Jelen cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen követelményeket támasztanak az ESG-tudatos vállalatok a beszállítóikkal szemben. Ez azért egy kimondottan fontos téma, mert így a vállalati értéklánc nagyobb szakaszára lehet kihatással a vállalat, nem csupán a saját működésére. A vállalatok versenyképessége ma már közvetlen összefüggésben van az ezen követelményeknek való megfelelésük mértékével. 

A beszállítók átvilágítása előny a vállalatnak

A beszállítókat szükséges átvilágítani az ESG szempontok mentén. Ennek a vállalatra nézve is előnyös hatásai vannak. A hatékony átvilágítási rendszerrel rendelkező cégek egyszerre felelnek meg a szabályozási elvárásoknak, és tesznek szert előnyre a versenytársaikkal szemben. A jogszabályok által előírt adatszolgáltatási és kockázatelemzési kötelezettség, beszállító átvilágítási rendszer nélkül nem lehetséges. A beszállítók kockázatainak felmérése a jogszabályi megfelelésen túlmenően is fontos egy kellően rugalmas és a válsághelyzetekre jobban reagáló beszállítói lánc kiépítése érdekében. [1]

Az ESG jelentések és a transzparencia egyre fontosabbá válnak a beszállítói hálózatokban is. Azok a társaságok, amelyek valóban magukénak érzik a társadalmi felelősségvállalást, megkövetelik a beszállítóiktól is, hogy ugyanezeknek az elvárásoknak és értékeknek megfeleljenek (ezek az ún. etikus beszerzések). Az ESG megfelelés fontos kiválasztási kritérium lehet. A szolgáltatások és termékek vásárlói, végfelhasználói szintén tudatosak abban, hogy olyan vállalkozásoktól vásároljanak, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a termék biztonságára, a környezetvédelemre és a társadalmi problémákra. Az ESG ügyek előtérbe helyezése versenyelőnyt jelenthet, különösen bizonyos iparágakban. [2]

Az előrelátó vállalatok odafigyelnek erre. Itt néhány, a McKinsey által összegyűjtött példát ismertetünk röviden. A General Mills biztosítja, hogy az ESG-elvek a terméknek ne csak a „farm-to-fork” hanem egészen a hulladéklerakóig vezető útja során érvényesüljenek. A Walmart egy saját fejlesztésű vállalati értékelőlap szerint követi a beszállítóinál tapasztalható munkakörülményeket, beleértve a Kínában kiterjedt gyárakkal rendelkező beszállítókat is. A Mars pedig azokat a lehetőségeket keresi, ahol a vállalat, a beszállítók és a környezet egyaránt „nyernek”. A Mars olyan modellgazdaságokat fejlesztett ki, amelyek nemcsak új technológiai kezdeményezéseket vezetnek be az ellátási láncban résztvevő gazdáknak, hanem a gazdák tőkéhez való hozzáférését is növelik, hogy pénzügyi részesedést szerezzenek ezekből a kezdeményezésekből. [3]

A beszállítók átvilágításához használt főbb szabványok

Az alábbiakban a gyakrabban használt szabványok kerülnek említésre.

• A társadalmi elszámoltathatósági szabvány (SA8000). Az 1997-ben alapított Social Accountability International (SAI) egy globális nem kormányzati szervezet (NGO), amely a munkahelyi emberi jogok előmozdításáért küzd. A SAI víziója a tisztességes munkakörülmények megteremtése globálisan – amelyet az a felismerés inspirál, hogy a társadalmilag felelős munkahelyek az alapvető emberi jogok biztosítása mellett az üzleti életnek is az előnyére válnak. Az SAI a vállalatok és ellátási láncok minden szintjén segíti a munkavállalókat és a vezetőket, felhasználva erre a több iparágat átfogó tanúsítási programjaikat, amelyek közül az egyik az SA8000 szabvány. [4]
• A SMETA audit. A SEDEX a Supplier Ethical Data Exchange (Etikus Beszállítói Adatcsere) rövidítése, ez is egy globális civil szervezet. Az általuk végzett SMETA audit egy olyan eljárás, amely segít megérteni a munkaügyi, egészségügyi és biztonsági, környezetvédelmi és etikai normákat a vállalat saját működésében és/vagy a beszállítók vonatkozásában. A SMETA audit kiemelt célja, hogy segítsen megvédeni a munkavállalókat a nem biztonságos körülményektől, a túlmunkától, a diszkriminációtól, az alacsony bérezéstől és a kényszermunkától. [5]
• Az Európai Unió Taxonómia rendelete [6] szerinti emberi jogi (HRDD) átvilágítás. Az EU a nemzetközi környezethez, és a főbb nemzetközi szereplők (ENSZ, OECD, stb.) elvárásaihoz igazítva dolgozta ki saját audit rendszerét az emberi jogok munkáltatók általi betartására fókuszálva. (Erről részletesen alább írunk.)
• ISO 14001. Nemzetközileg elismert környezetirányítási rendszer, illetve tanúsítvány, amely iránymutatásokat határoz meg a vállalatok számára a környezeti teljesítmény kialakításához, megvalósításához, fenntartásához és javításához. Az ISO 14001 szabványnak az ellátási lánc irányítási gyakorlatába történő integrálásával a vállalatok racionalizálhatják a tevékenységüket, minimalizálhatják a kockázatokat és javíthatják a termékminőség-menedzsmentet. [7]

A társadalmi megfelelés előretörése – az emberi jogi átvilágítás

Az egyik legfontosabb kérdés a beszállítókkal kapcsolatban, hogy a munkavállalói, ill. általában az emberi jogokat tiszteletben tartsák A társadalmi (S) pillér alatt jelentenek a vállalatok arról, hogy hogyan gondoskodnak dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a vállalatok termékeik biztonságáról és minőségéről. Továbbá itt jelentenek az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseiről (angolul, ESG témában ez utóbbi gyakran „controversial sourcing”-ként kerül említésre). [8]

Az ún. (szociális) minimális biztosítékok nevükhöz híven biztosítják a „social washing” elkerülését, egyúttal biztosítják a vállalkozások fenntartható tevékenységeinek bizonyos elvárásoknak való megfelelését az emberi és munkavállalói jogok, a korrupció és megvesztegetések, az adózás és a tisztességes verseny terén. [9] Ezek a minimális biztosítékok a következők:

• az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei (OECD MNE);
• az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek (UNGP);
• a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben foglaltak; és
• Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogok.

A EU fentebb már említett, az előbbi biztosítékok mentén szabályozó Taxonómia rendelete egy hat lépcsős emberi jogi átvilágítási folyamatot ír elő az emberi jogoknak való megfeleléssel kapcsolatban, ezek a lépések a következők:

• A felelős üzleti magatartás beágyazása irányelvekbe és irányítási rendszerekbe;
• A működésre, az ellátási láncokra és az üzleti kapcsolatokra gyakorolt káros hatások azonosítása és értékelése;
• A káros hatások megszüntetése, megelőzése vagy mérséklése;
• A megvalósítás és eredmények nyomon követése;
• A hatások kezelésének kommunikálása;
• Szükség esetén a kármentesítésről való gondoskodás vagy abban való együttműködés.

A magyar építőipar egyik meghatározó szereplője a Market Csoport. Legfrissebb, 2023-as ESG-jelentésükben a következőt állásfoglalást teszik az előbbi kérdésben: „A Market Csoport tiszteletben tartja az Alaptörvénybe és a nemzetközi jogi egyezményekbe foglalt emberi jogokat. A vállalatcsoport nem szerződik olyan társasággal, amely alkalmazottai vagy közreműködői részére nem biztosítja ezen alkotmányos alapelvek teljesülését. Ezzel egyidejűleg társadalmi szerepvállalása keretében aktívan támogatja a mindannyiunkat alanyi jogon megillető jogosultságok hazai és nemzetközi térnyerését.”

A környezeti megfelelés biztosítékai

Ebben a tekintetben is az EU Taxonómia rendeletét szükséges alapul venni. A rendelet meghatározza a környezeti minimális biztosítékok rendszerét is. A rendelet szerint összességében akkor minősül valamely befektetés gazdasági tevékenysége környezeti szempontból fenntarthatónak, ha lényegesen hozzájárul a rendeletben meghatározott egy vagy több környezeti célkitűzéshez, nem sérti ezek egyikét sem, illetve, ha ezen gazdasági tevékenységet az ún. minimális (szociális) biztosítékokkal összhangban végzik. (Tehát a szociális és a környezeti megfelelés együttesen elvárt a fenntarthatóság jegyében.)

A környezeti minimális biztosítékok szerint a vállalat (és beszállítói) tevékenysége úgy kell alakuljon, hogy az eredményezze [10]:

• az éghajlatváltozás mérséklését,
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást,
• a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használatát,
• a körforgásos gazdaságra való áttérést,
• a környezetszennyezés megelőzését és ellenőrzését,
• valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét.

A környezeti megfelelés területén további elvárások is érvényesülnek. A fentarthatóságot szolgáló tevékenységek irányába további finanszírozást szükséges csatornázni (és ehhez a fenntartható és nem fenntartható tevékenységek definiálására van szükség). Az ún “greenwashing” elkerülése érdekében (amikor bizonyos tevékenységeket vagy termékeket zöldnek jelölnek meg, de valójában ezek nem fenntartható tevékenységek vagy termékek) egy harmonizált besorolási rendszer és szabványosított benchmark szabályok bevezetése szükséges. (Ezért is fontosak a fentebb már említett szabványok és auditok.) Az előbbiek elérése érdekében megfelelő közzétételi kötelezettségeket kell bevezetni, ami megjeleníti az egyes termékek vagy portfóliók kitettségét az ESG kockázatoknak. Továbbfejlesztett kockázatkezelési és prudenciális intézkedésekre van szükség, amelyek megkövetelik a vállalatoktól, hogy felmérjék az ESG kockázati kitettségüket mind az általuk előállított vagy forgalmazott termékek, mind maga a vállalat vonatkozásában. [11]

Ismét csak a Market Csoport 2023-as ESG-jelentéséből idézünk: „Az építőipari szektor sajátossága, hogy az építkezéseken felhasznált alapanyagok környezeti lábnyoma sok esetben nem az ingatlanfejlesztőknél, hanem az ellátási láncban realizálódik. Ezért nem csupán a vállalatcsoporton belül, hanem a vállalat határain túl is törekedni kell a felelős és fenntartható üzleti gyakorlatok népszerűsítésére. Ennek megfelelően a Market Csoport társadalmi és környezeti hatásainak csökkentése a beszállítói lánc mentén a következő években kiemelt fókuszt fog kapni a fenntarthatósági stratégia részeként. A vállalatcsoport politikáit kiterjeszti a beszállítóira és partnereire is. Tenderátvilágítási folyamatokat dolgoz ki, hogy beszállítóit 2025-től fenntarthatósági kritériumok mentén is tudja értékelni.”

De tényleg mindig előnyös a vállalatnak?

A cikket azzal kezdtük, hogy alapvetően előnyt jelent a vállalatnak az ESG-követelményeknek való megfelelés. Nem lehet megkerülni ugyanakkor, hogy bizonyos nehézségeket, adott esetben hátrányokat is jelenthet ez a kötelezettség.

Egyrészt a megfelelés, különösen az ESG-jelentések megvalósítása körüli technikai nehézségeket szükséges megemlíteni. Ezek között megtalálhatók a különböző szabványok (lsd. fent) közötti különbözőségekből adódó komplikációk, magának a szabályozásnak az összetett volta, az ESG-követelmények céljainak esetleges meg nem értéséből fakadó szervezeti ellenállás, az ESG-kockázatok megfelelő azonosításának nehézségei, és a kötelezettségek teljesítése nyomán keletkező tekintélyes méretű adatállomány megfelelő kezelésének és feldolgozásának a kérdése. [12]

A Bedford Consulting tanácsadó cég szerint a hatékony ESG-adatkezelés és jelentéstétel kulcsa:

– Rugalmasnak és kezdeményezőnek mardni, amikor új szabályozások lépnek életbe, vagy a meglévő szabályozások frissülnek.

– Automatizálni a közzétételi követelményeket.

– Ellenőrizni, validálni és pontosan jelenteni az ESG-adatokat.

– Figyelni és mérni a fő teljesítménykutatókat (KPI-ket) belső és külső felhasználás szempontjából egyaránt.

– Az ESG-kezdeményezések hatásának nyomon követése a hatékonyabb jövőbeli ESG-tervezés érdekében.

A másik fontos kérdés, amit érinteni kell, az hogy hogyan hat az ESG-megfelelés kötelezettsége különösen a KKV-szektorban a versenyképességre. Ugyanis az előbbiek alapján is világos, hogy mindez adminisztratív terheket, abból fakadó költségeket, egyéb költségeket (pl. a szabványok szerinti minősítés), emberi erőforrás és infrastruktúrát, valamint a megfelelés érdekében tett egyéb változtatások erőforrás igényeit hozza magával. Mindezek adott esetben egy amúgy is nehéz helyzetben levő, de akár kiegyensúlyozottan működő vállalkozásra is komoly terheket rónak. Mi lenne a megoldás? A szerző véleménye szerint a szabályozási és felügyeleti rugalmasság maximális kihasználása hatósági oldalról, amely egyéb szabályozott területeken is nagy múltra tekint vissza.

Összefoglalás

Az értéklánc egyetlen szereplője sem képes önállóan megvalósítani az ESG-követelményeknek való megfelelést. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy a lánc teljes hosszában erőfeszítéseket tegyenek ennek érdekében. A vállalatoknak, különösen a nagy és/vagy multinacionális vállalatoknak komoly felelőssége van abban, hogy megköveteljék beszállítóiktól az ESG-szabályoknak való megfelelést. A megfelelés két fő iránya a környezeti és a társadalmi megfelelés, utóbbin belül kiemelt figyelmet fordítanak a munkavállalói és általában az emberi jogok betartására a beszállítók vonatkozásában. A nemzetközi szervezetek és az EU átfogó szabályozással rendelkezik ezen területen, a minősítők részéről pedig a megfelelést hitelesen tanúsítani képes audit folyamatok és szabványok kerültek kidolgozásra. Mindemellett tisztában kell lenni azzal, hogy az ESG-megfelelés nagy terheket ró(hat) a vállalatokra, amelyet szabályozói és felügyeleti oldalról a lehetséges keretek között érdemes kellő megértéssel kezelni.

Felhasznált irodalom

[1] Adózóna.hu: Fenntarthatóság a beszerzésben: ESG szempontok a gyakorlatban. https://adozona.hu/altalanos/Grant_Thornton_esg_beszerzes_fenntarthatosa_FVVNG2 (2024.07.25.)

[2] Budapesti Értéktőzsde: ESG jelentési útmutató www.bet.hu%2Fpfile%2Ffile%3Fpath%3D%2Fsite%2FMagyar%2FDokumentumok%2FKibocsatok%2Fesg%2FESG_Jelentesi_Utmutato.pdf&usg=AOvVaw28Ux95rdafF_KscOMmnFs8&opi=89978449 (2024.07.25.)

[3] HENISZ, Witold – KOLLER, Tim – NUTTALL, Robin: Five ways that ESG creates value Getting your environmental, social, and governance (ESG) proposition right links to higher value creation. Here’s why. In: McKinsey Quarterly, 2019. november; 7.
https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Business%20Functions/Strategy%20and%20Corporate%20Finance/Our%20Insights/Five%20ways%20that%20ESG%20creates%20value/Five-ways-that-ESG-creates-value.ashx (2024.07.26.)

[4] Lsd.: https://sa-intl.org/about/ (2024.07.26.)

[5] Lsd.: https://www.sedex.com/solutions/smeta-audit/ (2024.07.26.)

[6] Az Európai Parlament és a Tanács – 2020. június 18-i – 2020/852/EU rendelete a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint a 2019/2088/EU rendelet módosításáról

[7] SUTARIA, Kaushal: Helping Your Company’s Supply Chain Comply with ISO 14001. https://www.effivity.com/case-studies/helping-your-companys-supply-chain-comply-with-iso-14001 (2024.07.26.)

[8] Deloitte: Mi az az ESG? https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/energia-energiahordozok/articles/esg-explained-1-what-is-esg.html (2024.07.23.)

[9] ANTAL Dóra – DONAUER Barbara: A társadalmi fenntarthatóság és az ESG beszállítói megfelelőség jelenlegi trendjei, ellenőrzésének hatékony eszközei. https://denkstatt.hu/tarsadalmi-fenntarthatosag-esg-beszallitoi-megfeleloseg/ (2024.07.26.)

[10] Lsd. Uo.

[11] Budapesti Értéktőzsde: ESG jelentési útmutató www.bet.hu%2Fpfile%2Ffile%3Fpath%3D%2Fsite%2FMagyar%2FDokumentumok%2FKibocsatok%2Fesg%2FESG_Jelentesi_Utmutato.pdf&usg=AOvVaw28Ux95rdafF_KscOMmnFs8&opi=89978449 (2024.07.25.)

[12] Bedford Consulting: The 5 main challenges of ESG reporting and best practice. https://bedfordconsulting.com/the-5-main-challenges-of-esg-reporting-and-best-practice/ (2024.07.29.)

Teleki Bálint

Megjelent írások

• Az ESG-követelmények eredete és fejlődése