Categories
OecoGlobus

Csökkenő trend az ukrajnai hazautalásoknál

2022 februárját követően addig nem látott mennyiségű ukrán állampolgár hagyta el szülőföldjét. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. A legtöbb külföldre menekült ukrán az elmúlt két és fél év során megpróbált új életet kezdeni, munkát vállalni, otthont teremteni magának és családjának, ugyanakkor sokan maradtak a háborús hátországban is. Azok, akik külföldről próbálják segíteni otthon maradt családtagjaikat, elsősorban anyagi lehetőségekkel, pénzügyi tranzakciók révén teszik meg. A hazautalások nagy jelentőséggel bírnak egy-egy állam nemzetgazdaságában, így nem elhanyagolható azok rövid- és hosszú távú hozzájárulása az ukrán gazdasági helyzethez.

A Világbank adatbázisa szerint 2022-ben összesen 790,88 milliárd USD értékben zajlottak hazautalási tranzakciók világszerte. Ez az érték a 2022-es év globális GDP-jének 0,8%-át teszi ki, és évek óta fokozatosan növekszik. A hazautalásokat jellemzően a külföldre költöző munkavállalók mozgatják. Ők azok, akik otthon maradt családtagjaiknak ilyen formában igyekeznek segíteni a boldogulásban. Ebből adódóan főleg azokban az országokban magas a hazautalások mértéke, ahonnan sokan vándoroltak ki munkavállalás céljából. Ukrajna esetében régóta magas a hazautalások értéke, mind nominális, mind a GDP arányában. A 2014-es, majd a 2022-es orosz támadások és háború kirobbanása pedig ezt a tendenciát tovább erősítette. A fokozódó kivándorlás hatására egyre többen kezdtek el külföldön munkát vállalni. Azoknak pedig, akik a háborús országban maradtak, hatalmas segítséget jelent a rendszeres anyagi támogatás a már külföldön élő családtagok, rokonok részéről.

2005 és 2013 között jóformán minden évben nőtt az Ukrajnában érkező hazautalások mennyisége, ennek csak a 2008-2009-es gazdasági válság tudott gátat szabni. Ebben az időszakban átlagosan a tranzakciók értéke elérte az ukrán GDP 4,1%-át. A 2014-es krími események hatására további erőteljes növekedést láthattunk, ami főleg 2015-től figyelhető meg. 2014 és 2022 között évente átlagosan 13 142 millió USD értékben zajlottak ilyen tranzakciók. Az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor 18 060 millió USD érkezett Ukrajnába.

Egyenlőre még nincsenek pontos adatok a 2023-as évre vonatkozóan, egyes becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15 700 millió USD körüli volt. A visszaesésnek több oka is van: egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen a családjukkal hagyták el Ukrajnát, mint korábban, így pedig kevesebb pénzt küldenek az otthon maradottaknak, akik kevesebben vannak. A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokban ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak olyan összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagok részére. Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását. Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam különbözeteket is. A további célok között az érintettek megfogalmazták azon szándékukat is, hogy fenntartják a szolgáltatás hozzáférhetőségét az ügynökök hálózata és a digitális szolgáltatások fejlesztésével.

A csökkenő hazautalások a havi szintű adatokban is jól láthatóak. A személyes transzferek mellett zsugorodni kezdett a külföldről érkező munkabérek mennyisége is. 2022 januárjában a bruttó külföldi munkavállalói jövedelem értéke elérte az 1 140 millió USD-t, egy évvel később ez az összeg már csak 993 millió USD volt. Idén, 2024 januárjára az ilyen típusú bevételek mennyisége tovább csökkent, 815 millió USD-re. Ebben az esetben két dolog lehet a csökkenő trend mögött: dönthetett úgy a munkavállaló, hogy kiköltözik a munkáltató országába és onnan folytatja a tevékenységet. Ennek hátterében főleg a háború miatti nehezebb életkörülmények állhattak. A másik eshetőség, hogy az adott foglalkoztatás megszűnt, ezzel pedig a tranzakciók közül is kikerült.

A hazautalások, mint külső finanszírozási források esetenként nagyobb mértékűek lehetnek, mint a külföldi közvetlen tőkebefektetések vagy egyes nemzetközi szervezetek által folyósított támogatások, fejlesztési csomagok, kölcsönök. Ebből adódóan az ilyen jellegű tranzakcióknak kiemelt szerepe van az adott nemzetgazdaság szempontjából, a kereskedelmi kapcsolatok ösztönzésén túl a küldő személyek egyfajta beruházást hajtanak végre a származási országukban. Az adott országba érkező pénzt pedig annak határain belül költik el, tehát növeli a GDP-t, fokozza a fogyasztást. Emellett fontos azt is figyelembe venni, hogy a különböző szervezetek által közzétett adatok még csak nem is biztos, hogy az összes tranzakció értékét tükrözik. Számos esetben a külföldön élő munkavállalók nem hagyományos módot választanak a pénz hazajuttatására, ami pedig nem jelenik meg ezáltal a hivatalos statisztikákban. Így Ukrajna esetében ez a tény, ha nem is nagy mértékben, de tovább növelheti a hazautalások összegét.

A hazautalások a közép-kelet-európai országok nagy részében jelentős összegeket tesznek ki. Ukrajna szomszédos országait vizsgálva azt láthatjuk, hogy Oroszország mellett, Romániába és Lengyelországba is magas az ilyen jellegű bevételek értéke.

Oroszországban az elmúlt évek távlatából 2019-ben volt a legmagasabb a hazautalások értéke, ekkor 10 432 millió USD összegben érkezett az országba pénz. Románia szintén dobogós helyezést érne el a listán: itt 2015-től 2021-ig folyamatos növekedés figyelhető meg, 2022-ben 8 660 millió USD-t küldtek haza román munkavállalók külföldről. Végül Lengyelország szintén érdekes és magas számokat produkált 2015 és 2022 között. Lengyelországban az elmúlt években folyamatosan növekedett azok száma, akik kivándoroltak az országból, jellemzően nyugat-európai államokba.

Globális tekintetben a hazautalások rekordjait azok az országok tartják, amelyekből a legtöbben döntenek a külföldi munkavállalás mellett. 2023-ban India (125 milliárd USD), Mexikó (67 milliárd USD), Kína (50 milliárd USD), Fülöp-szigetek (40 milliárd USD), valamint Egyiptom (24 milliárd USD) voltak a listavezetők. Az európai államok közül, a már bemutatott államok mellett, jelentős a Franciaországba (34 milliárd USD) és Németországba (19 milliárd USD) irányuló tranzakciók értéke.

Elemző

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre