Napjaink egyik legfontosabb globális kihívása a fenntartható fejlődés. Az ESG-követelmények megjelenése rákényszeríti a gazdaság szereplőit, hogy aktívan segítsék az átmenetet, és ezen területet érintően be is számoljanak – elsősorban a vállalat külső érdekeltjei, különösképpen a befektetők és a fogyasztók felé. Jelen cikkben az ESG-követelmények kialakulásának útját tekintjük át, a fogalmi alapoktól és a történeti értelemben vett kezdetektől indulva a jelenlegi európai uniós és magyar szabályozás vázlatos ismertetésével bezárólag.
Mit jelent az „ESG-követelmények” kifejezés?
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a három tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése. [1] Az ESG fent említett három pillére az alábbi módon értelmezendő [2]:
- Környezeti pillér: A befektetők értékelik a vállalati éghajlat-politikát, az energiafelhasználást, a hulladékot, a szennyezést, a természeti erőforrások megőrzését és az állatokkal való bánásmódot. A figyelembe vett tényezők közé tartozhat az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátása, a mérgező hulladékok kezelése és a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés.
- Társadalmi pillér: Értékelik a vállalat belső és külső érdekeltekkel való kapcsolatait. Adományoz-e a vállalat a nyereségéből a helyi közösségeknek, vagy ösztönzi-e a munkavállalókat önkéntes munkára? A munkahelyi körülmények tükrözik-e a munkavállalók egészségének és biztonságának magas szintű tiszteletben tartását?
- Irányítási pillér: Biztosítja, hogy a vállalat pontos és átlátható számviteli módszereket alkalmazzon, a vezetőség kiválasztásakor integritásra és sokszínűségre törekedjen, és elszámoltatható legyen a részvényesek felé. Az ESG-befektetők biztosítékokat kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a vállalatok betartsák az összeférhetetlenségi szabályokat az igazgatósági tagok és a felsővezetők kiválasztása során, ne használják fel a politikát előnyök szerzésére, és tevékenységük minden tekintetben jogkövető legyen.
Honnan ered az ESG követelmények rendszere?
A környezetvédelem, mint a gazdasággal szembeni elvárásrendszer az 1970-80-as évektől kezdve épül be intenzíven a gazdálkodásba. A fenntartható fejlődés jelenleg is használatos fogalmát az 1987-es Brundtland-jelentés fektette le: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” [3]
Míg a CSR (Corporate Social Responsibility – vállalati társadalmi felelősségvállalás) kifejezés hosszabb múltra tekint vissza, az ESG betűszó először 2004-ben jelent meg az ENSZ egy pénzügyi piacokat vizsgáló speciális jelentésében, fokozatos elterjedése innen datálható, sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy a pénzügyi szféra jelentősebb szereplői viszonylag hamar átvették a kezdeti követelményrendszert. [4]
Megemlítendő az ESG minősítési rendszer elődjeit / korábbi változatait. Ilyen volt például a Social Return on Investment (SROI), vagy a Boston Consulting Group társadalmi impakt modellje. [5] Ezeknél ismertebb azonban a KLD modell. 1990-ben kezdték el az MSCI KLD 400 Social Index segítségével a befektetések fenntarthatóságát mérni. A 2007-es KLD modell már az ESG-célokat beépítve működött, nyolc tényező mentén értékelve a vállalatokat, környezeti és szociális szempontok mentén egyaránt. Az Innovest modell ehhez képest inkább a környezetbarát menedzsmentre koncentrál. [6]
Globálisan 1992-től kezdtek komolyabban foglalkozni az éghajlatváltozással: Rio de Janeiroban létrejött az ENSZ keretegyezmény, melyet 154 ország írt alá, 1997-ben pedig ez a kör tovább bővült Kiotóban: 192 ország vállalt kötelezettséget a légkörbe jutó káros anyagok mértékének csökkentésére. [7] Jelenleg az ENSZ 2015 óta létező fenntartható fejlődési célrendszere (Sustainable Development Goals – SDG) határozza meg legtágabb értelemben a területet, ahogy a vállalatok egyre inkább beépítik ezt a követelményrendszert a saját ESG követelményrendszerükbe. (Emellett a 2016-os Párizsi Klímamegállapodás is jelentős hatást gyakorol erre a területre.) 2022-ben az USA-ban igazgatótanácsok 40%-a már részesült ilyen irányú továbbképzésben. [8]
Az ESG az utóbbi években kapott leginkább hangsúlyt, amit részben a COVID-19-nek is köszönhetünk. A világjárvány előtérbe helyezte a gazdasági egyenlőtlenségeket, rávilágított számos terület hiányosságaira világszerte. Az Európai Unió válságkezelése egyértelműen előnyben részesíti a környezeti és szociális területet, ezek számára jelentős költségvetési többletforrást biztosít a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) által. [9]
Az ESG-minősítés és a minősítő ügynökségek szerepe
Az ESG-követelmények mérésére ma még nincs hivatalos megoldás, és a hitelminősítő ügynökségek piaca töredezett, olyan szereplők, mint az MSCI vagy a Sustainalytics próbálnak meg kézzelfogható adatokat gyűjteni, hogy azok alapján ESG-pontszámokat adjanak ki. Ennél is fontosabb azonban, hogy nem elegendő pusztán az ESG-ről számot adni, hanem integrált nem pénzügyi jelentéstételre van szükség. [10]
Számos különböző ESG-minősítő ügynökség és módszertan létezik, amelyek mindegyike egyedi megközelítéssel értékeli a vállalatok teljesítményét. Egyes ügynökségek például a vállalat karbonlábnyomára és energiahatékonyságára, míg mások a munkavállalókkal való bánásmódra és az emberi jogokra helyezik a hangsúlyt. A befektetőknek és a vállalatoknak szükséges értékelniük az ESG minősítéseket és módszereket, mivel azok értékes betekintést nyújtanak a vállalat teljesítményébe olyan területeken, amelyeket a hagyományos pénzügyi mérőszámok gyakran nem érintenek. Az ESG-minősítések továbbá segíthetnek a vállalatoknak azonosítani azokat a területeket, ahol javíthatnak teljesítményükön, és ahol a társadalmi elvárásokhoz igazodva javíthatják hírnevüket, kockázatkezelésüket és hosszú távú pénzügyi teljesítményüket. Mivel egyre több befektető fordít figyelmet az ESG-tényezőkre, az ezeken a területeken jól teljesítő vállalatok vonzóak lesznek a befektetők számára, és hosszú távon sikeresek lesznek. [11]
Az európai uniós szabályozás
Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben egyre fokozottabb erőfeszítéseket tesz a környezet- és klímavédelem, valamint a kohézió és szociális felzárkóztatás területén. Ennek keretében az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz való alkalmazkodás is megvalósul. Környezeti szempontból 2019 decembere óta a legmeghatározóbb stratégiai dokumentum az EU Green Deal (Európai Zöld Megállapodás). Az Európai Zöld Megállapodás célrendszere az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz igazodik. A dokumentum leszögezi, hogy: „A megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető információk szintén fontos szerepet játszanak abban, hogy a vásárlók fenntarthatóbb döntéseket hozhassanak, emellett csökkentik a zöldrefestés (greenwashing) kockázatát. A ’környezeti állításokat’ tevő vállalatoknak alá is kell támasztaniuk azokat, mégpedig a termékek környezeti hatásainak értékelésére szolgáló szabványos módszertan alapján.” Valamint azt is, hogy: „Több lehetőséget kell teremteni a befektetők és a vállalkozások számára azzal, hogy megkönnyítik számukra a fenntartható beruházások azonosítását és biztosítják a vonatkozó információk hitelességét.”[12]
Az ún. Taxonómia-rendelet kritériumokat állapít meg annak eldöntésére, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható. [13]
A CSRD-irányelv (amely a közbeszédben ESG-irányelvként is megjelenik) preambuluma az irányelv jelentőségét illetően leszögezi, hogy szakpolitikai intézkedés hiányában a felhasználók információigénye és a vállalkozások által nyújtott fenntarthatósági információk közötti szakadék várhatóan növekedni fog. E szakadék jelentős negatív következményekkel jár. A befektetők befektetési döntéseik meghozatalakor nem tudják megfelelően figyelembe venni a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat nem megfelelően figyelembe vevő befektetési döntések halmozódása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, rendszerszintű kockázatokat teremthet. [14] A megfelelő ESG-jelentéstétel a fenti problémáknak veszi elejét.
Egy 2021-es kutatás alapján az Európai Unióban fontos különbséget a tagállamok közötti és a tagállamon belüli ESG-teljesítmény között. Az előbbi esetében pozitív kapcsolatot állapítottak meg a pénzügyi fejlettség és az ESG-teljesítmény között, míg az utóbbi esetben a kapcsolat negatív volt. Továbbá az EU egyes tagállamainak eltérő igényeik lehetnek ahhoz, hogy az ESG-teljesítményt a lehető leghatékonyabban tudják növelni. [15]
Ugyanez a kutatás foglalkozott a már meglevő intézményi keret és az ESG-teljesítmény közötti kapcsolattal is. A pénzügyi piacokat és a pénzügyi közvetítők stabilitását befolyásolják ezek az intézményi tényezők. A pénzügyi piacok hosszú távú hatékonyságának elérése érdekében és a pénzügyi közvetítők, mint a fenntartható társadalomra való áttérés hajtóereje érdekében, olyan intézményi megközelítésre van szükség, amely elismeri a pénzügyi fejlődésből származó előnyöket az ESG vonatkozásában. [16]
Egy másik, 2022-es kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy míg gyakori állítás, hogy a környezetvédelmi jog területén a szabályozási verseny miatt a verseny a mélypont felé tart, valójában az ellenkezőjét, a csúcsra törést bizonyítja az ún. „Kalifornia-hatás (California Effect)”. Kalifornia ugyanis úttörő szerepet játszott ezen a területen azáltal, hogy szigorú károsanyag kibocsátási normákat kerültek elfogadásra a gépjárművek vonatkozásában és az Egyesült Államok többi állama követte a példáját. Hasonlóképpen itt, Európában, az EU élen jár az ESG-szabályozásban, ennek következtében más országok is beépítik ezt az irányvonalat a vonatkozó szakpolitikáikba, elindítva ezzel egy kvázi „Brüsszel-hatásnak” nevezhető jelenséget az ESG-szabályozás terén. [17] Tulajdonképpen ezt egy fajta soft power nyomásgyakorlásnak is felfoghatjuk, igaz belső dimenziójában nagyon is normatív, hiszen konkrét jogszabályok születtek a területen.
A korábban már említett RRF pedig a poszt-Covid időszakra nézve jelentett egy nagyobb előretörést az ESG érintette területen is, mivel jelentős többletforrásokat biztosít a zöld és digitális átmenet csakúgy mint a kohéziós és szociális területen is. Az RRF-források esetében elvárás, hogy megfelelően minősített beruházásokat hajtsanak végre a tagállamok. [18]
Az RRF-től függetlenül sem túlzás kijelenteni, hogy a zöld fenntarthatóság (akárcsak a digitalizáció) követelményei az európai uniós szakpolitika-alkotás szempontjából kezdenek horizontális követelményrendszerekké válni. Az adatgazdaság szabályozásától az iparstratégián keresztül az Erasmus+ program szabályozásáig mindenhol találunk ilyen irányú elvárásokat. Ebből adódóan a klímacélok finanszírozása is jóval nagyobb összeget jelent a gyakorlatban, mint a névlegesen is erre a célra allokált összegek együttes értéke. [19]
A magyar ESG-törvény
A magyar Országgyűlés 2023 decemberében alkotta meg – az azóta többször módosított –ESG-törvényt [20], amely annak érdekében született, hogy:
- az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő, jellemzően pénz- és tőkepiaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről;
- támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint biztosítsa azt, hogy a jogi szabályozás összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal, figyelemmel a nemzetközi számviteli elvekre is;
- a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól;
Az ESG-törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, tudatos vállalatirányítás szabályait fekteti le.
A törvény által érintett vállalkozásoknak az új szabályok értelmében a következő kötelezettségekkel kell számolniuk [21]:
- kockázatkezelési rendszer létrehozása;
- panaszkezelési eljárás biztosítása;
- belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
- rendszeres kockázatelemzések elvégzése;
- megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása;
- ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése;
- a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében; valamint
- évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.
2024 áprilisában az Országgyűlés egy törvénymódosítást fogadott el, amellyel pontosította az ESG-törvény bizonyos rendelkezéseit. Az ESG-szempontú adatgyűjtést egy „ESG-kérdőív” lényegi elemeinek meghatározásával egyszerűsítik, míg az ESG-tanúsítókat érintő összeférhetetlenségi szabályok szigorodnak. (Emellett az anya-leányvállalatok konszolidált mentességére vonatkozó rendelkezéseket és a kiszabható bírságok mértékét is módosították.) Fontos megjegyezni, hogy a CSRD-irányelv rendelkezéseit nem az ESG-törvénybe, hanem a Számviteli törvénybe [22] implementálja a jogalkotó. („Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a fenntarthatósági jelentés elkészítése, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.”) [23]
Összefoglalás
Az ESG-követelmények tehát környezeti, társadalmi és irányítási természetű kritériumokat fogalmaznak meg a vállalatokkal szemben. Ezen követelmények egyre fokozottabban vannak jelen a gazdaságban, a szabályozói környezet globálisan, az európai unió szintjén és tagállami szinten is egyértelművé tette az ezen elvárásrendszernek való megfelelés kötelezettségét. Az ESG-követelmények talán legnagyobb hatásukat a vállalatok vonatkozó tevékenységének befektetők és fogyasztók általi megismerhetőségén keresztül fejtik ki. Központilag elfogadott módszertan híján az ESG minősítő/tanúsító intézmények gyakorlati szerepe meglehetősen nagy. Az ENSZ mellett az Európai Unió is vezető szerepet tölt be az ESG-követelmények terjesztésében, mind a tagállamokon belüli, mind tagállamközi viszonylatban, és Magyarország is tartja a lépést a jogalkotás területén.
Felhasznált irodalom:
[1] Deloitte: Mi az az ESG?
https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/energia-energiahordozok/articles/esg-explained-1-what-is-esg.html (2024.06.19.)
[2] Lsd.: https://www.investopedia.com/terms/e/environmental-social-and-governance-esg-criteria.asp (2024.06.19.)
[3] Lsd.: https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/sustainable-development.html (2024.06.19.)
[4] ECCLES, Robert G. – LEE, Linda-Eiling – STROEHLE, Judith C.: The Social Origins of ESG: An Analysis of Innovest and KLD. In: Organization & Environment, 33. évf. 4. sz. (2020),
575-596; 580-581
[5] LYKKESFELDT, Poul – KJAERGAARD, Laurits Louis: The Origin of ESG. In: LYKKESFELDT, Poul – KJAERGAARD, Laurits Louis (szerk.): Investor Relations and ESG Reporting in a Regulatory Perspective. Palgrave Macmillan; 2022, 245-248
[6] ECCLES et al. Ibid.
[7] https://tudasbazis.opten.hu/az-esg-hattere-honnan-indult-a-vallalatok-fenntarthatosaganak-merese/ (2024.06.19.)
[8] KRETKOWSKA, Aleksandra (2023): SDGs and ESG: Why the United Nations Sustainable Development Goals Should Top Every Boardroom Agenda https://www.sustainalytics.com/esg-research/resource/investors-esg-blog/sdgs-and-esg–why-the-united-nations-sustainable-development-goals-should-top-every-boardroom-agenda (2024.06.20.)
[9] Európai Bizottság: The Recovery and Resilience Facility. https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_hu (2024.06.20.)
[10] LYKKESFELDT, Poul – KJAERGAARD, Laurits Louis: Encompassing ESG Rating Agencies. In: LYKKESFELDT, Poul – KJAERGAARD, Laurits Louis (szerk.): Investor Relations and ESG Reporting in a Regulatory Perspective. Palgrave Macmillan; 2022, 305-311
[11] Team IRIS CARBON (2023): A Beginner’s Guide to ESG Rating Agencies and Methodologies.
https://www.iriscarbon.com/a-beginners-guide-to-esg-rating-agencies-and-methodologies/ (2024.06.20.)
[12] Lsd.: Európai Zöld Megállapodás; 9, 20
[13] Lsd.: Az Európai Parlament és a Tanács – 2020. június 18-i – 2020/852/EU rendelete a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint a 2019/2088/EU rendelet módosításáról; 1. cikk (1) bek.
[14] Lsd.: Az Európai Parlament és a Tanács – 2022. december 14-i – 2022/2464/EU irányelve az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról; Preambulum (14) pont
[15] HAAKANSSON, Caroline – SALU, Kristin: Sustainability in the European Union – The Role of Financial Development in Environmental, Social and Governance (ESG) Performance.
https://www.diva-portal.org/smash/record.jsf?pid=diva2%3A1569490&dswid=-4976 (2024.06.20.); 56-57
[16] HAAKANSSON – SALU: Ibid.
[17] ALAMILLOS, Rocío Redondo – DE MARIZ, Frédéric: How Can European Regulation on ESG Impact Business Globally? In: Journal of Risk and Financial Management, 15. évf. (2022);
291-309; 302-303
[18] https://www.eib.org/en/products/mandates-partnerships/rrf/index (2024.06.20.)
[19] TELEKI Bálint: Az uniós klímaharc pénzügyi háttere.
https://www.ludovika.hu/blogok/kormblog/2023/03/16/az-unios-klimaharc-penzugyi-hattere/ (2024.06.20.)
[20] Lsd.: 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról.
[21] PwC: Január 1-jétől hatályos az új ESG-törvény. https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2023/januar_1-jetol_hatalyos_az_uj_ESG-torveny.html (2024.06.20.)
[22] Lsd.: 2000. évi C. törvény a számvitelről (különösen III/A. fejezet)
[23] PwC: Módosult az ESG-törvény: a legfontosabb változások egy helyen.
https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2024/modosult_esg_tv.html (2024.06.20.)
