Románia gazdasága az elmúlt években fokozatos bővülést mutatott, amelyet azonban a különböző egyensúlytalanságok instabillá tettek. Az ország egyik legsikeresebb gyártási ágazata, az autóipar a növekedés oroszlánrészéért felelt, most azonban úgy tűnik, véget érhet a felívelő gazdasági ciklus. Az egész közép-kelet-európai térséget érintő autóipari szerkezeti átalakítás következtében kialakuló válság nem hagyja érintetlenül dél-keleti szomszédunkat sem. Az üzembezárások, elbocsátások, valamint a fejlesztési központok számának redukálása negatív hangulatot teremtett a román autóiparban és a gazdaságban is. Rövid összefoglalónkban a román gazdaság aktuális helyzete mellett az autóipart érintő krízist is górcső alá vesszük, kitérve annak régiót érintő hatásaira is.
A román gazdaság bővülése az utóbbi években számos alkalommal került a gazdasági sajtó figyelmébe. A relatív gyors és látványos növekedés az EU tagállamai között is kitűnik, ugyanakkor a számos belső egyensúlytalanság miatt a bővülés fenntarthatósága megkérdőjelezhető.
A 2015 és 2025 közötti időszakban – amelyben az utolsó két év az adott időszakok előrejelzési adatait is tartalmazza – a román reál GDP évente átlagosan 3,1%-os bővülést tudott elérni. A 2020-as koronavírus járvány, majd a 2022-es orosz-ukrán háború hatására a korábbi gazdasági teljesítményt azonban már nem tudta produkálni az ország. 2023-ban 2,4%-os, 2024-ben 0,9%-os volt a reál GDP növekedés, amelyek rendre elmaradtak az addig megfogalmazott, rendszerint optimistább előrejelzésektől. A 2025-ös évre vonatkozó prognózisok óvatos becslései szerint idén 1,6%-os növekedést érhet el a román gazdaság teljesítménye. Az idei évben főleg a fogyasztás vártnál erősebb lassulása, a beruházások növekedésének elmaradása okozhat rosszabb tendenciát Romániában az autóipari ágazat beszakadása mellett. Az autóipari szegmensben végbemenő átalakulása jelentősen nehezíti a dinamikus növekedéshez való visszatérést, ezzel együtt a külkereskedelmi egyenleg romlása, valamint az export csökkenése miatt elmaradó bevételek rontják az idei évre vonatkozó kilátásokat is.
Románia gazdaságában az autóipar, ezen belül is az autó- és alkatrész gyártás meghatározó ágazattá fejlődött ki. Az ágazat átlagosan a román GDP 13-14%-át adja, így a csökkenő teljesítmény az ország egész gazdaságára markáns hatást tud gyakorolni. Az országba áramló FDI csaknem 60%-a az autóipari szegmnesbe koncentrálódik, ezáltal is látható, hogy mekkora súllyal rendelkezik a szektor a gazdaságon belül.
Romániában egy kicsi, de növekvő autóipari klaszter található, amely beszállítók és alkatrészgyártók hálózatával rendelkezik. A román beszállítók többsége külföldi partnerekkel közös vállalkozásokban működik, a román fél biztosítja a gyártóüzemeket, a közműveket és a mérnöki szolgáltatásokat, míg a nemzetközi autógyártók hozzák be márkájukat, globális know-how-jukat és szolgáltatásaikat. Ezek a közös vállalkozások mind a belső piacra (pl. a Renault-Dacia számára), mind a tengerentúli piacokra termelnek. A két legnagyobb gyártó és beszállító az országban a Ford és a Dacia, amely már a Renault Csoport tagja. 12 évvel ezelőtt a francia Renault Csoport 1,5 milliárd eurót fektetett be a Daciába, amelynek kapacitása évi 350 000 autó. A vállalat több, mint 13 ezer embert foglalkoztat. A Daciánál gyártott autók körülbelül 91%-át négy kontinens 60 piacára exportálják. Ezenkívül a Daciánál gyártott részegységek biztosítják a szükséges alkatrészeket a marokkói, oroszországi, iráni, indiai, brazil, kolumbiai és dél-afrikai üzemek számára. 2007 októberében a Ford Motor Company megvásárolta az SC Daewoo Automobile Romania gyárat a romániai Craiovában, amelyet az elmúlt másfél évtized során fokozatosan bővített. A Ford craiovai üzemében kerül összeszerelésre az EcoSport és a Puma modellek, amárka első hibrid autói, amelyek Romániában kerülnek összeállításra. Emellett modern motorokat is gyártanak (ECO boost), amelyeket innen szállítanak a többi gyártó ország számára.
Románia nemcsak az autógyártókat vonzotta, hanem az első és második szintű beszállítókat is, mint például a Bosch, a Continental, a Daimler, a Federal Mogul Autoparts és a Marquardt. Az erős verseny ellenére is van kereslet az elektromos és elektronikus rendszerek, gumiabroncsok, autósülések, kormánykerekek vagy műanyag alkatrészek gyártásában részt vevő beszállítókra, ami széleskörű lehetőségeket teremt az első-harmadik szintű brit beszállítók számára is.
A két román autógyártó, az Automobile Dacia és a Ford Otosan rekordmennyiségű autót gyártott 2023-ban: 513 050 darabot (beleértve a kis haszongépjárműveket is), ami 0,7%-kal több a 2022-es évhez képest, és jelentősebb, 17%-os növekedést jelent a 2021-es évhez képest. A 2023-as teljes mennyiségből a Dacia gyár 322 086 járművet gyártott, ami 2,5%-os növekedést, a Ford Otosan Craiova pedig 190 964 járművet, ami 2%-os csökkenést jelent 2022-höz képest.
A 2025-ös évre vonatkozó eddigi elérhető adatok megerősítik a visszaesésre vonatkozó tendenciákat. A Román Gépjárműgyártók Szövetségének (ACAROM) tavaszi adatai szerint a mioveni-i Dacia gyár 26 417, míg a craiovai Ford Otosan gyár 19 380 darab gépjárművet gyártott 2025 februárjában. Összességében 2025 első két hónapjában az autógyártás elérte a 85 260 darabot, ami 14%-os csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest.
Különösen két olyan terület van, amelyeknél a jelenlegi szerkezetátalakításból adódó visszaesés jelentősen képes rontani a mutatókat: az egyik a külkereskedelem, ezen belül is az export oldal, a másik a munkaerő, a foglalkoztatás.
2024-ben a teljes román áru-export értéke 92 700 millió USD volt. A tavalyi adat 12%-kal maradt el a 2023-as évi értéktől, amely már egyfajta előjele volt az autóipari ágazatban kezdődő visszaesésnek is. A 2024. évi árufőcsoportos export adatokat a román statisztikai hivatal még nem tette közzé, így főként a 2023-as éveket megelőző adatokra hagyatkozhatunk. A teljes áruexporton belül a járművek és szállítóeszközök főcsoportja folyamatosan bővülő értéket képvisel a román kivitelben. 2023-ban a teljes áru-export 18%-át tette ki a főcsoport kiviteli értéke (19 400 millió USD). Ezt tovább bontva a legnagyobb alcsoport a szegmensen belül a személygépjármű gyártás, amely a teljes áru-kivitel 8,9%-át adta 2023-ban. Mindebből is látszik, hogy a Romániában sajátos autóipari függőség alakult ki, emiatt pedig különösen sérülékeny lehet a mostanihoz hasonló, válságos időszakokban. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a termékfőcsoporton (járművek és szállítóeszközök), valamint ennek alágazatán (személygépjármű gyártás) kívül számos egyéb csoport is érintett a járműválságban. Azok a társaságok, amelyek beszállítóként vannak jelen a piacon, valamint azok, amelyek alkatrészek, műszaki eszközök, IT technológiai támogatással kapcsolódnak az autóiparhoz, ugyancsak ki vannak téve a jelenlegi helyzetnek. Ebből adódóan a járműipar mellett a gyártási szektor több alágazatában is hasonló tendenciák mennek végbe, ezek a külkereskedelem mellett az ország gazdaságára, valamint munkaerőpiacára is hatnak majd.
Ahogyan említettük, a most végbemenő romániai autóipari válság során a külkereskedelem mellett a munkaerőpiac érintett jelentősen. 2024-ben a legtöbb uniós tagállamban nagyszabású autóipari szerkezetátalakításról tettek bejelentéseket: a 2024-ben tett bejelentések az EU-ban 53 669 munkahely elvesztését vetítették elő, vagyis 88 669 munkahelyet, ha a Volkswagen 2024. december 20-i bejelentését is beleszámítjuk. A legtöbb vállalat a növekvő költségeket, a versenynyomást, a telephelyek elektromos járműgyártáshoz való átalakításának szükségességét, valamint a csökkenő belföldi és nemzetközi keresletet említette a leépítések okaként. A 2024-ben az autóiparban bejelentett 104 szerkezetátalakítás közül 10 az offshore-ra (a vállalat tevékenységének egy másik országba történő áthelyezésére) vonatkozott, főként a keleti tagállamokba és a szomszédos nyugat-balkáni országokba. Mindez 5358 olyan munkahelyet jelentett, amelyek „elhagyták” az országukat, közülük 3610-et az EU-n kívülre helyeztek át. A 2024-es adatok szerint Romániában valamivel több, mint 400 ezer fő körüli összegre tehető az autóiparban dolgozók száma, ami a gépjármű gyártás mellett a nagy- és kiskereskedelemre, valamint javítási szolgáltatásokra is vonatkozik.
A térség államaival összehasonlítva a román foglalkoztatottsági adatok az autóipari szegmensben részben kiugróak. A nagy- és kiskereskedelem, valamint javítási szolgáltatások szektorában a teljes román foglalkoztatás 2,7%-át (hozzávetőlegesen 160 ezer fő), a gépjármű gyártásban 3,1%-át (hozzávetőlegesen 248 ezer fő) alkalmazták 2023-ban. A közép-kelet-európai országokban – Románia kivételével – a kereskedelem és javítás szolgáltatási ágazatban átlagosan a teljes foglalkoztatotti létszám 1,85%-át alkalmazták 2023-ban.
Az átalakuló szerkezet miatt számos autóipari társaság kezdett Romániában leépítésekbe, már a 2024-es év végétől kezdődően. Az autóipari alkatrészek gyártásával foglalkozó Forvia 74 alkalmazottjától búcsúzott eddig, valamint 2024 decemberében bezárták nagyváradi technikai központjukat is. A német Continental öt gyártóegységet hozott létre korábban Romániában, valamint négy mérnöki központot Temesváron, Nagyszebenben, Károlyban és Jászvásáron, amelyekből mindeddig 870 munkahelyet szüntetett meg. A japán SEBN (Sumitomo Electric Bordnetze) 676 dolgozót bocsátott el Drobeta-Turnu Severin-i egységéből. A Dacia mioveni gyárában a dolgozókat arra ösztönzik, hogy bizonyos pénzösszegek fejében önként távozzanak a társaságtól. A 16 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező dolgozók akár 200 ezer lejt (15,7 millió forint) is kaphatnak, míg a kevesebb mint 2 éve ott lévők 24 ezer lejt (1,9 millió forint). A svéd Holmbergs Safety Systems – amely gyermekbiztonsági öv- és ülésgyárként működött – 353 alkalmazottól vált meg. A Bosch romániai leányvállalata szintén elbocsátásokba kezdett: az autóiparba is beszállító vállalat a 2024-es pénzügyi év végére a romániai alkalmazottainak számát 200-zal csökkentette egy év alatt.
A közép-kelet-európai régió valamennyi országában, így Magyarországon is hangsúlyos az autóipar gazdaságban betöltött szerepe. A román adatok alapján, joggal merülhet fel a kérdés, hogy a térség más államait hogyan befolyásolja az európai autóiparban végbemenő szerkezetátalakítás, válság.
Az Eurofound 2024-es adatai alapján a szerkezetátalakítás miatt a közép-kelet-európai országokban Lengyelországban várható, hogy a legtöbb munkahely szűnik majd meg az autóipari szektoron belül. Itt, 17 olyan bejelentést rögzítettek, amely érinti a foglalkoztatást, valamint a társaság teljes működését. Ez alapján Lengyelországban a különböző racionalizálási folyamatok eredményeként 3 638 munkahely szűnik meg, valamint 790 új állás jön létre az autóipari szektorban. Csehországban az 5 vállalati bejelentés hatására 2 630 munkahely szűnhet meg, új pedig nem jönne létre. Szlovákiában mindössze két társaság jelzett hasonló szándékot, 207 munkahely szűnne meg és 70 új jönne létre. A térség államai közül Magyarország az egyedüli a felmérés szerint, ahol három bejelentés érintené a foglalkoztatást, viszont mindez nem megszűnő munkahelyekkel, hanem új alkalmazásokkal járna, így összesen 1 310 új állás jöhet létre. Ehhez hasonló trend csak Spanyolországban fordult elő az EU tagállamok közül. A magyar adatok mögött a tavalyi évben bejelentett autóipari ágazatban létrejövő új beruházások állnak. Kétségtelen, hogy a magyarországi autóipari termelés az idei évben hasonlóan kedvezőtlen eredményeket ért el, mint a szomszédos országokban, viszont az itt lévő vállalatok mindeddig nem jelentettek be a foglalkoztatást is érintő racionalizálási lépéseket. Magyarországon inkább a beszállító cégeknél figyelhető meg munkaerő leépítés, viszont az innen elküldött alkalmazottak száma egyenlőre még nem közelíti meg a táblázatban is bemutatott adatokat.
Összességében a romániai gazdaság számára az autóipari szerkezetátalakítás, valamint az emiatt kialakuló foglalkoztatási válság megtöri a korábbi felívelő tendenciát. Az export csökkenése miatt a külkereskedelemben kialakuló egyre nagyobb hiányok tovább növelik az egyensúlytalanságot a román gazdaságban. A krízis hatással lehet a további tőkevonzásra is, hiszen az országba áramló FDI 60%-a az autóipart érintette. A szélesebb régió esetében hasonló, negatív tendencia figyelhető meg, főként Lengyelországban várható romló helyzet a munkahelyek nagy mennyiségű felszámolása miatt.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
