📈 A rossz gazdasági környezet következtében a jegybankok különféle módszerekkel próbálják stabil szinten tartani a hazai fizetőeszközök árfolyamát. Ennek az egyik leggyakoribb módszere az irányadó kamatok emelése. Ezáltal a jegybank a hazai devizát vonzóbbá teszi és a befektetőket a külföldi valuta helyett, inkább hazai valuta tartására ösztönzi. Ellenben, a japán jegybank máshogyan gondolkodik. A laza monetáris politikának köszönhetően egy másik, úgynevezett devizapiaci intervenciót alkalmaznak a jen árfolyamának stabilitására. A módszert, amelyet a japán gazdasági válság óta nem alkalmaztak, idén már másodjára használják. A devizatartalékok értékesítése által egy ideiglenes korrekció történik a devizapiacon, azonban már látható, hogy ez nem bizonyul egy fenntartható stratégiának a többi devizával szemben. Rövid cikkünkben a jegybanki intervenció hatását vizsgáljuk a japán példán keresztül.
🏦 A devizapiaci beavatkozás
💱 A jegybanki beavatkozás az egyik fontos eleme a monetáris politikai lehetőségeknek az ország árfolyam-stabilitásának megőrzéséért. A jegybankok az intervenciót jellemzően válságok alatt alkalmazzák, ezáltal csökkentve a rövid távon bekövetkezett szélsőséges változásokat. Az intervenció során a legfontosabb tényező a devizatartalék mértéke, mivel az értékesítés következtében külföldi deviza kerül eladásra. Ennek több gazdasági és politikai hátulütője is van: a növekvő sérülékenység látszata és a munkanélküliség növekedése. Utóbbi egy historikusan kimutatott begyűrűző hatása gazdasági biztonság csökkenésének. A diagramon látható országok közül látható, hogy Japán az egyik legnagyobb devizatartalékú ország, így bőségesen van lehetősége az intervenció kihasználására.
🇯🇵 Japán egyedi példája
💴 Idén a devizapiac a nagyon laza japán monetáris politika határait próbálgatja. Az energiaválság következtében szinte minden nemzet a kamatfolyósók emelésével stabilizálja és próbálja kedvezővé tenni a saját devizáját, de a japán monetáris politika máshogyan gondolkodik. Jó példaként szolgál a rövid lejáratok rátája, amit a Bank of Japan több mint 6 éve tart már negatív tartományban. Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan kormányzója felhívta a figyelmet, hogy ameddig a bérek nem emelkednek fenntartható módon, addig a monetáris lazítás megmarad. A jegybankelnök szerint nem ésszerű kamatemelésekkel erősíteni a hazai devizát, mivel ez súlyosabb károkat okozna a gazdaságnak. Ennek a döntésnek egy éremhez hasonlóan két oldala van. Miközben a fogyasztói árak az Egyesült Államokban 8,2 százalékkal emelkednek addig az infláció Japánban csupán 3 százalék körül mozog. A monetáris lazítás azonban a jen árfolyamán jól látható. Az amerikai dollárral szemben a nemzeti valuta egy év alatt 30 százalékot veszített az értékéből, míg az euró ellenében 10 százalékot. Ez a szint a dollárral szemben utoljára az 1980-as évek elején volt látható. Ez ellen próbál a jegybank fellépni az időnkénti intervencióval. Azonban minden ilyen beavatkozás egy jelentős devizaeladással jár. Az idei első beavatkozás a japán pénzügyminisztérium szerint mintegy 2,8 ezer milliárd jenbe (19 milliárd dollárt) került, és látható, hogy ez csak elenyésző része a japán devizatartaléknak. A rendszeres intervenció azonban nem megoldás a gyengülő nemzeti valuta leértékelődése ellen. A piac a többszöri beavatkozásra egyre kevésbé reagál és a többi negatív faktor elrejtésére nem szolgál megfelelő stratégiaként, így a jen várhatóan tovább gyengül. A központi bank ezáltal komoly problémába ütközik a közeljövőben, mivel úgy kellene megfékeznie a valuta leértékelődését, hogy időközben nem emeli a kamatok rátáját a gazdasági növekedés megóvása miatt.
🇭🇺 Magyarországi példa
🪙 A hazai jegybank az úgynevezett Greenspan-Guidotti szabály szerint határozza meg az optimális devizatartalékot. A szabály szerint a devizatartalékoknak fedezniük szükséges az egy éven belül lejáró külföldi adósságokat. Ez kulcskérdés az importok fenntartása miatt, legfőképpen egy olyan helyzetben, amikor a külső finanszírozás szünetel. Az elmúlt évek során a magyar devizatartalék alakulása stabil volt, habár a válság következtében, mint például a koronavírus kezdeti időszaka vagy az ukrán-orosz háború kezdete, ez a tartalék visszaesett. A jelenlegi helyzetben az energiaválság az, ami óriási mértékben csökkenti a hazai devizatartalékot. A devizatartalék mértékén látható, hogy a forint stabilitására a jegybanki intervenció nem jelent fenntartható stratégiát. Magyarországon az MNB monetáris tanácsa a más nemzetek által is támogatott kamatfolyosók emelésével próbálja szinten tartani a forint áfolyamát. A forint történelmi mélypontja láttán az MNB 13 százalékra emelte az alapkamat mértékét, ami utoljára 2000 februárjában volt ilyen magas. A jegybank emellett további eszközöket is felhasznál. Ide tartoznak az O/N hitelek, az egynapos illetve egyhetes betéti tenderek. Az alapkamat emelésével párhuzamosan az egyhetes betéti tenderek kikerültek az eszköztárból, de az egynapos tenderekkel továbbra is operál az MNB. Az első tenderen, október 14-én, 994,79 milliárd forint volt a felajánlott és elfogadott összeg, amit az MNB 18 százalékos kamatra befogadott, azóta ez a mennyiség pedig csak növekszik. A november eleji első két tenderen ez az összeg már elérte a 4300 milliárd forintot, vagyis a bankok tenderenként egyre több likviditást kötnek le.
📩 Világszerte látható, hogy a nemzetek más-más módszereket alkalmaznak az energiaválság negatív hatásai ellen. A kamatfolyosók emelésével – történelmi tapasztalatok alapján – borítékolható egy gazdasági lassulás, stagnálás a következő évek során. Ellenben a japán gazdaság az alacsonyan tartott ráták következtében megmaradhat egy dinamikus gazdaságnak. Ezáltal, a közeljövőben a leértékelődő jen gyorsan visszanyerheti az értékét az olyan valutákkal szemben, ahol a nemzetek a gazdasági stagnálással küzdenek. A japán forgatókönyv egy kockázatos verzió az energiaválság kezelésére, azonban a laza monetáris politika fenntartásának köszönhetően elképzelhető, hogy Japán a képzeletbeli verseny végén igazi nyertesként kerül ki.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-kinai-gazdasag-ismet-celkeresztben-ujabb-amerikai-szankciok-kerultek-elfogadasra/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/vekony-jegen-tancol-az-ekb/
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
