A külkereskedelem a legtöbb ország gazdaságában jelentős szerepet tölt be, így annak alakulása és tendenciája kiemelt fontosságú a gazdaságpolitikai döntések során is. A külkereskedelem alakulását számos tényező befolyásolhatja, amelyek többsége gazdasági természetű, de esetenként geopolitikai és társadalmi hatások is képesek változtatni a folyamatokon. A 2015-ös migrációs válság több közép-kelet-európai és balkáni ország számára is fennakadásokat okozott a szállítmányozásban, emiatt az érintett időszakok külkereskedelmi adataiban is visszaesés figyelhető meg. A főként szárazföldi szállítmányozást érintő jelenség változásokat is hozott az addigi szabályrendszerben. Kétrészes sorozatunk alábbi összefoglalójában az illegális bevándorlás külkereskedelemre és szállítmányozásra gyakorolt lehetséges hatásait tekintjük át.
A négy uniós szabadságelv egyik legfontosabb része az áruk és szolgáltatások szabad áramlása az integráció országai között. Nem véletlen, hogy a schengeni térséghez való csatlakozás a legtöbbször élénkítően hat egy-egy ország külkereskedelmére, hiszen a vámok és ellenőrzések megszűnése, csökkenése, gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az árufuvarozást is. Mindez kedvezően hat nemcsak a külkereskedelemre, de az érintett országok teljes nemzetgazdaságára is. A 2015-ös menekültválság során azonban a közúti szállítmányozásban több alkalommal is fennakadások voltak tapasztalhatóak, amelyek nem csak a belföldi, de a nemzetközi fuvarozásra is hatással voltak. Mindez pedig közvetetten az érintett ország exportjára-importjára is hatott.
Első körben érdemes röviden áttekinteni, hogy 2014-2016 között hogyan alakult az illegális bevándorlásban érintett egyes országok áruexportja. A grafikon adataiból látható, hogy a legtöbb esetben 2015-ben az előző év adataihoz képest visszaesés figyelhető meg, valamint, hogy 2016-ra sem tudta a legtöbb ország a 2014-es évi adatokat meghaladni (Szerbia kivételével). A visszaesés mögött két olyan esemény húzódik meg, amely a 2015-ös évet gazdaságilag befolyásolni tudta:
- az egyik, az Európai Unió Oroszországgal szemben foganatosított szankciói,
- a másik pedig a 2015 őszén kicsúcsosodott migrációs válság.
Az öt ország közül, amelyek a leginkább érintettek voltak a migrációs útvonalakban, mindössze kettő EU-s tagállam, a többi három nem része még az integrációnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország és Görögország volt kötelezve a nemzetközi szankciók alkalmazására, Törökország, Szerbia és Észak-Macedónia nem. Törökországgal szemben Oroszország saját maga vezetett be árukorlátozásokat 2015 végén, egy Szu-24 lelövése miatt. Ennek hatása azonban inkább 2016-tól vált érzékelhetővé a török külkereskedelemben. A vizsgált országokban az export részesedésének csökkenése Oroszországgal nem volt akkora mértékű 2015-ben, amely az előző grafikonon látható export visszaesést indokolná.
A másik tényező, hogy a migrációs válság közvetetten tudott hozzájárulni az export adatok zsugorodásához az érintett államokban. Mindeddig kevés tanulmány foglalkozott azzal, hogy az illegális bevándorlás és a külkereskedelem között milyen kapcsolat lehet, de egy 2019-ben megjelent török kutatás rávilágít arra, hogy Törökországban 2013 és 2016 között negatívan hatott az exportra a vizsgált jelenség, mivel az importot növelve külkereskedelmi egyensúlytalanságot okozott.
A migráció külkereskedelemre (főként exportra) gyakorolt közvetett hatásait az alábbi pontokban foglaljuk össze:
- a 2015-ös menekülthullám megnövelte a közszolgáltatásokra (közlekedés, energia, víz, egészségügy) nehezedő terheket, néhány régióban az infrastruktúra túlterheltté válhatott. Ez lelassíthatta az ipari termelést, növelhette a szállítási, logisztikai költségeket.
- Az állami kiadások növekedése (menekültek ellátása, integrációs költségek) forrásokat vonhatott el más beruházásoktól, például az exportorientált ipart támogató infrastrukturális projektektől.
- Az illegális bevándorlók növelték a belső keresletet (élelmiszer, lakhatás, napi fogyasztási cikkek iránt), ami ösztönző lehetett bizonyos ipari ágazatok számára, de nem feltétlenül az exportorientáltaknak.
- A migrációs kérdések kezelése növekvő politikai és intézményi kockázattal járhat, ami visszafoghatja a külföldi beruházásokat, amelyek gyakran kiemelt fontossággal bírnak az export kapacitás bővítéséhez.
- A migráció hatására egyre több állam követelte meg a határellenőrzés visszaállítását, a munkavállalási engedélyek, vám és határforgalom szabályozásának módosításait, ami hatással lehetett az áruk exportjára, különösen, ha az az export-import termékek szállítmányozását befolyásolta.
A 2015-ös migrációs válság az árucsere logisztikai feltételeiben is változásokat és fennakadásokat okozott. A közúti áruszállítás sokszor akadozott, hiszen a bevándorlók gyakran a főutak, autópályák mentén haladva jutottak el egy-egy országba. Ezzel nem csupán saját testi épségüket, de a forgalmat is veszélyeztették. Különösen nagy tömeg indult útnak 2015. szeptember 4-én a budapesti Keleti pályaudvarról gyalog Ausztria és Németország felé. A több ezres menekülttömeg az egyik legforgalmasabb útvonalon, az M1-es autópályán akart eljutni a két európai országba, emiatt a magyar rendőrségnek több helyen is lezárásokat, eltereléseket kellett elrendelnie a gyalogosok biztonsága érdekében. Becslések szerint 2015-ben naponta átlagosan kb. 10 ezer nehézmotoros (tehergépkocsi, kamion) és hozzávetőlegesen 24 ezer személygépkocsi haladt keresztül az M1-es autópályán. A nehézgépkocsik jelentős része az árufuvarozásban érintett, nagy részük a nemzetközi fuvarozásban is érdekelt. A menekültek megjelenése az autópályán számos fennakadást okozott, így a közúti rend visszaállítása érdekében a magyar kormány még aznap éjjel megszervezte a bevándorlók autóbuszokkal való elszállítását az osztrák határhoz. A nagy forgalmú autópálya ilyen jellegű forgalomkorlátozása tehát közvetlenül hatott az áruszállításra is.
Az illegális bevándorlás hatására 2015-től egyre több közép-kelet-európai országban elkezdték visszaállítani a határellenőrzéseket is. A főleg nehézmotoros járművek átvizsgálását célzó ellenőrzések az illegális embercsempészetet kívánták megakadályozni, ami szintén felerősödött a migrációs hullám miatt. Az emiatt növekvő szállítási időtartamok szintén kedvezőtlenül hatottak a nemzetközi árufuvarozásra, visszafogva az export növekedését. Szintén kedvezőtlenül hatott a szállítmánybiztosítási díjak emelkedése a nemzetközi áruszállításra. 2015-ben még átlagosan 6-10%-os csökkenés volt tapasztalható az előző évi értékekhez képest a biztosítási díjakban. A migrációs válság miatt azonban több olyan bűncselekmény is történt, amelyek elszenvedői fuvarozók voltak, így a kockázatok mellett az éves biztosítási díjak is növekedtek. Az emelkedés a fuvarozási költségeken túl a fogyasztói árakban is megjelent, így nem csupán a nemzetközi és belföldi áruszállítás díjai, de a vásárlók terhei is emelkedni kezdtek 2016-tól.
Összességében a 2015-ös migrációs válság a legtöbb érintett ország számára kedvezőtlen helyzetet teremtett. Az export 2015-ben minden vizsgált országban csökkent, közvetetten pedig a zsugorodásra a migrációs válság is hatással volt. A kivitel mellett a nemzetközi szállítmányozásban, főként pedig a közúti árufuvarozásban is fennakadások alakultak ki a migrációs útvonalak mentén, amely szintén hatást gyakorolt az export mutatók kedvezőtlen alakulására.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
