (70%).
A felhő alapú tárolási lehetőségek mellett egyre nagyobb teret kap az üzleti világban, így a vállalkozások életében is a mesterséges intelligencia szerepe. 2024-ben az EU-ban a vállalkozások 13,48%-a használt mesterséges intelligenciát.
A legmagasabb arányban itt az északi országok állnak az élen: Dánia (27,58%), Svédország (25,09%) és Finnország (24,37%) után Belgium (24,71%) és Luxemburg (23,73%) állnak. A legrosszabb arányt Romániában (3,07%) és Bulgáriában (6,47%) mérték, Magyarország esetén 7,41%-os érték került rögzítésre. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ezeknél az államoknál az AI elterjedése még alacsony, ennek pedig nem csak technológiai, de a már említett digitális készségekkel kapcsolatos háttere is van.
Összességében az Európai Bizottság és az Eurostat felmérése azt mutatja, hogy bár néhány európai uniós országban a digitális megoldások már a mindennapi munka részét képezik és magas a digitális tudatosság, sok még az olyan állam, ahol fejlesztés szükséges. A lemaradás ebben az esetben komoly hátrányokkal járhat gazdasági szempontból is, hiszen a kimaradó vállalkozások jelentős veszteségeket érhetnek el, amennyiben nem tudnak kellő módon felzárkózni a piaci igényekhez. A szélesebb technológiai fejlesztések lehetővé tehetik a keresleti oldallal való jobb és gyorsabb kapcsolattartást, az ügyfélkiszolgálás javítását, valamint a termékek vagy szolgáltatások minél nagyobb közönség felé történő értékesítését.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
