A Draghi-jelentés, valamint a Budapesti Deklaráció elfogadását követően az Európai Unió intézményeiben egyre nagyobb hangsúly került az integráció versenyképességének mielőbbi növelésére. A célkitűzéseket nehezítette, hogy a széndioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátásokra vonatkozó keretek esetenként akadályozhatják a magasabb termelési volumen elérését. Emiatt egy olyan új szabályrendszer kidolgozása került napirendre, amely képes a versenyképességet javítani és a károsanyag-kibocsátást a rögzített értékeken belül tartani, esetenként mentesíteni. A Clean Industrial Deal tervezete erre a gondolatra épül, alábbi cikkünkben pedig ennek részleteit tekinthetjük át.
2025. február 26-án tette közzé az Európai Bizottság a Clean Industrial Deal nevet viselő koncepciót, amely tulajdonképpen az EU versenyképességének és szén-dioxid-mentesítésének terve. Az EU felismerte, hogy a magas energiaárak és a globális verseny kiéleződése miatt a tagállami iparágak számára olyan támogatás szükséges, amely hatékonyan oldja meg az egyes szektorokban fellelhető problémákat. A Clean Industrial Deal konkrét lépéseket vázol fel annak érdekében, hogy a szén-dioxid-mentesítést az európai iparágak növekedésének motorjává alakítsák. Ez magában foglalja az energiaárak csökkentését, a minőségi munkahelyek teremtését és a megfelelő feltételek megteremtését a vállalatok fejlődéséhez.
A program különböző intézkedéseket vezetne be a termelés fellendítése céljából, két fókuszt figyelemmel tartva:
- az energiaintenzív iparágak számára sürgős támogatást biztosítana a szén-dioxid-mentesítéshez, a tiszta energiára való átálláshoz, a magas költségek és a tisztességtelen globális verseny, valamint a bonyolult adminisztratív szabályok kezeléséhez;
- a tiszta technológia szektort a jövőbeni versenyképesség közzéppontjába helyezné, mivel ez szükséges az ipari átalakuláshoz, a körforgásos gazdasághoz, valamint a szén-dioxid-mentesítéshez is.
A Clean Industrial Deal harmadik fontos tényezőjét a körforgásos gazdaság alkalmazása jellemzi. Célja, hogy a hulladék mennyiségét csökkentse és az előállított anyagok élettartamát meghosszabbítsa az újrahasznosítás, az újrafelhasználás és a fenntartható termelés előmozdításával. Az EU korlátozott erőforrásainak maximalizálása és a harmadik országok nyersanyag-beszállítóitól való túlzott függőség csökkentése kulcsfontosságú a versenyképes és rugalmas piac szempontjából.
A program fő elemeit hat pontban nevesítette a Bizottság, az alábbiakban ezeket tekinthetjük át részletesebben.
Megfizethető energia – a versenyképesség alapja, ha az energia, amelyet az iparágak használnak, megfizethető. Az ipar, a vállalkozások és a háztartások energiaszámláinak csökkentése érdekében a Bizottság az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása mellett elfogadta a Megfizethető Energia Akciótervet , amelynek célja, hogy:
- felgyorsíts a tiszta energia elterjedését, valamint a villamosítást;
- teljessé tegye a belső energiapiacot fizikai összeköttetésekkel;
- csökkentse a függést az energia hatékonyabb felhasználásával, és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
Tiszta termékek iránti kereslet növelése – az ipari dekarbonizációt felgyorsító törvény várhatóan növelni fogja az EU-ban gyártott tiszta termékek iránti keresletet azáltal, hogy fenntarthatósági, rugalmassági és „Made in Europe” kritériumokat vezet majd be a köz- és magánbeszerzéseknél egyaránt. A Bizottság a továbbiakban felül fogja vizsgálni a Közbeszerzési Keretrendszer 2026-os programját a fenntarthatósági, rugalmassági és európai preferenciakritériumok bevezetése okán a stratégiai ágazatok közbeszerzéseinél.
A tiszta átmenet finanszírozása – a tervezett reformok megvalósításához a Bizottság 100 milliárd eurót mozgósít az EU-ban előállított tiszta gyártás támogatására. Ennek érdekében a további célok között szerepel, hogy a Bizottság:
- új, a tiszta ipari megállapodásra vonatkozó állami támogatási keretszabály elfogadása a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez, az ipar szén-dioxid-mentesítéséhez és a tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitásának biztosításához szükséges állami támogatások jóváhagyásának felgyorsítása érdekében.
- az Innovációs Alap megerősítése és egy ipari szén-dioxid-mentesítő bank létrehozására irányuló javaslat, amelynek célja 100 milliárd euró finanszírozás, az Innovációs Alapban rendelkezésre álló források, az ETS egyes részeiből származó további bevételek, valamint az InvestEU felülvizsgálata alapján;
- a Horizont Európa keretprogram keretében külön felhívást tesz közzé a kutatás és az innováció ösztönzésére ezeken a területeken;
- az InvestEU-rendelet módosítása az InvestEU által a beruházások támogatására nyújtható pénzügyi garanciák összegének növelése. Mindez akár 50 milliárd eurót is mozgósíthat a tiszta technológiák, a tiszta mobilitás és a hulladékcsökkentés terén.
A körforgásos gazdaság és a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés – az ipar számos ágazata számára a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú. Az EU-nak az új program révén csökkenteni kell a beszállítóktól való függés mértékét. A körforgásos gazdaság beépítése a szén-dioxid-mentesítési stratégiába hasonlóan fontos ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki az EU a korlátozottan rendelkezésére álló erőforrásokból. A célok megvalósításához a Bizottság:
- olyan mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy összefogjanak és összevonják a kritikus nyersanyagok iránti keresletüket;
- létrehoz egy kritikus nyersanyagközpontot az EU-ban, azért, hogy az érdekelt vállalatok nevében közösen vásároljanak nyersanyagokat, ami méretgazdaságossági előnyöket teremt, és nagyobb befolyást biztosít a jobb árak és feltételek kialkudása érdekében;
- 2026-ban fogadjanak el egy körforgásos gazdaságról szóló törvényt, amely révén felgyorsítható a körforgásos átmenet és biztosíthatóvá váljon a ritka anyagok hatékony felhasználása és újrafelhasználása. Csökkenteni szükséges a globális függőségeket miközben magas hozzáadott értékű munkahelyek jönnek létre. A cél az, hogy 2030-ra az anyagok 24%-a körforgásban legyen.
Globális szintű fellépés – a jelenlegi helyzetben és a meghirdetett célok megvalósítása érdekében az EU-nak a lehető legtöbb és legszélesebb körű globális partnerséget kell kialakítania. Ennek érdekében a Bizottság:
- elindítja az első tiszta kereskedelmi és beruházási partnerségeket az ellátási láncok diverzifikálása és a kölcsönösen előnyös megállapodások megkötése érdekében;
- számos kereskedelmi védelmi és egyéb eszközzel biztosítja az EU iparának gazdasági biztonságát és rugalmasságát a globális verseny és a geopolitikai bizonytalanságok közepette;
- egyszerűsíti és megerősíti a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusát, az EU azon eszközét, amellyel a szén-dioxid-intenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidot méltányos áron lehet megfizetni.
Készségek és minőségi munkahelyek – Az uniós munkaerőnek rendelkeznie kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz szükséges készségekkel, beleértve a tiszta technológiák, a digitalizáció és a vállalkozói készségek terén szerzett készségeket. E célból:
- a Bizottság létrehozza a készségek unióját, amely befektet a munkavállalókba, fejleszti a készségeket és minőségi munkahelyeket teremt;
- az Erasmus+ segítségével akár 90 millió eurós finanszírozással megerősíti az oktatási és képzési programokat a képzett és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztése, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban a készséghiány kezelése érdekében;
A Clean Industrial Deal a felsorolt célok mellett a versenyképes gazdasághoz szükséges horizontális tényezőkre is összpontosít. Ehhez szükséges a bürokrácia csökkentése, az egységes piac méretének teljes körű kihasználása, a minőségi munkahelyek előmozdítása és a szakpolitikák jobb összehangolása uniós és nemzeti szinten.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
