2026. január 1-vel Bulgária az eurózóna 21. tagjává vált, ami számos változást hoz a délkelet-európai ország életében. Amellett, hogy a korábbi bolgár leva fizetőeszközt fokozatosan felváltja az euró, a gazdaságban is jelentős folyamatokat generál a valutacsere. A monetáris politika nemzeti szintű eltűnése mellett más hátrányokkal is számolnia kell Bulgáriának, az előnyök ellenére is. Az alábbi rövid összefoglalónkban az euró külkereskedelemre gyakorolt hatásait vesszük végig, fókuszba helyezve az új eurózóna tagot, valamint összevetve a korábbi horvát euró bevezetéssel is.
Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, 2024. január 1-vel pedig a schengeni övezet része is a délkelet-európai ország. 2026. január 1-je nemcsak egy új év kezdetét jelentette a bolgárok számára, de az euró bevezetése is megtörtént. Ahhoz, hogy az utóbbi lépés megvalósulhasson, több kritériumnak meg kell felelnie egy adott ország gazdaságának. Az úgynevezett maastrichti kritériumok egyszerre tartalmaznak jogi és gazdasági konvergeniakritériumokat is:
-
- Gazdasági konvergenciakritériumok: árstabilitás (fenntartható árstabilitás biztosítása, az átlagos inflációs ráta egyéves időszakon keresztül nem haladhatja meg a 1,5 százalékpontnál nagyobb értékben a három legjobban teljesítő tagállam átlagos inflációs rátáját); rendezett és fenntartható államháztartás (a tervezett vagy a tényleges költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, valamint az államadósság nem lehet magasabb, mint a GDP 60%-a); fenntartható kamatlábak (az ország átlagos nominális hosszú távú kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő tagállam kamatlábát); árfolyam-stabilitás (legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban – ERM-II – anélkül, hogy valutájának árfolyama jelentősen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, továbbá anélkül, hogy valutájának az euróval szembeni bilaterális középárfolyamát leértékelné).
- Jogi konvergencia: Az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy nemzeti jogszabályaik összhangban álljanak a Szerződéssel, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az EKB alapokmányával. A Szerződés és az alapokmány előírják a központi bankok függetlenségét.
Az adott ország csatlakozási feltételeinek teljesülését és a felkészültség értékelését az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság végzi. Az erről szóló konvergenciajelentés megmutatja, hogy milyen hiányosságok és előrelépések tapasztalhatóak az érintett tagállamoknál, valamint jelzi, hogy várhatóan mikor kerülhet sor a tényleges csatlakozásra. Bulgária esetében legutoljára 2025. június 4-én jelent meg ilyen jellegű beszámoló, amelyben pozitívan értékelte az EKB és az Európai Bizottság a csatlakozás lehetőségét. Az EKB értékelése szerint Bulgária a konvergenciakritériumok referenciaértékein belül maradt, és megfelelt a jogi követelményeknek. Miután 2020. július 10-e óta részt vett az árfolyam-mechanizmusban (ERM–II) és a bankunióban, a nehéz gazdasági helyzetben is sikerült újabb előrelépést tennie az európai integráció felé. A fenntartható konvergenciának kedvező környezet megteremtéséhez Bulgáriában stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra volt szükség.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27188855
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27188994
Az euró bevezetése számos olyan gazdasági előnnyel jár, ami a hosszú távon meghatározó lehet az érintett ország számára.
- Egyrészt jelentősen csökken az árfolyamkockázat az eurózóna országaival. Mindez stabilabb árképzést, hosszabb távú szerződéseket és alacsonyabb fedezeti költségeket eredményez. Azon országok számára, amelyek erősen kötődnek kereskedelmileg az EU államaihoz, ez komoly előnyt jelenthet.
- Az euró bevezetése kedvezően hat a tranzakciós költségekre is, azok mérséklődése jelentős lehet. Megszűnik az átváltási díj, kevesebb lehet a banki költség. Ez főként a kkv-k számára és a határokon átnyúló beszállítói láncoknak lehet pozitív változás.
- A kereskedelem élénkítésében részben hasznos lehet a közös valuta, ugyanakkor ez csak azon államok között megfigyelhető, amelyek szintén használják az eurót.
Érdemes rövid kitekintést tenni az úgynevezett Rose Effect felé is. A közgazdasági elmélet, amely Andrew Rose nevéhez kapcsolódik, arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, az egyforma valutát (jelen esetben eurót) használó államok egymással többet és magasabb értékben kereskednek, mint azokkal az államokkal, amelyek saját nemzeti valutájukat használják. A különbség akár háromszoros mértékű is lehet azon államok irányába, amelyekkel azonos valutát használ az érintett ország. Az euróövezetben lévő államok esetében mindez nagyon jól megfigyelhető, az egymás közötti kereskedésük a külkereskedelmük jelentős részét alkotja. Petr Polak, aki tanulmányában erre a modellre épít, kifejti, hogy az euró hatása a kétoldalú külkereskedelemre ugyan pozitív, de kisebb, mint az a korábbi vizsgálatok mutatják. Polak szerint a növekedés a külkerben 2-6% közé tehető, ami ugyan számottevő, de lényegesen kevesebb, mint a korábbi elemzések mutatták.
Mindemellett azonban több olyan nehézség is adódik a közös pénz használatával, amelyek a külkereskedelemben is visszatükröződnek. Bulgária esetében ennek különösen nagy jelentősége van, mert bár árukereskedelmét nagyrészt az eurózóna országaival bonyolítja, földrajzi elhelyezkedése révén a legtöbb szomszédja más nemzeti valutát alkalmaz.
- A nem eurót használó szomszédos országokkal folytatott kereskedelemben megmarad a devizakockázat. Ha ezek az országok kis, volatilis valutát használnak, az kiszámíthatatlanságot okozhat.
- Az euró alkalmazása a versenyképességre is hatással van: saját valuta hiányában ugyanis nem lehet leértékeléssel javítani a versenyképességet. Ha a szomszédos ország valutája gyengül, az ottani termékek olcsóbbá válhatnak, így pedig az import ebbe az irányba fog növekedni, ami egyensúlytalansághoz vezet.
- Az árfolyam átgyűrűzés veszélye az importon keresztül is jelen lehet, ami azt jelenti, hogy a nem eurót használó országokból származó import ára gyorsabban változhat, ami inflációs nyomást okozhat.
A vállalatok inkább azokkal az országokkal kezdeményeznek szorosabb partnerséget, amelyek szintén tagjai az eurózónának, így egyfajta irányeltolódás, kereskedelmi átrendeződés is végbemegy az euró bevezetése miatt. Mindez érthető módon csökkenti a nem eurozónába tartozó országokkal a kereskedelem relatív súlyát. Ugyancsak az euró bevezetésének hatása lehet, hogy felértékelődik a magasabb hozzáadott értékű, kevésbé ár-érzékeny export is.
Bulgária előtt, 2023. január 1-vel Horvátország is az euróövezet tagja lett, így viszonylag jól áttekinthető, hogy az elmúlt időszakban itt milyen módon változott a külkereskedelem.
A horvát áru-külkereskedelem értékének változása azokkal a szomszédos országokkal, amelyek nem eurót használnak (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
A horvát áru-külkereskedelem adatainak összehasonlítása azon országokkal, amelyek nem tagjai az eurózónának egyértelmű csökkenést mutatnak a 2023-as évre vonatkozóan, főleg az exportoldalon. A teljes árukivitelnél -6%-os, az importnál pedig -4%-os visszaesés figyelhető meg. Azokkal az országokkal, amelyek tagjai az eurózónának, szintén csökkent az export és import értéke, viszont kisebb mennyiségben, mint a táblázatban látható országoknál. 2024-től ismét növekvő tendenciát vett fel a horvát külkereskedelem, mind az eurózóna, mind az azon kívül eső országok irányába, viszont egy átmeneti zsugorodás megfigyelhető volt az új valuta bevezetése után. Mindezért különösen fontos, hogy az újonnan belépő eurózóna tagok megfelelő módon tudják kezelni ezt a visszaesést és az ne váljon hosszú távúvá. Utóbbi esetben ugyanis tovább rontja a külkereskedelmi egyenleget, valamint a folyó fizetési mérleget is, ami növeli a külső eladósodottságot és rontja az ország termékeinek versenyképességét.
Összességében a bolgár euró bevezetése képes kedvező helyzetet teremteni az országban abban az esetben, ha a továbbiakban is folytatódik a korábbi fegyelmezett monetáris politika és ezzel összhangban a gazdaságpolitika is. A 2024-es adatok alapján több fontos kereskedelmi partnerrel is csökkent a bolgár export-import értéke, így kérdéses, hogy 2025-ben ez hogyan változott, valamint, hogy az euró bevezetése itt is hasonló visszaesést fog-e eredményezni, mint Horvátországban. Horvátország példáján látható, hogy az euró hosszú távon inkább pozitív hatásokat hordoz magában, a kezdeti években azonban számos nehézség akadályozhatja az egyensúly megtalálását. Emellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a közös valuta alkalmazása önmagában nem oldja meg az ország pénzügyi helyzetét és a gazdasági növekedésre sem hat egymagában. Mindehhez versenyképesség, ipari teljesítmény, valamint stabil bázis szükséges.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
