A Közös Agrárpolitika (KAP) az EU mezőgazdasági finanszírozásának gerincét képezi. Magyarország számára a 2023–2027-es időszakban jóváhagyott stratégiai terv jelentős, többmilliárd eurós forrást biztosít, amely megalapozza a mezőgazdasági termelés és a vidékfejlesztés finanszírozásának fundamentumait. Hazánk gazdaságának mindig is fundamentális része volt a mezőgazdaság. Napjainkban a vidék elnéptelenedését csakis tudatos fejlesztéspolitikával és támogatásokkal lehet megállítani, amelyhez a kormányzat és az Európai Unió együttműködése lényeges. Ebben pedig a KAP továbbra is kulcsszerepet játszik. Azonban a nyár közepén bejelentett 2027 utáni uniós költségvetési tervezet drasztikus forrásmegvonást jelentene a gazdák számára, amellyel szemben az uniós tagállamok jelentős része tiltakozik.
Mi is az a KAP?
A Közös Agrárpolitika az 1960-as évek elején indult azzal a céllal, hogy biztosítsa az EU élelmiszerellátását, stabilizálja a piacokat és javítsa a gazdák jövedelmét. Kezdetben elsősorban ár- és piaci beavatkozásokra, valamint támogatott árakra épült, azonban az 1990-es évektől kezdve fokozatosan átalakult, így a fő fókusz a közvetlen jövedelemtámogatásokon és a vidékfejlesztésen volt. Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vált a KAP kedvezményezettjévé, ami jelentős tőkebeáramlást és az agrárszektor dinamikus modernizációját tette lehetővé.
A KAP célja a mezőgazdaságban dolgozó gazdák megfelelő jövedelmének biztosítása, a versenyképesség és élelmiszerbiztonság fenntartása, az ellátási lánc szervezettségének javítása, valamint az agrárszektor környezettudatosabb fejlesztésének biztosítása. A KAP a gazdaságok valamennyi méretkategóriáját lefedő egyedi átcsoportosítási rendszerrel rendelkezik. Az EU-ban évente csaknem 6 millió gazdaság részesül pénzügyi támogatásban a Közös Agrárpolitikából. A támogatások csupán kis részét kapják nagyüzemek, a kedvezményezettek többsége azonban továbbra is családi gazdaság, akik közülük nagyon kevesen rendelkeznek több mint 500 hektár földterülettel.
Magyarország KAP-hoz kapcsolódó stratégiai terve 2027-ig összesen 5 377 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A forrás 54 százaléka, azaz 2 891 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, amely magában foglalja az agrárberuházások-, az élelmiszeripar-, és a vidéki infrastruktúra fejlesztését. A fennmaradó 2 485 milliárd forintot a közvetlen ágazati agrártámogatásokra szánja a kormány.
A közvetlen kifizetések és az összes támogatás aránya
A mezőgazdasági tényezőjövedelem azt a jövedelmet jelenti, amelyet a mezőgazdasági termelés hoz létre, és amelyet a következő tényezők megfizetésére használnak fel:
- Bérlés, kölcsönzés (eszközök, földterület), munkabér.
- Saját tulajdon (föld, eszközök).
A következő ábra azt mutatja meg, hogy a gazdák jövedelmének mekkora része származik támogatásokból, és ebből mekkora közvetlen kifizetésekből:
Ábra: A közvetlen kifizetések és az összes támogatás aránya a mezőgazdasági tényezőjövedelemben (2018–2022-es átlag). Forrás: Európai Bizottság, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-kozvetlen-kifizetesek-es-az-osszes-tamogatas-aranya-a-mezogazdasagi-tenyezojovedelemben-20182022-es-atlag-1hnq41owqlqqp23
Sok uniós termelő nagymértékben függ a közösségi támogatásoktól. Az EU-ban 2018–2022 között a közvetlen kifizetések aránya a mezőgazdasági tényezőjövedelemben átlagosan 23 százalék volt.
Tagállamonként azonban jelentős eltérés tapasztalható:
- 20% vagy kevesebb volt ez az arány például Cipruson, Olaszországban, Hollandiában.
- Több mint 40% volt Észtországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában.
Ezek csak a közvetlen pénzügyi támogatások voltak, viszont, ha az összes támogatást figyelembe vesszük, akkor az EU-ban a mezőgazdasági jövedelem 33 százalékát a támogatások adják.
A KAP másik fontos célja a kohéziós politikához hasonlóan, hogy a kevésbé fejlettebb tagállamokba juttassa el a támogatásokat. Azon országok, amelyek kisebb részben részesülnek a támogatásokból, azok általában nettó befizetőnek minősülnek, míg a kelet-európai országok általában nettó haszonélvezői ezen uniós politikának.
Az ábra adatai alapán Magyarországon a közvetlen kifizetéssel járó támogatások 34 százalékát adják a mezőgazdasági tényezőjövedelemnek, így továbbra is elmondható, hogy kiemelkedő szerepet játszik a Közös Agrárpolitika a magyar agrárszektor finanszírozásában.
A 2027 utáni költségvetési tervezet
Az Európai Bizottság 2028-2034-es költségvetési tervezetében a Közös Agrárpolitika szerepe jelentősen csökkenne. Korábbi elemzésünkben már rámutattunk: míg a mezőgazdasági kiadások a teljes uniós költségvetés 32,2 százalékát teszik ki a jelenlegi feltételek mellett, addig a 2027 utáni időszakban csupán a 16,5 százalékát fogják adni. Ezt a bizottsági javaslatot a jelenlegi formájában szinte senki nem tartja elfogadhatónak az európai agráriumban, amely miatt rengeteg tüntetés zajlott és zajlik jelenleg is a gazdák körében. A tervezet alapján a támogatásokra szánt összegek szűkülnének, az eddigi részletszabályok (túlzottan) leegyszerűsödnének, továbbá a pénzek elosztásánál az eddigi közösségi fókusz helyett a tagállamok sokkal szabadabb kezet kapnának. A végső kompromisszumot ideálisan 2026 végéig kell megkötni, addig is tovább zajlanak az egyeztetések a lehetséges megoldási javaslatokról.
Források:
European Commission, Directorate-General for Agriculture and Rural Development. (n.d.). CAP expenditure. Letöltve: 2025.10.6. Elérhető: https://agriculture.ec.europa.eu/data-and-analysis/financing/cap-expenditure_en
Pályázat.gov.hu. (n.d.). Közös agrárpolitika. Letöltve: 2025.10.6. Elérhető: https://www.palyazat.gov.hu/programok/kozos-agrarpolitika
KAP – Közös Agrárpolitika Magyarországon. (n.d.). The CAP in Hungary. Letöltve: 2025.10.06. Elérhető: https://kap.gov.hu/english
Euronews – Ringfenced, but reduced: EU Commission shrinks agriculture share in record budget. Letöltve: 2025.10.20. Elérhető: https://www.euronews.com/my-europe/2025/07/17/ringfenced-but-reduced-eu-commission-shrinks-agriculture-share-in-record-budget
