👛 A 2020-as év harmadik negyedévében a kormányzati adósság állománya a GDP 97,3%-át érte el az eurózónában, amely jelentős növekedést takar az azt megelőző negyedév 95 százalékos értékéhez képest. Az Európai Unióban a hasonló mutató 87,7 százalékról 89,8 százalékra ugrott. A 2019-es év harmadik negyedévéhez képest pedig még jelentősebb a növekedés: az eurózónában 85,8 százalékról 97,3 százalékra, míg az EU-ban 79,2%-ról 89,8 százalékra. A látványos emelkedés egyértelműen az új típusú koronavírus járvány gazdasági hatásaiban érhető tetten: növekedtek a kormányzati adósságok és ezzel egy időben csökkent a GDP.
🇪🇺 2020 harmadik negyedévében a legmagasabb adósságállományt mutató országok rendre a következők voltak: Görögország (199,9%), Olaszország (154,2%), Portugália (130,8%), Ciprus (119,5%), Franciaország (116,5%). 2019 harmadik negyedévével való összehasonlításban minden tagállamban növekedett az adósság állománya. A legnagyobb növekedést pedig Cipruson (22,9%), Olaszországban (17,4%), Görögországban (17,3%), Spanyolországban (16,6%) és Franciaországban (16,5%) figyelhettük meg.
🗺 A V4-es országok átlagos adósságállománya 2019 harmadik negyedévében 48,7% volt, Magyarország hasonló mutatója pedig 67,2 százalékon állt. 2020 harmadik negyedévére a régió átlaga 57,6 százalékra ugrott, hazánk mutatója pedig 74,3 százalékon állapodott meg. A hazai mutató a legmagasabb a régióban, azonban még a bázishatás figyelembevétele mellett is érdekes, hogy amíg a magyar adat nagyjából tíz százalékos növekedést takar, addig a többi V4-es ország esetében húsz százalék fölötti bővülés következett be.
🇭🇺 Magyarország 2020 harmadik negyedévi GDP arányos államadóssági adata hazánkat az Európai Uniós tagországok középmezőnyébe, egészen pontosan a tizenharmadik helyre, Szlovénia és Németország közé pozícionálja. A mutató értéke kisebb, mint az eurózóna és EU átlagos mutatója. Abban az esetben, ha a GDP arányos államadósság növekedésének értékét vesszük figyelembe 2019 és 2020 harmadik negyedéve között, akkor azt láthatjuk, hogy a hazai növekmény EU-s és eurózónás összehasonlításban meglehetősen szerény volt: Magyarország produkálta a nyolcadik legkisebb (7,1%) mutatót.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az Eurostat jelentés linkje.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecofocus/magas-de-konnyebben-finanszirozhato-az-allamadossag-mint-a-2008-2009-as-valsag-idejen/
#allamadossag #eu #v4 #novekedes #koronavirus
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
