⚖️ A Szovjetunió szétesését követően az USA egyedüli szuperhatalom maradt a nemzetközi politikában, mely új világrendet hozott létre. Ez egyben azt is jelentette, hogy mind a legmodernebb és a leghatékonyabb hadi felszerelésekkel is egymaga rendelkezett. A 2000-es évekre azonban mindez változni látszott, amikor is Oroszország, India, és Kína egyre magasabbra igyekezett lépni a világ fő katonai hatalmainak ranglétráján. Az 1990-es években még csak feltörekvő gazdaságként emlegetett Kína 2009-ben GDP ének 3%-át költötte hadikiadásokra, míg 2019-ben már 4%-ot. Mindez számokban azt jelenti, hogy 2017-ben immár 228 milliárd USD-t tettek ki a hadikiadások, és 2 183 000 katonával rendelkezett. Ázsiánál maradva meg kell említenünk Indiát is, mely 2017-ben immár az ötödik helyet töltötte be a hadikiadások ranglétráján, ezzel megelőzve olyan korábban domináns európai hatalmakat, mint Franciaország vagy éppen az Egyesült Királyság. India 2017-ben GDP-jének nagyjából 2,5%-át tették ki a katonai kiadások, mely 63,9 milliárd USD-t jelent. Az ázsiai feltörekvő gazdasági és katonai nagyhatalmak immár a 2010-es évek során leelőzték a XIX. és a XX. század domináns európai hatalmait. Ugyanakkor az Egyesült Államokat továbbra sem előzte meg Kína, ugyanis az USA hadikiadásai a globális katonai kiadások 34%-át teszik ki, ami átváltva 610 milliárd dollár.
📈A hadikiadások növekedése nem céltalanul történik, a fejlesztések mögött két fő tényező áll(t): a nemzetközi konfliktusok elmélyülése; és a hadiipar gazdasági szerepének növekedése. A katonai kiadások növekedését olyan folyamatok előzték meg a 2000-es évek során, mint a 2001-ben elinduló afganisztáni háború, Irak 2003-as megszállása (orosz, német és francia ellenzés ellenére), valamit a 2008-ban lezajlott orosz-grúz háború. A nemzetközi konfliktusok elmélyülésével tehát a hadiipar is egyre nagyobb szerepet kap, hiszen új és új hadi elemeket szükséges legyártani és fejleszteni. Ugyanakkor mindemelett az adott állam azért is növeli kiadását, mert ezzel jelzi, hogy a nemzetközi hatalmi ranglétrán hova is kíván tartozni.
📉Mindamellett megfigyelhető az is, hogy amíg az ázsiai kontinens államai növelik hadikiadásaikat, addig Európa korábbi nagyhatalmai többnyire csökkentik azt. Példaként említve Franciaországot és az Egyesült Királyságot, mely országok 2017 során mindössze 58, illetve 47 milliárd USD-t költött hadi fejlesztésekre, ellenben a fent említett kínai, indiai, és amerikai mutatókkal.
🌍Európa egyébiránt a hadikiadások területén szétesni látszik, mégpedig három részre. A legtöbbet továbbra is a nyugati államok költik hadi fejlesztésekre, de ezen arány is elmarad a korábbiaktól, míg a kelet európai és a közép európai adatok növekedést mutatnak. Számokban mindez azt jelenti, hogy 2009-ben a nyugat európai államok 268 milliárd USD-t költöttek hadikiadásokra, míg Közép- Európa esetében ez az arány 20,9% és Kelet- Európa esetében pedig 52,7%-ot tett ki. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy mindez tíz éves távlatban miként változott. 2019-re Nyugat-Európában ezen érték 261 milliárd USD-re csökkent, míg Közép-Európában 32,5, Kelet-Európában pedig 72,3 milliárd USD-re nőt.
🇭🇺 A közép európai régióban tehát megfigyelhető a kiadások és fejlesztések folyamatos növekedés, mely kapcsán különösképpen meg kell említenünk Magyarországot, ahol a 2014-es mélypont óta mondhatni megduplázódottak a korábbi értékek. A kiadások szempontjából mélypontnak tekinthető 2014-és évben a GDP mindössze 0,87%-át fordította az ország hadügyre. A GDP növekedésével egyhuzamban azonban ezen érték 2020-ra elérte az 1,45%-ot, míg 2021-ben az 1,6%-ot. A kiadások növekedésének további fő célja, hogy Magyarország elérje azt a NATO által előírt 2%-os arányt, amelynek értelmében a tagállamoknak GDP-jük 2%-át szükséges hadikiadásokra fordítani. Magyarország esetében ezen célt a Zrínyi 2026 program tartalmazza.
⚔️Napjaink folyamatos fegyverkezési növekedése tehát nem hozható csak bizonyos régiókkal összefüggésbe, ugyanis minden lakott kontinensen megfigyelhető a kiadások növekedése. Mindez egy, a nemzetközi politikát jelentősen átszabható új világrend létrejöttének lehetőségét sem zárja ki. Ezt igazolja a Stockholm International Peace Research Institute 2020-as felmérése is, mely adatai alapján a globális hadikiadások ezen évben elérték a 2000 milliárd USD értéket. Ezen kiadások 75%-át szintén 2020 során mindössze 10 ország tette ki, melyek közül négy Ázsiában, egy pedig Európa és Ázsia határán található. Az említett 10 ország az USA, Kína, India, Oroszország, az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia, Németország, Franciaország, Japán, és Dél Korea.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-magyar-gdp-73-szorosaval-megegyezo-vagyon-kerult-elo-a-pandora-papirokbol/
#fegyverkezes #kiadasok #vilag #statisztika
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
