Februárban lesz harmadik éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a harcok pedig azóta folyamatosak, és egyre pusztítóbbá váltak. Az elmúlt hónapok során az ukrán gazdaság mindeddig nem látott mélypontot élt meg, az orosz támadások nem kímélték az infrastruktúrát, az energetikai központokat, de a civil létesítményeket sem. A tavalyi év során már több alkalommal is bemutattuk az ország gazdaságának kihívásait, most pedig az idei év előrejelzései alapján egy összefoglalóban közöljük a várható, 2025-ös eredményeket.
A 2024. IV. negyedévi makrogazdasági adatokat az ukrán nemzeti bank mindeddig még nem tette közzé, de az eddigi ismeretek alapján az ország gazdasága a tavalyi év során sem tudott nagyobb növekedést elérni. Mindennek hátterében elsősorban a háború, valamint annak közvetlen hatásai állnak: a lerombolt építmények, a megrongálódott infrastruktúra, amely nemcsak a közutakra, de az energiaellátásra is vonatkozik, valamint a magas arányú elvándorlás. Ahhoz, hogy az ipari termelés folyamatos legyen, elengedhetetlen a megfelelő energiával való ellátottság, ez azonban az olaj és egyéb vezetékek magas arányú rongálódása, valamint az energiaellátási központokat ért támadások miatt jelenleg nem lehetséges. Szintén fontos, mind a nyersanyaglogisztika, mind a kereskedelem szempontjából, hogy az utak, az infrastruktúra használható legyen, viszont az ország jelentős részében ma ez is sérült. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy a háború folytatódása esetén milyen kilátásai vannak az ukrán gazdaságnak 2025-re nézve?
Abban az esetben, ha a háború az eddigi intenzitással zajlik 2025-ben is – tehát nem lesznek az eddigieknél nagyobb és súlyosabb támadások és nem is terjed tovább területileg sem – akkor az elemzések nagy része szerint a tavalyi, 2024-es évihez hasonló értékek születhetnek az ukrán gazdaságban. A tavalyi évre az Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3%-os reál GDP növekedést prognosztizált, ami várhatóan teljesül, ehhez hasonlóan alakulhat a 2025-ös évben is a bruttó hazai termék bővülési üteme. Az ukrán központi költségvetés ennél pesszimistább, ők 2,7%-os gazdasági növekedéssel számolnak idénre, ellenben a független elemzőkkel, akik ennél magasabb, 3,7%-os bővülést várnak. Az Ukrán Nemzeti Bank is közzétette várakozásait a témában: az ő prognózisuk szerint, ami az eddigiekhez képest a legoptimistább képest festi, 4,3%-kal nőhet a GDP 2025-ben.
A bemutatott várakozások alapján a legoptimistább a Raiffeisen Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Ukrán Nemzeti Bank, mindhárom intézmény 4% fölötti GDP növekedést vár az idei évben. A Raiffeisen Bank az előrejelzését arra alapozza, hogy az előző év második felétől az ukrán gazdaságot és üzleti környezetet egy óvatos optimizmus jellemzi, ami azonban nem mutat túl az üzleti hangulatindex (BAEI) 48,7 pontot elérő, pesszimista zónáján. Az EBRD jelentése szerint az ukrán gazdaság a 2023-as 5,3%-os növekedés után 2024 első negyedévében a becslések szerint éves szinten 6,5 %-kal nőtt, ami részleges kilábalást jelent a háború kezdetén 2022-ben bekövetkezett meredek visszaesés után. A növekedés azonban lelassult 2024 első negyedéve óta az áramhiány és az importált villamos energia magasabb költségei miatt, így az EBRD a 2024 májusában előrejelzett 6%-os GDP növekedést 4,7%-ra módosította a 2025-ös év vonatkozásában.
A GDP adatokon túl érdemes a többi, makrogazdasági mutatóra is néhány pillantást vetnünk. Az előrejelzések szerint a fogyasztóiár-index 2025-ben átlagosan 10,0% körül alakulhat, ami a 2024-es évi 5,8%-os értékhez képest lényegesen magasabb. Az év végi infláció ennél kisebb, 7,1%-os várakozást jelent, ami a 2024-es év végi 9%-os értéknél kevesebb lenne. Érthető módon számos tényező befolyásolhatja az infláció alakulását, ahogyan ez 2024-ben is megtörtént, tehát ezek az előrejelzett értékek erős előzetes becsléseknek minősülnek. A költségvetési hiány mértéke 2024-ben 44 milliárd USD körül alakult az ukrán adatok szerint, így az előrejelzések közül a legtöbbnél csökkenést láthatunk az idei évre vonatkozóan. Érdekes a Dragon Capital prognózisa, ők a háború befejeződése esetén 39,2 milliárd USD-re becsülik a költségvetési hiány lehetséges mértékét, míg tűzszünet kialakulása során csökkenne a mutató, akár 24-28 milliárd USD közötti értékre. A legmagasabb mértékű növekedést a KSE Institute számolta ki, álláspontjuk szerint az idei év során 42,7 milliárd USD-re emelkedhet az ukrán költségvetési hiány összege.
A háború kezdete óta Ukrajna számos módon és formában kapott anyagi támogatást a különböző nemzetközi szervezetektől, országoktól, integrációktól. A támogatások és segélyek mértéke egyre nehezebben megbecsülhető, de az ország gazdasági és társadalmi fenntartásához további szubvenciók szükségesek. Az egyes előrejelzések nagyon hasonló összegben határozták meg a lehetséges további segélyek összegének mértékét 2025-re vonatkozóan, átlagosan 34,8 milliárd USD-ra becsülik a külföldről folyósított segélyek összegét. A bemutatott előrejelzések érvényesülése tehát nagyban függ egyrészt a folyósított segélyektől, amelyek alapot tudnak biztosítani a gazdasági nehézségek megoldásához, valamint attól, hogy a külkereskedelemben a szárazföldi és tengeri exportfolyosók 2025 során végig megfelelően működhetnek majd. Egy nagyobb támadás, vagy a korábbi áruszállítási útvonalak átrendeződése esetén mindezek a dinamikák is megváltozhatnak majd.
A legnagyobb kockázatok 5 területen jelentkeznek a gazdaságban:
- Az erőműveket ért támadások miatt tovább növekszik a villamosenergia-hiány: a 2024. novemberi támadások miatt az ukrán energiainfrastruktúra további komoly károkat szenvedett el, még több támadás esetén fennáll annak a lehetősége, hogy az ország teljes energiarendszere összeomlik. Ennek következménye a társaságok számára a termelés és kisebb mértékben a szolgáltatások csökkenése lehet. Ezt a kockázatot általában mérséklik a felhalmozott erőműkészletek és az erőművek gyors helyreállítása, de végső soron mindez az energiainfrastruktúra megsemmisítésének vagy károsodásának természetétől és a rakétatámadások intenzitásától függ.
- A háború folytatódása, valamint intenzitásának növekedése: a 2025-ös évre készült ukrán költségvetés a védelmi és biztonsági kiadások alapján azt tükrözi, hogy a háború folytatódni fog ebben az évben is. Egyes elemzők és témával foglalkozó közgazdászok azonban egyre több olyan forgatókönyvet állítanak össze, amelyek alapján 2025 második felétől változás állhat be, ezzel együtt csökkentve a biztonsági kockázatokat is.
- Emelkedő fogyasztói árak és gyorsuló infláció: a magasabb adók, a megnövekedett költségvetési kiadások, a hrivnya leértékelődése miatt várhatóan 2025 során tovább nőhetnek majd Ukrajnában a fogyasztói átlagárak, valamint az év során tovább gyorsulhat a pénzromlás mértéke is.
- Erősödő munkaerőhiány: Az ukrajnai migráció mértéke az elmúlt évek során egyre jobban felerősödött, egyrészt a háború közvetlen, másrészt annak közvetett hatása miatt. Az energiahiány még inkább növeli az elvándorlók számát, hiszen sokszor kiszámíthatatlanná teszi a mindennapokat is az áramkimaradások mértéke. A gazdasági bizonytalanság tovább növeli a költözők számát, továbbá a katonai mobilizáció is hangsúlyos a tényezők között.
- Logisztikai kockázatok: Az idei évben az előrejelezések szerint megnövekedhetnek a kikötői infrastruktúrát érintő sztrájkok, valamint a teherforgalom újbóli blokkolása az egyes uniós országokkal közös határon.
Mindezek után felmerülhet a kérdés, hogy 2025-ben várható- e bármiféle javulás az ukrán gazdaságban? Az előrejelzések egyetértenek abban, hogy az idei év valamivel kiszámíthatóbb lehet, mint a háború eddigi két éve volt. Rendkívül fontosak továbbra is a nyugati pénzügyi segélyek, amelyektől az állami költségvetés minden nem katonai kiadása függ, így például a szociális kiadások és infrastrukturális helyreállítások is. A 2025-ös állami költségvetés előírja, hogy 2025-ben a várható külső finanszírozás 38,4 milliárd dollár (2024-ben 41,3 milliárd dollár), míg az elemzők 34,8 milliárd dollárra számítanak. Az államháztartás hiányát főként az EU Ukrajnáért Alapból, a G7-től kapott ERA-hitelből (kb. 50 milliárd dollár), a befagyasztott orosz eszközökből és államkötvényekből származó bevételből fedezik majd. Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelző közleménye szerint: „Ukrajna reál-GDP-növekedése tovább gyorsul, 2025-ben 4,3%-ra, 2026-ban pedig 4,6%-ra. A gazdasági fellendülést az előrejelzési horizonton elősegíti a puha költségvetési politika fenntartása, a belső kereslet élénkülése, amelyet a bérnövekedés, valamint a termés felhalmozódása, az ukrán termékek iránti fenntartható külső kereslet és a fellendülésbe, különösen az energiába történő beruházások támogatnak”.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.