Categories
OecoFocus

Tévedés, hogy csökkenne az egyetemi hallgatók aránya

Az utóbbi hetekben több cikk jelent meg, amely az egyetemi hallgatók lakosságon belüli arányának változását taglalta. Ezek alapján az magyar össznépességhez viszonyítva csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók aránya. Többen ezt a jelenséget a 2013-as oktatáspolitikai reformnak, a feltételezett mérséklődő egyetemre jelentkezési hajlandóságnak, vagy a lecsökkent egyetemi férőhelyeknek tulajdonították. Ezzel szemben a lakossághoz viszonyított csökkenő hallgatóarány oka a társadalmunk idősödése. A népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19-24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel erre a népcsoportra a leginkább jellemző a felsőoktatásban való részvétel. Eszerint 2010-ben a vizsgált korosztályba tartozó 777 172 fő mellett 370331 fő végzett felsőfokú tanulmányokat, ami 47,65 százalékos arány. Ezzel szemben 2022-ben 611792 fő tartozott a tárgycsoportba, 293566 aktív hallgató mellett, ami 47,98 százalékos arány. Tehát az alacsonyabb hallgatószám magasabb részvételi arányt eredményezett. Ezt a jelenséget a statisztikában összetétel-hatásnak nevezik, vagyis amikor a vizsgált lakosság összetételének (jelen esetben a korosztályi megoszlásnak) a változása alakítja a kérdéses viszonyszámot.


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/egyetemista-hallgatok-aranya-1hxj48pxvelwq2v?live

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Iratkozzon fel hírlevelünkre