2025. július 16-án az Európai Bizottság bemutatta a 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó közösségi költségvetési tervezetet. A már megjelenése előtt heves indulatokat kiváltó dokumentum több újítást is tartalmaz, mégis az egyik legjelentősebb átalakítás a mezőgazdaságot, valamint az agráriumhoz kapcsolódó támogatásokat érintené. A büdzsé eddig ismert elemei jelentősen visszavetnék az egyes tagállamoknak jutó agrártámogatási formákat, viszont magas összeg jutna benne Ukrajna támogatására is. Az alábbi rövid összefoglalónkban a mezőgazdasági támogatások eddig ismert, új költségvetési megoldásait mutatjuk be.
„A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret sokkal több lesz, mint egy egyszerű pénzügyi terv. Az Unió kollektív politikai törekvéseinek stratégiai nyilatkozata lesz, amelynek célja, hogy az elkövetkező évtizedben megvalósítsa prioritásait, és erőteljesen és egységesen lépjen fel a globális színtéren” – így kezdődik a 2025. július 16-án bemutatott EU költségvetési tervezet dokumentuma, amely már előre sugallja, hogy az eddigi büdzsékhez képest ez a tervezet lényegesen másabb lesz, mint a korábbiak. Az elmúlt bő egy év során számos elemzés készült arról, hogy EU hogyan tudná újra felvenni a versenyt a globális versenytársakkal, valamint arról is, hogy milyen gazdasági akadályai vannak a versenyképesség helyreállításának. A Draghi-jelentés és a Letta-jelentés is egyértelműen olyan kihívásokat fogalmaz meg, amelyekre az új büdzsével is reagálna a brüsszeli vezetés. A költségvetési tervezet bevezetőjében mindazokat az okokat részletezik, amelyek miatt ilyen átalakításokra van szükség az Unió pénzügyeinek területén.
Az EU mezőgazdaságát, valamint ezzel együtt a Közös Agrárpolitikát (továbbiakban KAP) számos kritika érte az elmúlt évtizedek során. A legtöbb bírálatot a támogatások aszimmetriája mellett azok rugalmatlansága miatt fogalmazták meg a gazdák. A KAP a 2023-2027-es időszakra 264 milliárd eurót különít el, amelyet főként két cselekvési irányvonalra fordítanak:
- 189,2 milliárd eurót a jövedelemtámogatásra, azaz a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre,
- és 66 milliárd eurót a vidékfejlesztésre, az elszegényedett területek kihívásainak kezelésére.
A KAP az EU politikájának egyik legtöbbet emlegetett eleme, és folyamatos bírálatok érik többek között a kiegyensúlyozatlan elosztás (a költségvetés mintegy 80%-a a mezőgazdasági termelők 20%-ának kezébe kerül), a megkérdőjelezhető hatékonyság (a mezőgazdasági termelők jövedelme 40%-kal alacsonyabb az uniós átlagbérekhez képest) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felé okozott kereskedelmi torzulások miatt. Emellett az uniós mezőgazdasági támogatások sok esetben nem mérik fel, hogy egy-egy terület milyen termelési lehetőségekkel rendelkezik, így pedig visszaszorulnak a különböző növényfélék. Míg a gabonafélék támogatása viszonylag széles körű, addig a hagyományos kertészeti termékek, mint a paradicsom, paprika, uborka, már jóval szűkebb keretű támogatást igényelhet. A KAP reformja már a magyar elnökség során is megfogalmazódott, ugyanakkor Brüsszel részéről azóta sem történt érdemi előrelépés a gazdák ügyében.
A megjelent költségvetési tervezet szerint a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság és a vidéki térségek felzárkóztatása a továbbiakban is, így a 2028-2034-es időszakban, kiemelt prioritást fog élvezni az uniós finanszírozás területén. Az új tervezet az alábbi módosításokat hozhatja, a költségvetés ilyen jellegű elfogadása esetén:
- egységes KAP szabályozási rendszer kialakítása, valamint új, egyszerűsített kifizetések a gazdák felé, amely az adminisztratív terheket is csökkenti a gazdaságokban;
- igazságosabb és célzottabb KAP: új forráselosztási rendszer, annak érdekében, hogy jobban támogassák az EU mezőgazdaságának sokszínűségét;
- erősebb szinergiák létrehozása más szakpolitikai ágakkal: összehangolnának egy-egy szakpolitikai ágazatot és a KAP-ot, annak érdekében, hogy az EU mezőgazdaságára és a vidékfejlesztésre még erőteljesebb hatást tudjanak együtt gyakorolni.
Az új költségvetési tervezet szerint a KAP-ra 300 milliárd eurós mezőgazdasági kiadást biztosítanak – azaz ezt nem lehet másra átcsoportosítani. Ezt az összeget főként a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatására kell majd fordítani. Ugyanakkor a jövedelemtámogatás kifejezés már nem kizárólag a közvetlen kifizetésekre utal, amelyek hagyományosan a KAP nagy részét tették ki, hanem magában foglalja a korábban a vidékfejlesztés részét képező társfinanszírozott kezdeményezéseket is, amelyek az új struktúra értelmében fokozatosan megszűnnek. A javaslat szerint tehát 2028-tól megszűnik az 1999 óta érvényben lévő, a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásra és a vidékfejlesztésre osztott kétpilléres struktúra is.
A 300 milliárd eurós kiadási tétel egy 6,3 milliárd eurós biztonsági hálót is tartalmaz, amelyet a jövedelemtámogatástól elkülönítve kezelnek, mivel a kivételes, szélsőséges helyzetekben lévő mezőgazdasági termelők támogatását nem szabad más mezőgazdasági termelőknek szánt források átcsoportosításával finanszírozni. A biztonsági háló megduplázza a 2021-ben a piaci ingadozások kezelésére létrehozott mezőgazdasági tartalékot, és hét év alatt 450 millió euróról 900 millió euróra növeli azt. A Bizottság szerint a 300 milliárd eurós elkülönített összeg a minimumot jelenti, és várhatóan a teljes mezőgazdasági kiadások 80%-át teszi ki.
A további mezőgazdasági beruházások az egységes alap más szakpolitikai területeiről, például a regionális alapokból, valamint a többi európai versenyképességi alapból (például a Horizont Európa kutatási program keretében) származhatnak.
A korábbi költségvetéssel való összehasonlítása a most bemutatott tervezetnek azért is nehézkes, mert eltérő az általános struktúra a mezőgazdasági szektor támogatásánál. Érdemes ezért inkább azt összevetni, hogy míg a 2021-2027 időszakban a KAP büdzséje 386,6 milliárd eurót tett ki, a 2028-2034-es periódusban a KAP részére elkülönített alap 300 milliárd eurót biztosítana. Nominálisan mindenképpen kisebb lenne a támogatásra fordítható összeg, tehát ez csak abban az esetben emelkedne, ha a többi, bevont szakpolitikai ágakkal kialakuló szinergiák miatt újabb forrásokat vehetnének igénybe a gazdálkodók. Az is kitűnik ezáltal, hogy a hosszú távú költségvetésben a KAP részesedése a korábbi 32,2%-ról 16,5%-ra csökkenne.
Az eddig ismert tények alapján tehát állítható, hogy az új költségvetés komoly változásokat hozna az EU mezőgazdaságában dolgozók számára. Érthető módon a visszaeső támogatási összegek miatt Európa-szerte kritikával illeték a büdzsé ezen részét a gazdák.
Antonio Pessolani – Olaszország legnagyobb mezőgazdasági szervezetét tömörítő Coldiretti elnöke – szerint ez a döntés kétségessé teszi azt a multifunkcionális szerepet is, amit a mezőgazdaság tölt be a környezetvédelmi, gazdasági és kulturális fenntarthatóság szempontjából. A szervezet vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a mezőgazdaságtól elvont forrásokat más célokra csoportosítsák át, hiszen a Közös Agrárpolitika nemcsak gazdasági kérdés, hanem a régiók és fogyasztók érdekvédelmi eszköze is, ráadásul fontos szerepet játszik a vidéki térségek arculatának megőrzésében is.
Németország és Franciaország részéről szintén heves bírálatokat váltott ki az új költségvetés. Az egyes országok gazdaszervezeti „fekete szerdának” nevezték a napot, amelyen a Bizottság ismertette a büdzsé elemeit. Kritizáltak azt is, hogy a Bizottság a dokumentum szerint 451 milliárd eurót különített el a védelem és az űripar területeire, valamint további 100 milliárd eurót Ukrajna újjáépítésére. Az európai mezőgazdasági termelők érdekképviselete, a Copa-Cogeca szerint az előterjesztés az agrárpolitika „teljes visszaállamosításáról” szól, amelyet „adminisztratív egyszerűsítésnek” álcáznak.
Magyarország számára szintén számos negatív változást tartalmaz az új költségvetés mezőgazdasági része.
- Nagy István agrárminiszter a tervezet bemutatását követően hangsúlyozta, hogy az új tervezet egyértelműen az agrártámogatások mértékének csökkenést mutatják.
- A támogatáscsökkenés mellett a tervezet csökkentené a területalapú támogatásokat (SAPS). A SAPS csökkenése esetén sok, elsősorban kisebb magyar gazdálkodó feladni kényszerülhetne a termelést. Ez csökkentené az önellátás szintjét, növelné a külföldi importfüggőséget és veszélybe sodorná a hazai élelmiszer-biztonságot.
- Magyar szakmai szervezetek továbbá hangsúlyozták, hogy az EU „nyitottabb” piaci szabályozása és Ukrajna számára nyújtott kedvezmények növelhetik a kevésbé ellenőrzött, olcsóbb mezőgazdasági termékek beáramlását. Ez tovább rombolná a magyar gazdák versenyképességét.
- Az új költségvetési javaslat minden típusú támogatást – így a mezőgazdasági forrásokat is – keményebb jogállamisági, átláthatósági és korrupcióellenes feltételek teljesítéséhez kötné. Magyarország ennek kiemelt céltáblája, így fennáll a kockázat, hogy a politikai nyomásgyakorlás következtében a különböző agrártámogatások is könnyebben kerülnek felfüggesztésre vagy elvonásra.
Várhatóan a következő hónapokban még számos vita zajlik majd a teljes költségvetés és annak mezőgazdaságot érintő részéről is, mindössze az a kérdés, hogy a Bizottság hajlandó lesz-e meghallgatni a gazdák és szervezetek kritikáit, valamint, hogy alkalmazni fogja- e azokat.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
