Az utóbbi hetekben több cikk jelent meg, amely az egyetemi hallgatók lakosságon belüli arányának változását taglalta. Ezek alapján az magyar össznépességhez viszonyítva csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók aránya. Többen ezt a jelenséget a 2013-as oktatáspolitikai reformnak, a feltételezett mérséklődő egyetemre jelentkezési hajlandóságnak, vagy a lecsökkent egyetemi férőhelyeknek tulajdonították. Ezzel szemben a lakossághoz viszonyított csökkenő hallgatóarány oka a társadalmunk idősödése. A népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19-24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel erre a népcsoportra a leginkább jellemző a felsőoktatásban való részvétel. Eszerint 2010-ben a vizsgált korosztályba tartozó 777 172 fő mellett 370331 fő végzett felsőfokú tanulmányokat, ami 47,65 százalékos arány. Ezzel szemben 2022-ben 611792 fő tartozott a tárgycsoportba, 293566 aktív hallgató mellett, ami 47,98 százalékos arány. Tehát az alacsonyabb hallgatószám magasabb részvételi arányt eredményezett. Ezt a jelenséget a statisztikában összetétel-hatásnak nevezik, vagyis amikor a vizsgált lakosság összetételének (jelen esetben a korosztályi megoszlásnak) a változása alakítja a kérdéses viszonyszámot.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/egyetemista-hallgatok-aranya-1hxj48pxvelwq2v?live
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
