🇮🇸 Izland újfajta turistákat keres a helyi turisztika ügynökség állásfoglalása alapján. A kis szigetország körülbelül 350 ezer lakosa számára jelenleg már kihívást jelent hazájuk népszerűsége. Izland idei, 2022-es nyári szezonjának pozitív eredménye, hogy az év első kilenc hónapjában több mint 7,1 millió vendégéjszakát regisztráltak az országban, ami minden idők legmagasabb érteke. E helyzetet az  overtourism, vagy magyarul túlturistásodás fogalmával is jellemzik. Ilyenkor az utazók olyan mértékben elözönlenek egy-egy turisztikai látványosságot, hogy a helyi lakosok életminősége romlik, és a természeti értékeket is veszélyeztetik. E túlterheltség az oka, hogy Izland a korábbiaktól eltérő számú és jellemzőkkel rendelkező utazóközönséget szeretne megszólítani, mint azok többsége, akik az elmúlt években odaözönlöttek.

✈️ Korábban az izlandi légitársaságok híresek voltak arról, hogy népszerűsítsék az izlandi „megállót”, az Egyesült Államok és Európa között repülő utazók számára. Ilyen módon a turisták néhány napot Izlandon tölthettek anélkül, hogy külön repülőjegyet kellett volna vásárolniuk. A sziget földrajzi elhelyezkedéséből kínálkozó lehetőség, valamint az amerikai és európai légi fuvarozók által indított számos járat hatalmas turisztikai növekedéshez vezetett az elmúlt évtizedekben.

🥾 Izland most arra törekszik, hogy hűtse az országba irányuló tömegturizmust. Ilyen módon kevesebb embert ösztönöznének a sziget meglátogatására, de szeretnék, ha a kisebb létszámú utazó hosszabb ideig maradna és nagyobb környezettudatosságot mutatna. Jó kiindulási alap lehet, hogy az északi országba látogatók már korábban is elsősorban a természeti szépségek miatt érkeztek a szigetre. Az izlandiak most e specifikus utazóközönségen belül kívánják a legkörnyezettudatosabbakat megszólítani. A kevesebb turista és az energiaárak nemzetközi szinten tapasztalható emelkedése azt a tendenciát is erősíti, hogy az izlandiak a tehetősebb turistákra fókuszálnak.

❔ Mi az a lassú turizmus?

🐌 A fent leírt jelenség, vagyis a környezetkímélőbb és hosszabb ideig tartó utazás illeszkedik az ún. slow mozgalomba, vagyis a fogyasztói társadalom által támogatott gyors megoldások – például gyorséttermek, kevés alkalommal használatos, rövid élettartamú divatáruk vagy a diszkont légitársaságokkal történő sokszori utazás – ellenpólusa kíván lenni. Ilyen módon Izland ösztönzi a magasabb kategóriás, ún. „lassú” turizmust, ahol az emberek hosszabb ideig maradnak, és a lehető legkevesebb hulladékot hagynak hátra. Ez ugyanakkor egy olyan gazdasági stratégiát is magában foglal, amelyben e specifikus, kisebb létszámú utazóközönség általában többet költ. Jobban megismerik a helyi gasztronómiát és több időt töltenek a kultúra és nevezetességek megismerésével. Ezáltal a turizmus mellett a vendéglátás, a kiskereskedelem vagy a szórakoztató ipar is jobban építhet a látogatók fogyasztására.

👥Izland nincs egyedül

💻 Az egyre nagyobb léptékeket öltő turisztikai versenyben, ahol az országok és turisztikai célpontok közötti versengés fokozódik, számos ország felismerte a specializáció fontosságát. A versenyhelyzetet pedig tovább élezte a koronavírus-járvány utáni gazdasági újranyitással járó drágulás, amelyet az energiaválság tovább súlyosbított. Az újonnan terjedő turisztikai trendek közé tartozik az ún. digitális nomádok vonzása, akik hosszú hónapokig élnek egy adott országban, miközben távmunkában egy másik ország vállalatának dolgoznak. Idén Magyarország is felkerült e digitális nomádokat vonzó országok top 10-es listájára. E különleges turizmust most az energiaválság is erősíti, mivel a lakosság a hidegebb északi országokból igyekezik a melegégövben átvészelni a telet. Emellett a turizmus egyes különleges szegmenseiben is nagyobb potenciál rejlik, mint a teljes szektorban. E prosperáló típusok egyike a sportturizmus, mind az aktív mind a passzív sportturizmus tekintetében. Előbbi a testmozgás célú utazásokat, például síelés, búvárkodás, vagy a maratonfutást jelenti, míg utóbbi a sportrendezvények látogatását. Budapest 2022-ben a sportturizmus 13. legkiemelkedőbb helyszínévé vált.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.