❓ Mit jelent az EU Tanács soros elnöksége?

🇪🇺 Az Európai Tanács határozza meg az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait. Az Európai Tanács az EU politikai törekvéseit oly módon irányozza elő, hogy ülésein „stratégiai menetrendet” fogadott el, amelyben meghatározta a hosszabb távú uniós intézkedések kiemelt területeit. Az Európai Tanács tagjai a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke. A Tanács elnökségét – röviden összefoglalva – félévente más-más uniós tagállam tölti be.

❓ Mit várhatunk a francia elnökség során?

🇫🇷 Jelenleg, 2022 első felében elnökségét Franciaország tölti be, az időszak prioritásait a következő jelmondat fejezi ki: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése”. E célkitűzések részleteit a következő elemek alkotják:

  • Fellendülés, hogy Európában elérhető legyen a zöld és digitális átállás;
  • Új európai növekedési modell kialakítására is sor kerülhet.

💭 E célok számos elemből állnak, tartalmazzák egy új növekedési és befektetési modell felállítását az Európai Unió és az euróövezet számára, amely magába foglalja a közös európai hitelfelvételből finanszírozott történelmi fellendülési tervet, amely segíthet Európának leküzdeni a válságot. Ugyanakkor az Európa szociális modelljének védelme is a tervek részét képezi: Emmanuel Macron francia államfő az európai minimálbér irányába mozdulna el, de erősítené az európai ipar szerepét is. Emellett szerinte a járvány utáni gazdaságnak új költségvetési szabályokra van szüksége (felülírva a maastrichti deficit és államadósság kritériumokat).

További célok:

  • Erő az európai értékek és érdekek védelméhez és előmozdításához;
  • A hovatartozás érzése, hogy kultúránk, értékeink és közös történelmünk nyomán kialakíthassuk és továbbfejleszthessük a közös európai jövőképet;
  • Az európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit;
  • Egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.

💭 Utóbbiak esetében Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke így fogalmazott: „Ha a 2022. január 1-jétől június 30-ig tartó elnökségünk célját egyetlen mondatban kellene összefoglalnom, akkor az így szólna: a határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz, és saját maga határoz a sorsáról.” Emellett hangsúlyozta, hogy az európai összetartozás érzését szükséges erősíteni, közös uniós jövőkép építésével a kultúra, az értékek és a közös történelem révén. Ennek részeként az Erasmus program sikerére támaszkodva a francia elnökség hat hónapos “európai polgári szolgálatot” is kialakítana minden 25 év alatti fiatal számára.

🇭🇺 A francia elnökség magyar perspektívából több területen tartalmaz közös prioritásokat:

  • Orbán Viktor miniszterelnök 2021. februárjában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című eseményén a Gazdaságújraindítási Terv ismertetése során hangsúlyozta, az EU erős szövetségese lesz a zöldenergia, körforgásos gazdaság, magyar gazdaság teljes digitalizálása során.
  • Franciaország az atomenergia zöld energiaforrásként való elfogadtatását szorgalmazza. (Az energiaválságról korábban a hiánygazdaság kapcsán írtunk, link a bejegyzés alján.) A francia elnök és a visegrádi négyek 2021 decemberében erről és a schengeni terület határainak megerősítéséről is egyeztettek Budapesten.
  • A hazai gazdaság számára is prioritás volt a gazdasági újranyitás, ebben Magyarország esetében a piaci alapú finanszírozás és hitelfelvétel jutott központi szerephez. Továbbá a deficit és államadósság évről évre történő mérséklése is fontos törekvés. Miközben – a francia elnökség prioritásaival összhangban – az ipari szektor fejlesztése és a Magyarországon működő nagyvállalatokkal való stratégiai megállapodások megkötése a hazai gazdaságpolitika évtizedes célja.
  • Emellett hazánk esetében is elsődlegesek voltak a szociális célkitűzések, közöttük a fiatalok munkaerőpiacra lépésének előmozdítása (munkaerő-piaci tapasztalat gyűjtése), vagy a minimálbér nagyléptékű emelése, amely 2022 januárjától 20%-kal emelkedhetett. (Utóbbiról bővebben írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján.)

Emmanuel Macron és Orbán Viktor 2021 decemberében Budapesten találkoztak. (Ezt megelőzően utoljára 2007-ben járt francia elnök Magyarországon.) A két állami vezető több témában fejezték ki együttműködési szándékát, mint például az európai szuverenitás, amely nem lehetséges az európai határvédelem, saját védelmi ipar, nukleárisenergia-termelő képesség és mezőgazdasági önellátás nélkül. A francia államfő budapesti körútját a visegrádi négyek csúcstalálkozójával zárta, ahol többek között – az Unió soros elnökségét is érintő kérdésekről tárgyaltak – az európai határvédelemről, a migrációról, a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és a nukleáris energia. A közös határvédelem mellett mindegyik fél fontosnak tartotta – a jelenlegi európai energiaválság megoldásaként – a zöldenergiára való átállás és az energiafüggetlenség kapcsán az atomenergia fenntartását és a kapacitások esetleges bővítését az unió országai esetében, (a visegrádi négyek energiabiztonságáról részletesen is írtunk, link a bejegyzés alján).

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ezek a korábbi írásaink is érdekelhetik:

#EU #Franciaorszag #Magyarország #klímaváltozás #fenntarthatófejlődés #COVID19 #gazdasagujranyitasa #2022

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.