🔎 2020 első negyedéve óta sújtja az európai munkaerőpiacot a koronavírus járvány. Az európai uniós tagállamok olyan intézkedéseket léptettek életbe az egészségügyi válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának csillapítása érdekében, mint a rövidített munkaidő bevezetése vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatások. Ez segíthetett bizonyos mértékig korlátozni a tömeges elbocsátásokat. Azonban a határozott idejű szerződések megújítására számos esetben nem került sor, illetve az időszakosan foglalkoztatottak a tavalyi évben nem tudtak a munkaerőpiacra lépni. Ezt a szegmenst közvetlenül befolyásolhatta a gazdasági aktivitás visszaesése és a vállalkozások vagy állami szervek leállítása.
📈 2020 negyedik negyedévére megkezdődött az európai munkaerőpiac helyreállása, ekkor már 188,7 millió fő, vagyis az EU teljes 20-64 éves népességének 72,6%-a állt foglalkozásban. A mélypont 2020 második negyedéve volt 186,6 millió fővel, vagyis 71,7%-os foglalkoztatási rátával (Míg egy évvel korábban, 2019 negyedik negyedévében 191,4 millióval, azaz 73,2%-os aránnyal).
👩👨 A foglalkoztatás visszaesése a két nem esetében eltérően alakult. Az Európai Unióban élő férfiak foglalkoztatottsága éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévére 1,7 millióval csökkent, ami a foglalkoztatási ráta 0,9%-pontos esését jelenti (2019-ben: 79,1%-ról 2020-ban: 78,2% -ra módosult). A nők esetében 1,0 millió fős volt a csökkenés, ami 0,4%-pontot jelent (2019-ben: 67,4%-ról 2020-ban: 67,0%-ra változott) ugyanebben az időszakban.
🌍 A foglalkoztatási ráta leginkább Spanyolországban, Észtországban és Litvániában esett vissza. Előbbi két országban – ahogy a legtöbb EU-s tagállamban – a férfiak esetében történt nagyobb arányban tartós állásvesztés. Litvániában azonban fordított helyzet alakult ki, a nőket sújtotta jobban a válság. Szinte az összes EU-tagállamban – Lengyelország, Luxemburg, Málta és Görögország kivételével – a foglalkoztatási ráta csökkenését regisztrálták 2020 negyedik negyedévben (év/év alapon). Magyarország stagnálás közeli állapot alakult ki. A férfiak esetében enyhe növekedés, míg a nők esetében kismértékű csökkenés következett be.
⌛ Az ideiglenes foglalkoztatás 2020 végén a 2019-es szint alatt maradt, és a férfiakat erőteljesebben érintette. Az időszakhoz kötött szerződések az EU teljes foglalkoztatásának 10,6%-át tették ki 2020 utolsó negyedévében, vagyis az EU-ban minden tízedik foglalkoztatott rendelkezett határozott idejű szerződéssel, míg 2019 negyedik negyedévében ez az arány magasabb volt, egészen pontosan 11,7%.
📊 Európában a járvány kezdete óta az ideiglenes foglalkoztatás tendenciája eltérést mutat a nemek között, a női munkavállalóknál nagyobb az ilyen szerződések aránya, mint a férfiaknál. 2020-ban az ideiglenes foglalkoztatás aránya mindkét nem esetében 1,3 százalékponttal esett vissza a második negyedévben 2020 első negyedévéhez képest, majd a következő két negyedévben fokozatos fellendülés következett be, a nőknél nagyobb, a férfiaknál kisebb ütemben.
💾 Az eredeti cikk itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-europai-unios-atlagnal-lenyegesen-kedvezobb-volt-a-munkanelkuliseg-a-visegradi-orszagokban/
#foglalkoztatas #ideiglenesmunkavallalas #Magyarország #hazaigazdasag #Eurostat #EU #EuropaiUnio #gazdasg
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
