Categories
OecoGlobus

Amerikai-magyar adok-kapok az adóegyezmény körül

🧾Az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben felmondta a Magyarországgal még 1979-ben kötött adóegyezményt, amelynek legfőbb rendeltetése a kettős adóztatás kockázatának megszűntetése volt. Mivel az USA 2022. július 8-án (azaz június 30-át követően) jelentette be ezt a lépést, így a szerződés megszűnése csak 2024. január 1-jétől hatályos. Cikkünkben a hírtelen történt egyoldalú elállás mögött megbúvó okokat vizsgáljuk meg, illetve rámutatunk, milyen hátránya származhat a két államnak, amennyiben nem sikerül valamiféle konszenzusra jutnia az elkövetkező másfél évben.

⏲️ Elsőként érdemes lehet tisztázni, hogy mit is értünk az „adóegyezmény” kifejezés alatt. Egy ilyen jellegű megállapodás gátat szab azon jövedelmeknek kettős (esetünkben Magyarországon és az USA-ban történő) megadóztatásának, amelyek mindkét ország területén adókötelesek. A kettős teherviselés veszélye első sorban a határokon átnyúló tevékenységeket végző vállalkozásokra nézve számottevő; de ugyanígy megnehezíti a befektetők, mint magánszemélyek, lehetőségeit is. Magyarország egyébiránt már jó néhány hasonló típusú szerződést kötött a múltban, mégis a leginkább jövedelmezőnek talán az említett, amerikai-magyar tekinthető. Az egyezménnyel kapcsolatosan azonban fontos észrevennünk, hogy esetében fennáll egy viszonylag hosszú késleltetés még a megszűnés előtt. Tehát egészen a 2024-es év elejéig érvényben marad. Egyes szakértők úgy vélik, a tárgyalt felmondás egyáltalán nem is fog bekövetkezni. Szerintük mindez csupán politikai/gazdasági nyomásgyakorlás az USA részéről, amiért Magyarország vonakodik elfogadni a globális minimumadó bevezetésére irányuló tervezetet. Azaz nem kizárt, sőt igencsak valószínű, hogy a hátralévő 18 hónapban születik majd egy új megállapodás, esetleg a mostani továbbra is érvényben marad. Érdemes felvillantanunk azonban, hogy ha mégis bekövetkezne a felmondás, milyen gyakorlati következmények várhatók.

📈 Röviden és tömören: kiszámíthatatlanok. Elméletben viszont mégiscsak szemléltethető a különbség. Jelen pillanatban, ammennyiben egy hazai magánszemély amerikai részvényt vásárol, a fizetendő osztalékra maximálisan 15%-os amerikai forrásadó kiszabása megengedett. Hogyha az egyezmény valóban megszűnik, a korábbi 15% rohamléptékkel 30%-ra emelkedik. Ehhez szükséges még hozzáadni az 5%-os magyar személyi jövedelemelemadót. Civil befektetőnk nyereségét máris 35%-os jövedelemadó terheli. Amennyiben az amerikai befektetők helyzetét tekintjük át, lényegesen kedvezőbb szituációban találhatjuk őket. A magánszemélyek SZJA-ja mindösszesen 15%-os, amelyet ráadásul az USA kormányának befizetett adóként jóvá is tudnak írni. Arról nem is szólva, hogy a külföldi társaságok megtérített osztalékai és kamatjövedelmei után Magyarország semmiféle forrásadó befizetését nem teszi kötelezővé az amerikai vállalatok számára. Mindezek ellenére az adóegyezmény felmondása okozhat kellemetlenségeket a tengerentúlon is. Főként abban az esetben, ha Magyarország úgy határoz, az amerikai mintát alapul véve, hogy megemeli a forrásadó mértékét. Ezen felül arról sem érdemes megfeledkezni, hogy 1979 óta Magyarország stratégiai szempontok szerint is kiemelt fontosságú az USA, pontosabban annak vállalkozásai számára. Hazánk kedvező feltételekkel bíró holdinglokáció, amely segítségével az amerikaiak ázsiai és európai befektetéseiket igazgathatják.

🤝🏽 Jól látszik tehát, hogy a szerződés megszűnése mindkét államot hátrányosan érintené. Éppen ezért számba vehető: az USA csak elviekben él a felmondás jogával, hosszú távon valószínűsíthetően a megegyezés szándéka vezérli majd.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-lesz-a-globalis-minimumadoval/

#minimumado #globalis #usa #magyarorszag #adoegyezmeny

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre