🌍A 2022-es évet az Ukrajnában zajló háború, illetve az inflációs rekordok határozták meg világszerte. A pénzromlás ütemének gyorsulása ellen a világ jegybankjai is lépéseket tettek 2022-ben, többségük szigorította monetáris politikáját, elsősorban az alapkamatok emelésével. A jegybanki kamatkondíciók emelése több csatornán keresztül (legfontosabbak: kamat-, árfolyam-, várakozási csatorna) lassítja az inflációt, miközben ennek reálgazdasági ára is van: visszafogja a gazdasági aktivitást. A világgazdaság lassulásával kapcsolatos jeleket már 2022 második felétől lehet egyre inkább érzékelni. E mechanizmusokról részleteket az OeComment videójából tudhatnak meg. Ugyanakkor jegybankonként találkozhattunk az alapkamat-emeléstől eltérő monetáris eszközökkel is, például a jegybankmérleg csökkentésével.
🇺🇸 A globálisan is meghatározó amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2022. március óta több lépésben 425 bázisponttal (azaz 4,25 százalékponttal) emelte idén az irányadó kamatokat: év elején 0-0,25%, év végén 4,25-4,50% volt a jegybanki kamatsáv az USA-ban. A jegybank decemberi előrejelzése szerint 2023-ban is folytatódhat a kamatemelés a tengerentúlon. Elindult a jegybankmérleg leépítése, vagyis az ún. mennyiségi szigorítás (quantitative tightening, QT) is idén június 1-jével az USA-ban. A QT keretében a közel 9000 milliárd dollár csúcsértékű Fed-jegybankmérleg több mint 380 milliárd dollárral csökkent már, vagyis ennyi pénzt szívott ki a jegybank a gazdaságból, lassítva az árnövekedést. Globálisan merültek fel aggodalmak a Fed kamatemelései kapcsán, mivel a biztonságos, korábbi évekhez képest magasabb hozamot kínáló amerikai eszközök elvonják a pénzügyi tőkét a jóval kockázatosabb fejlődő országokból (a dollár az USA-ba áramlik), rontva ezen gazdaságok fizetési mérlegét, gyengítve a valutákat és növelve a dolláradósságukat. Tehát ezekben az országokban nehezebbé és drágábbá válik a finanszírozás.
🇪🇺 Az Európai Központi Bank (EKB) a többi jegybankhoz képest később, csak 2022 júliusában lépett a kamatemelés útjára, az év során a Fednél kisebb mértékben, összesen 250 bázisponttal (2,5 százalékponttal) növelte a kamatokat (irányadó kamat 0%-ról 2,5%-ra nőtt). Továbbá az EKB március végén lezárta a pandémia során bevezetett eszközvásárlási programját, július 1-jétől pedig a hagyományos eszközvásárlási program nettó vásárlásait is befejezte, illetve utóbbi esetében a decemberi bejelentés értelmében 2023 márciusától elindítja a mérlegszűkítést. Ez azzal fog járni, hogy a lejáró értékpapírokból származó jövedelmet már nem fekteti be újra a jegybank. Az EKB lépései útmutatóul szolgálnak a több európai jegybanknak is a monetáris politika irányait tekintve.
🇭🇺 A Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában kezdte kamatemelési ciklusát az infláció gyorsulása miatt, és egészen 2022 szeptemberéig havi rendszerességgel szigorított a kamatfeltételeken. Az alapkamatot 0,6%-ról 13%-ra emelte a hazai központi bank, majd szeptembertől év végéig 13%-on tartotta. Ezzel régiós szinten kiemelkedően magas alapkamatot határozott meg az MNB. Ugyan a kamatemeléseket lezárta a magyar jegybank idén szeptemberben, viszont a likviditás szűkítésén keresztül, egyéb monetáris politikai eszközökkel folytatta szigorítását. Október 1-jétől a bankoknak meghatározott kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és egy hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB szűkítette a forintlikviditást, vagyis a forint mennyiségét a gazdaságban. Továbbá október közepén bevezették az egynapos betéti gyorstendert is szintén a likviditás lekötésére és a pénzpiaci stabilitás erősítésére, 18%-os kamat mellett. Mindezeken felül az MNB az év végéig közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt (ahogy 2023 elején is).
📈A jegybanki alapkamat emelése a kereskedelmi banki hitelek és betétek kamatait is megemelik, amelyekkel a lakosság is találkozik a bankfiókokban. A hazai betéti kamatok ugyanakkor kevésbé követték eddig le az alapkamat emelését (13%), mint a lakossági hitelkamatok. Az MNB statisztikája szerint 2022 októberében a lakossági forint betétszerződések átlagos kamatlába 7,38% volt, míg a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 14,2%, lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 9,33%, az egyéb lakossági hiteleké pedig 14,95%.
🇨🇿 🇵🇱 🇷🇴 Régiónkban a cseh jegybank 2021 júniusától növelte az alapkamatokat, idén júniusban 7%-on zárta le az alapkamat-emelési ciklusát. A lengyel jegybank is 2021-ben már szigorított a kamatfeltételeken, idén szeptemberig 0,1%-ról 6,75%-ig emelték az irányadó kamatot. A román jegybank a lengyelhez hasonlóan 2021 őszén indította el kamatemeléseit, 1,25%-ról idén novemberig 6,75%-ig növelte az alapkamatot. Összességében tehát látható, hogy míg a régióban 7% körüli irányadó kamatokkal találkozhatunk, addig Magyarországon 13%-ossal.
🇬🇧 Globálisan meghatározó a Fed és az EKB mellett az Egyesült Királyság jegybankja is, a Bank of England (rövidítve: BoE). Míg az EKB 2,5%-ig, a Fed pedig 4,25-4,5%-ig emelte az irányadó kamatot, addig a BoE 3,5%-ig, ahol is 2021 vége óta tart a kamatemelés. A BoE lépett leghamarabb a kamatemelés útjára a globálisan meghatározó jegybankok közül.
🇯🇵 Japán jegybankja egyedi úton járt 2022-ben is, mivel az alapkamatot 2016 óta -0,1%-on tartja, vagyis laza monetáris politikát folytatott az év nagy részében. Ezt annak ellenére tette 2022-ben a Bank of Japan (röviden: BoJ), hogy az infláció elkezdett gyorsulni a gazdaságban: sok évig küzdött az ország a 0% közeli inflációval, mely idén októberre 3,7%-ig gyorsult. Ugyanakkor úgynevezett devizapiaci intervenciót alkalmazott 2022-ben a jegybank a nemzeti valuta, a jen árfolyamának stabilizálására. Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashatnak.
💾Források itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
📲Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mely-orszagokban-ervenyesul-a-magas-inflacio-magas-alapkamat-kombinacio/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
