🛢️A G7-es országok vezetőinek asztalára még hónapokkal ezelőtt egy, az orosz, tengeri szállítású kőolajra szabályozó javaslat került, mely szerint a kőolaj hordónkénti árát a 65-70 dolláros tartományban rögzítenék. Az EU-ban a döntéshozók megosztottak a kérdésben, ugyanis néhányan magasabb, míg mások alacsonyabb árat szeretnének kiharcolni. (2022. november 23-án a Brent olaj ára 84,54 USD volt, míg az uráli kőolajár már a jelzett sávban, 68 dollár körül mozog.) Az előzetes elképzelések szerint az intézkedés 2022. december 5-én lépne életbe. A gyakorlat és az elmélet egyértelműen rámutat, hogy az árak maximalizálása mindig torzítja a piacokat, kivételes, és rövidebb ideig tartó esetekben, azonban eredményesek lehetnek. Ezzel próbálkoznak most a G7-es országok.
🚢Fontos tényező, hogy Oroszország kőolajexportja elsősorban nem csővezetékeken, hanem 70-85%-ban olajszállító tankerek segítségével történik, tehát az intézkedés ebből a szempontból célravezetőnek tűnhet. Lényeges azonban, hogy az orosz kőolaj a világgazdaságban nem játszik döntő szerepet. A kőolaj ugyan az egyik legfontosabb exportcikke az országnak, azonban a világkínálat nagyjából csak 10%-át adja.
🏢 Jelen árplafon gazdasági vonatkozású célja, hogy (1.) továbbra is biztosítsa az orosz olaj kínálatát a globális piacokon, (2.) csökkentse az energiaárakra nehezedő nyomást, illetve (3.) csökkentse Oroszország olajexportból származó bevételeit. A politikai célok között pedig arra lehet rámutatni, hogy az intézkedés megtiltja a hajózási-, biztosító- és a viszontbiztosító társaságok számára az orosz nyersolaj rakományok kezelését szerte a világon, amely alól csak az jelentene kivételt, ha azt a G7 és szövetségesei által meghatározott maximális áron adják el. Érzékeny kérdésről van egyébként szó, mert a becslések szerint a tengeri biztosítások 90 százaléka kapcsolódik az EU-hoz vagy az Egyesült Királysághoz, és például az olajszállító tartályhajókra vonatkozó biztosítási szerződések 95%-át a G7-es konzorciumok biztosítják. Ebből pedig az látható, hogy a szankciónak a szankciót kivető országokra is lehet negatív hatása.
💵 A G7-es országok ettől függetlenül, éppen azért gondolják eredményesnek ezt az intézkedést, mert a világ legfontosabb szállítmányozási- és biztosító cégei éppen náluk találhatók, és az árplafon szinte lehetetlenné tenné a moszkvai vezetés számára a magasabb áron történő értékesítést. Ráadásul az árplafont nem alkalmazó országokban is elnehezülne az orosz kőolajexport. Ellenben a G7-es vezetők úgy érvelnek, hogy jelenleg a kitermelési költségek hordónként nagyjából 20 dollárra rúgnak, így a 65-70 és a 20 dollár különbözete továbbra is vonzóvá tenné Oroszország számára az olaj exportját, így elkerülhető lenne a világpiaci kínálat beszűkülése.
📉 Egyébiránt a G7-es és az EU-s tag Németország és Franciaország a legnagyobb támogatói az intézkedésnek, az viszont számukra is egyértelmű, hogy a nagy hajózási iparágakkal rendelkező országok – elsősorban Ciprus, Málta és Görögország – vonakodni fognak és kibúvót keresnek majd. Ciprus például kompenzációt is szeretett volna kiharcolni azon hajóiért, amelyek lajstromozását az EU-n kívülre helyezték át az árplafon kijátszása és az üzleti veszteségek elkerülése miatt.
🇵🇱 🇭🇺 Lengyelország, Litvánia és Észtország túl magasnak tartja a tervezett árat és amellett érvelnek, hogy a termelési költségen mentén szankcionálják tovább Oroszországot. Ellenben Ciprus, Görögország és Málta a már említett okok miatt túl alacsonynak találja azt, és attól tartanak, hogy hajóikat vagy ki kell egyelőre vonni a forgalomból, vagy azok majd más zászlók alatt tűnnek fel. Jelenleg Lengyelország és Magyarország ellenzi egyértelműen ezt a fajta szankciót. Lengyelország egy kilencedik szankciós csomag kíséretében látná szívesen ezt az intézkedést, a magyar érvelés szerint pedig az ársapka érdemben nem járul hozzá az ukrajnai háború kérdésének megoldásához. Egyelőre még nem tudható, hogy a két ország meddig kívánja fenntartani ezt az álláspontját. Valószínűnek tűnik, hogy az orosz exportbevételek csökkenhetnek az intézkedés bevezetése miatt, annak nagyságát azonban nehéz megbecsülni. Ugyancsak valószínű lehet az is, hogy az orosz kínálat kiesése a világpiacról megemelheti a kőolaj árát, amely nem feltétlenül lenne jó hír a jelenlegi inflációs környezetben.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/europai-unios-szankciok-es-az-energiabiztonsag-kerdese/
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
